Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-22 / 117. szám
RÉGIÓ 2020. május 22. | www.ujszo.com Az Öreg-Duna medre a felső-szigetközi szakaszon. Kis vizes időszakokban ma már csak halvány mása korábbi valójának. Mindenképpen emberi beavatkozást igényel. (Fotó: Ny. Cs.) A szigetközi és a csallóközi ágrendszert össze kellene nyitni végre! CSÉFALVAY ATTILA A Duna két oldalán elterülő, a Szlovákiához tartozó Csallóköz, ós a Magyarországhoz tartozó Szigetköz egysóges ökológiai rendszert képezett a Duna eltereléséig (1992). Kétrészes, mindkét oldalt bemutató írásunkban arra keresünk választ, van-e politikai és társadalmi akarat arra, hogy a szétválasztott tájegységek újra élő, egységes rendszert képezhessenek. A műszaki megoldás meglenne rá. ehhuhíhí. (1. rész) Az Óreg-Dunát, valamint a Szigetköz és a Csallóköz összekötését kellett beáldozni a magyarországi oldalon a Duna 1992-es egyoldalú szlovákiai elterelése után. A szigetközi ágrendszer csak úgy volt menthető a végleges kiszáradástól, hogy a dunakiliti fenékküszöb megépítésével egy időben (zárásokkal) le kellett választani a berágódott Öreg- Dunáról, és felülről, mesterségesen pótolni a vizet. A két, összetartozó tájegység között azóta sincs élő vízi kapcsolat. Az ágrendszerek és a régi Duna-meder között 5-6 méternyi a szintkülönbség. Ebben a vízlépcsőtől függetlenül közrejátszott az is, hogy a főmeder az évtizedek alatt egyre mélyebbre süllyedt, a mellékágrendszer pedig folyamatosan töltődött. így a térség mindenképpen emberi beavatkozásra szorult. Ezért, ha a jelenlegi feltételek mellett, műszaki beavatkozások nélkül próbálnák meg újra összenyitni a Dunát a mellékágaival, a Szigetközből egyszerűen kifolyna, eltűnne a víz. Megoldást (és az összenyitás lehetőségét) az Öreg-Duna vízszintemelése jelenthetné. Ennek elérésére korábban sikeres népi kezdeményezés is indult a Szigetközben, 82 ezer támogató aláírással. Konkrét javaslatot is tett a mosonmagyaróvári székhelyű Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SZÍTÉ) a megoldásra: négy fenékküszöb építését az Öreg-Duna medrében. Határfolyó lévén ehhez a szlovák fél egyetértése is szükséges. Négy éve már, hogy Baranyai Gábor, a magyar tárgyalódelegáció vezetője úgy fogalmazott: az összes felvetett műszaki megoldás közül a SZÍTÉ javaslatának egyik módosított változata alkalmas a kérdés kezelésére, ezt fogják tovább vizsgálni. Nem csak vízügyi kárdós Gyors előrelépés azonban azóta sincs. Tudományos vizsgálat zajlik a kérdésben, ami a majdani beavatkozásokat megalapozhatja. A két tárgyalófél az elmúlt időszakban viszonylag kevésszer találkozott, de vizsgálják, hogy a beavatkozás es.etén az ökoszisztémában milyen változások lehetnek. Ez tehát már nem csak vízügyi kérdés. Várhatóan állami, uniós forrásokat is meg kell mozgatni az Öreg-Duna rendezéséhez és a szigetközi-csallóközi mellékágrendszer összekötéséhez. Információink szerint abban megegyezés van a két ország között, hogy az Öreg-Duna szigetközi szakaszán közös vizsgálatokat kell végezni, ennek egy része már tart is. Az is egyértelmű mindkét félnek, hogy a Szigetközt és a Csallóközt együtt kell kezelni. Részletes környezeti hatástanulmány lenne szükséges mindehhez a felső szakaszon, Rajkától Szapig, de nem tisztázott még a munkához szükséges pénzügyi fedezet. A négy fenékküszöbös szigetközi megoldás - melynél reálisabbat azóta sem tett le senki az asztalra - továbbra is a hatásvizsgálat része. Az operatív munka — vagyis a kivitelezés - tehát huszonnyolc évvel a Duna elterelése után sem tűnik túl közelinek. Elakadt egyeztetések Ami a Szap és Szob közötti szakaszt illeti, ott egyelőre nem