Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-22 / 117. szám
2 I KOZELET 2020. május 22. | www.ujszo.com Jövő héten lesz tisztújítás a Hídban Egyelőre Sólymos László az egyetlen elnökjelölt (TASR-felvétel) RÖVIDEN Nincs pénz a 13. nyugdíjra Pozsony. „Hogy a nyugdíjasok idén megkapj ák-e a 13. nyugdíjat, az az állam anyagi lehetőségeitől függ. Mi már korábban jeleztük, hogy örülnénk annak, ha ehhez a nyugdíj ások hozzájutnának, meglátjuk azonban, hogy ezt milyen módon valósíthatjuk meg” - állítja Veronika Remisová kormány főhely ettes. Eduard Heger pénzügyminiszter szerint azonban az előző kormány az idei költségvetésben nem különített el külön forrásokat erre a célra, miközben az idei államháztartási hiány már akkor is 2 milliárd euróval nagyobb lett volna a költségvetésben jelzettnél, ha időközben nem tör ki a világjárvány. „Minden attól függ, hogyan sikerül átdolgozni az idei költségvetést” - vallja Heger. A 13. nyugdíj kifizetésére idén nagyjából 442 millió euró kellene. (mi) Spórolnának az IT-projekteken Pozsony. Nyolcpontos akciótervvel rukkolt elő Veronika Remisová digitalizálásért felelős kormányföhelyettes az állami IT- projektek átszervezése érdekében, aminek köszönhetően szerinte már rövid időn belül is 35-70 millió, az elkövetkező hét évben pedig 95 millió eurót takaríthatnának meg az államkasszának. Remisová elődje, Richard Rasi szerint a Remisová által bemutatott akcióterv egyes pontjai 2016-ból származnak, és időközben már elavultak. (mi) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Híd május 30*án Füleken tartja tisztújító kongresszusát. Az elnöki tisztségért versenybe száll Sólymos László korábbi környezetvédelmi miniszter, aki mára potenciális alelnököket is megnevezte. Sólymos szerdán a közösségi oldalán jelentette be, hogy elvállalná a Híd vezetését. „A februári választáson elért rossz eredmény ellenére meggyőződésem, hogy ennek a pártnak helye van a politikai színtéren, és új korszak kezdődik” - írja. Hozzáteszi, hogy a politikai elképzelése szerint a következő időszakban a nemzeti kisebbségek és a régiók érdekképviselete abszolút prioritást élvez majd. „A szétforgácsolódás és a személyes viták pedig nem kapnak teret. Egyesíteni kell az erőnket, együtt kell működnünk annak érdekében, hogy a kisebbségeket ne csak néhány személy képviselje a parlamentben” — fogalmaz Sólymos. Hozzáteszi, olyan emberekkel együtt indul a párt vezető posztjaiért, akik a vezetőségben „újoncoknak” számítanak, a régiókban a kisebbségek érdekében elvégzett munkájukkal azonban már bizonyítottak. Ennek nyomán Sólymos tegnap ugyancsak a Facebook-oldalán közölte, kiket venne maga mellé alelnöknek. Eszerint Agócs Attilát, Fülek polgármesterét, a ruszin nemzetiségű Michal Goriscákot, Svidník alpolgármesterét, Pataky Károlyt, Királyhelmec polgármesterét és Tóth Mariánt, Tardoskedd polgármesterét nevezte meg a potenciális alelnökként. Bugár Béla, a Híd leköszönt elnöke Sólymos bejelentésével kapcsolatban elmondta, támogatja őt a törekvésében, szerinte a pártnak meg kell újulnia. „Mindezt úgy, hogy a Híd továbbra is az együttműködést és a különféle kisebbségek érdekeit képviselje azzal együtt, hogy a magyar nemzetiség képviseletére helyezi a hangsúlyt” - mondta. Hozzátette, a közgyűlésen fel fog szólalni amellett, hogy a párt elnöksége teljesen újuljon meg. Arról is beszélt, nehezen tudja elképzelni, hogy a semmiből álljon elő Sólymossal szemben egy ellenjelölt. A Sólymos által jelzett céllal, a magyar politikai szubjektumok együttműködésével kapcsolatban Bugár úgy nyilatkozott, ennek a Híd és az MKP megállapodására kell épülnie. Az egykori pártelnök saját jövőbeli szerepéről úgy nyilatkozott, el tudja képzelni, hogy az elnökségen kívül más pártszervben dolgozzon. Rigó Konrád, a Híd korábbi kulturális államtitkára elmondta, ő a tisztújító kongresszuson a szavazatával Sólymost támogatja majd, amit azzal indokolt, már hosszabb ideje közös véleményen vannak a párt jövőjét illetően. „Egy komoly megfiatalodásra van szükség, és szakmai alapokon nyugvó politizálást kell folytatni” - mondta Rigó. Arról is beszélt, nem tud róla, hogy Sólymosnak lenne ellenjelöltje, de hozzátette, a kongresszuson bárkijelölhet új elnököt. „Abban nagy az egyetértés, hogy a választási kudarc utáni időszakot mindenképpen egy teljes megújulással lehet elképzelni” - mondta el a párttársai vélekedéséről Rigó. Ravasz Ábel, a párt korábbi alelnöke, aki egyben romaügyi kormánybiztos is volt, a tisztújítással kapcsolatban arról beszélt, ő sem tud arról, hogy Sólymoson kívül más is versenybe szállna a pártelnöki tisztségért. „Olyan víziót rakott le az asztalra, ami kifejezetten jó” - válaszolta Ravasz arra a kérdésre, hogy támogatná-e a szavazatával Sólymost. Az egykori romaügyi kormánybiztos arról is beszélt, a megújult vezetésű pártban neki is meg kell találnia a helyét. Ha a Sólymos vezette formációban is felkérik valamilyen feladatra, akkor