egyezik a két fél álláspontja: a magyar tárgyalódelegáció duzzasztás nélküli megoldásban gondolkodik, a szlovák fél pedig ragaszkodna a ’77-es egyezményben rögzítettekhez. Az Új Szó megtudta: a két ország közötti egyeztetések a szlovák kormányváltás óta megakadtak. „Akit pével, melyhez három magyarországi tárca is áldását adta. Ennek egyik szegmense lehet a Duna, s pályázati forrás is nyerhető rá: úgy tudjuk, 600+300 millió forint. A pénz egy részéből engedélyes tervek készülhetnek el. A vízpótlás működik „A Szigetköz Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanácshoz az utóbbi időben nem jutott el információ az Öreg-Duna rendezése és az ágrendszerek összekötésének ügyével kapcsolatban” - mondta Babos A denkpáli hallépcső Cikolaszigetnél. Jobb oldalon az ágrendszer, bal oldalon az Öreg-Duna. 4-5 méteres a vlzszintkülönbség közöttük. Ennek kiegyenlítésére lenne szükség a rendszer összenyltásához. (Fotó: archívum) keresünk, az vagy elérhetetlen, vagy nem válaszol, leváltották, esetleg türelmet kér” - a magyarországi oldalon úgy látják, a bizonytalanság miatt most nem egyszerű az előrelépés. Emellett szlovák oldalon a politika új kéréseinek is próbálnak megfelelni, mert „volt olyan adatkérés a részükről, ami egyébként régóta ismert és elérhető.” Biztató jel viszont, hogy térségfejlesztési kezdeményezés alakul a győri Széchenyi Egyetem főszereAttila, a tanács elnöke, aki egy éve, egy csallóközi fórumon hallott utoljára a témáról. „Annak örülök, hogy a néhány éve elkészült alsószigetközi vízpótló rendszer legalább jól működik és a gönyűi torkolati műtárgy is épül Győr fölött” - tette hozzá. Ez utóbbi a Mosoni- Duna és a Rába folyók vízszintemelésére hivatott, illetve segíteni fogja Győr árvízvédelmét, hajózhatóságát egyaránt. „Turisztikai és ökológiai haszna is megkérdőjelezhetetlen lenne a szigetközi és a csallóközi ágrendszerek összekapcsolásának”—reagált Fűzfa Zoltán, a szigetközi Pisztráng Kör Egyesület vízi turizmussal is foglalkozó elnöke. Úgy számol, dupla annyi víziútvonal-lehetőséget és persze több turistát is jelentene mindez számukra is. Igaz, hogy a nyitással a rapsicoknak és kenutolvajoknak is több esélyük adódna. „A legnagyobb gond jelenleg az, hogy a mélyre süllyedt folyók annyira megcsapolják a talajvizet, hogy a mostani szárazságban a növényeknek alig marad valamennyi, amit alulról felszívhatnának.” Zajlik a rehabilitáció A szigetközi hullámtéri vízpótló rendszer az 1995-ös üzembe helyezése óta alapvetően jól működik, helyenként mégis fejlesztéseket igényel. A most ott zajló fejlesztés a Felső-Duna árvízlevezető képességét és a meglévő ökológiai állapotokat javítja mellékágkotrásokkal, a mellékágrendszerek műveinek, műtárgyainak átalakításával, vizes élőhelyek rehabilitációjával, összesen 68 helyen a Szigetközben. A projekt keretében Dunakiliti térségében a tej falui mellékágrendszerben két új mellékág, a Lénai-ág 810 méteren és a Jegenyési Duna-ág 500 méteren történt rehabilitációja befejeződött április végén. Májusban Dunasziget térségében a cikolai ágrendszerben az újonnan, 980 méter hosszan rehabilitált Revolver-, és az 1073 méteren rehabilitált Barkás Duna-ágat, valamint az új építésű, a két Duna-ágat összekötő 170 méter hosszú csatornát és annak a hídját helyezték üzembe. A Szigetköz végső kiteljesedéséhez azonban arra lenne szükség, hogy újra egységes ökológiai rendszert képezhessen az Öreg- Dunával és a Csallóközzel. (Folytatjuk.) Atérképen is látszik, hogy a szigetközi és a csallóközi Duna-ágak szerves egészet alkottak emberöltőkön át. Afolyó elterelése után kényszerűen el kellett elszigetelni őket egymástól. (Archívum)