azt el fogja vállalni. Ravasz hangsúlyozta, nem a személyes ambíciók a fontosak, hanem hogy talpra állítsák a pártot. Hozzátette, a Sólymos által célként megjelölt közös érdekképviseletnek egyaránt kell regionálisnak és kisebbséginek lennie. „Most, a ciklus elején kell megegyezni, a ciklus végén mindig nehezebb” - jelentette ki Ravasz a többi magyar politikai szubjektummal való együttműködés témájában. A pártkongresszus apropóján megkerestük Jakab Elemért, a Híd korábbi parlamenti képviselőjét, aki azt mondta, valószínűleg támogatni fogja, hogy Sólymos álljon a párt élére. A potenciális alelnökök személyéről azonban csak tőlünk értesült. „Nagy részüket biztosan támogatni fogom” - mondta róluk Jakab. Arról is beszélt, nem tud róla, hogy más is indulna a pártelnöki tisztségért. Miután a Híd a parlamenti választáson 2,05 százalékos eredményt ért el, lemondott á párt elnöke, Bugár és vele a teljes elnökség. A politikai formációt azóta egy négytagú testület vezeti, amelynek Sólymos is a tagja. A május 30-án"Fülekre összehívott közgyűlést a szigorú járványügyi intézkedések figyelembevétele mellett szervezik meg. A kongresszus küldöttei megválasztják a párt elnökét, az alelnököket és az elnökség tagjait is. Végre újraindult az érdekegyeztetés Igor Matovié kormányfő szerint a fő cél a munkahelyteremtés és a bérek növekedési ütemének a fenntartása (Felvétel: Kormányhivatal) MOLNÁR IVÁN A kormány a koronavírusjárvány enyhítése érdekében hozott gazdasági és szociális intézkedéseit a jövőben a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel is megvitatja - egyeztek meg a felek az érdekegyeztető tanács csütörtöki ülésén, amely az első ilyen találkozó volt a kormányváltás óta. Pozsony. „Szlovákia az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági válságával néz szembe, és ezt az időszakot csak úgy vészelhetjük át a lehető legkisebb veszteségekkel, ha mind összetartunk, a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek is” - mondta el a munkáltatókkal és szakszervezetekkel folytatott tárgyalásait követően Igor Matovic kormányfő, aki szerint a munkahelyteremtést és a bérek növekedési ütemének a fenntartását tartják a fő céljuknak. Ennek érdekében már az érdekegyeztető tanács csütörtöki ülésén megegyeztek abban, hogy létrehoznak egy szakmai bizottságot, amely a nyugdíj- és az adórendszerrel kapcsolatos változásokon dolgozik majd. „Olyan intézkedéseket tervezünk, amelyeknek köszönhetően a lehető leggyorsabban bestartolhatjuk a szlovák gazdaságot. Ez a bizottság foglalkozik majd a kurzarbeit, vagyis a rövidített munkavégzésre nyújtott állami bértámogatás kérdéskörével is” - nyilatkozta Milan Krajniak munkaügyi miniszter. Az utóbbi részleteiről a tegnapi érdekegyeztető tanácson azonban egyelőre nem esett szó. „A kormány a német modellt vehetné alapul. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak is be kellene szállniuk, hogy a rendszerben elegendő tartalék legyen” - tette hozzá Krajniak. Munkahelyi betegség? Az érdekegyeztető tanácson a munkáltatók és a szakszervezetek is ismertették a terveiket és a kormánnyal szembeni követeléseiket. „Aztjavasoltuk, hogy a koronavírusjárvány enyhítése érdekében hozott állami támogatások ne számítsanak adóbevételnek, és azt is, hogy a járvány elleni harc frontvonalán dolgozók a járvány miatt külön egészségügyi hozzájárulást kapjanak, ami elérné a bérük 100 százalékát” - nyilatkozta Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) az alelnöke. A szakszervezetek azt is szeretnék elérni, hogy ha valaki a munkája során fertőződik meg a koronavírussal, akkor ezt ismerjék el foglalkozási megbetegedésnek. Befagyasztott minimálbér Rastislav Machunka, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) az alelnöke szerint a munkáltatók ugyan örülnek az állami támogatásoknak, sokat közülük - a legkülönfélébb okok és bonyolult kritériumok miatt - azonban kizártak a támogatási rendszerből. „Ok már egyeztetnek az ügyvédekkel, hogy emiatt pert indítsanak a Közegészségügyi Hivatal ellen. A mostani ülésünkön azt is megvitattuk, hogyan lehetne ezt megelőzni. A kormány részéről ígéretet kaptunk az ezzel kapcsolatos tárgyalásokra” - mondta el Machunka. Mário Lelovsky, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) az alelnöke szerint a járvány miatt módosítani kellene a munkajogi szabályokon is, rugalmasabbá téve a foglalkoztatást, és jövőre a minimálbér további emelését is befagyasztaná. Ez utóbbival kapcsolatban Marián Magdosko, a KOZ elnöke is elismerte, hogy ők is realisták, vagyis a bérekkel kapcsolatban nekik sem lehetnek túlzott elvárásaik. Matovic tegnap azt is elismerte, hogy nem fontolgatják azt a lehetőséget, hogy az alkalmazottaknak adott étkezési utalványokkal csak az éttermekben lehessen fizetni, ehelyett inkább az étkezési jegyek teljes felszámolását tartaná helyesnek, miközben az alkalmazottak az utalványok értékét készpénzben kapnák meg.
