Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-21 / 116. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. május 21.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Bírság a magyarok megsértéséért Bukarest. Megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát Klaus Iohannis államfő, amikor három hete magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata (PSD) ellenfeleit - állapította meg tegnapi határozatában az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Arra reagált így az elnök, hogy a PSD által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg határidőre a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, vagyis hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak. A CNCD 5000 lejes (kb. 1000 euró) bírságot szabott ki az elnökre. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke közölte: ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást. Asztalos szerint Iohannis tudatosan Játszott rá” azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Iohannis tudomásul vette a CNCD határozatát, azt teljességgel politikai döntésnek tartja, így fellebbezni fog ellene az illetékes bíróságon. (MTI, atv) Nagyon neheztel a Palesztin Hatóság Rámalláh. Mahmúd Abbász palesztin elnök bejelentette, hogy a Palesztin Hatóság érvénytelennek tekinti az Izraellel és az USA-val aláírt összes megállapodást, ideértve a biztonsági egyezményeket is, mert Izrael Ciszjordánia részeinek annektálását tervezi. A palesztin elnök azt is kijelentette, készen áll a tárgyalásokra, és elkötelezte magát az Izraellel fennálló konfliktus megszüntetésére a kétállami megoldás alapján. Értesülések szerint marad az Izraellel folytatott palesztin koordináció. (MTI) Tűzharc Nigerben a terroristákkal Niamey. Legkevesebb 12 katona és 20 terrorista meghalt, mert a szélsőségesek rajtaütöttek a biztonsági erők egyik állásán Niger délkeleti részében. A katonai ellenőrző pontot feltételezhetően a Boko Haram nigériai terrorszervezet fegyveresei támadták meg. Az iszlamista Boko Haram 2009 óta tartja rettegésben Nigéria északkeleti részét, a terroristák miatt már több mint 20 ezer ember vesztette életét. (MTI) Chilei zavargások a koronavírus miatt Santiago de Chile. A chilei hadsereg bevonult Santiago de Chile egyik szegénynegyedébe, ahol erőszakos tüntetések és fosztogatások kezdődtek a vírusjárvány miatt bevezetett korlátozások miatt. Chile Brazília mellett Dél-Amerika legsúlyosabban érintett országai közé tartozik a fertőzöttek számát tekintve. (MTI) Nagyon hiányzó idénymunkások Pihenés egy londoni parkban. A piknik kellemesebb a betakarításnál... (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/London. A francia hatóságok lefelé módosították a halottak számát. A fővárosi régióban több vizsgálat is indult idősotthonok ellen gondatlanságból elkövetett emberölés és mások óletónek veszólyeztetóse gyanújával. A vírus miatt a kelet-európai idénymunkások ilyenkor szokásos számának harmada érkezett Nagy-Britanniába. Franciaországban kedden 140-en vesztették életüket a koronavírusjárvány miatt az előző napi 131 után, de összességében 217-tel 28 ezerre csökkent a járvány kezdete óta meghaltak száma, miután az idősotthonok és az egyéb szociális intézmények egy korábbi informatikai hiba miatt módosították adataikat - közölte a francia egészségügyi minisztérium. A súlyos betegek 71%-át a vörössel jelölt övezetben, a fővárosi régióban, Elzász-Lotaringiában, valamint az ország északkeleti részén ápolják. A járvány kezdete óta 181 ezer fertőzöttet regisztráltak. Vizsgálat az otthonokban A fővárosi régióban több előzetes vizsgálat is indult idősotthonok ellen gondatlanságból elkövetett emberölés és mások életének veszélyeztetése gyanújával. A feljelentéseket az elhunytak hozzátartozói nyújtották be - közölte a Párizshoz közeli Nanterre ügyészsége. Az eljárások a fővároshoz közeli Chaville, Clamart és Clichy-la-Garenne települések szociális intézményeiben március 25. és április 1. között egy 80 éves férfi, és három 90 év feletti nő elhalálozását érintik. Didier Guillaume agrárminiszter jelezte, hogy a következő napokban visszatérhetnek Franciaországba a külföldi idénymunkások. A franciaországi szerződéssel rendelkező európai uniós állampolgárokat beengedik a hatóságok a járványhelyzet miatt lezárt határokon, amennyiben munkáltatóik szavatolják biztonságukat. A tárca jelezte, hogy az idénymunkások munka- és szálláskörülményeit ellenőrizni fogják. „Gyakran hálótermekben altatják őket, egymás hegyén hátán, ez többé nem lehetséges” - mondta a miniszter a nemzetgyűlésben. A brexit fájó tévedése A mezőgazdaságban segédkező kelet-európai idénymunkások ilyenkor szokásos számának hozzávetőleg a harmada érkezett Nagy-Britanniába a koronavírus-járvány miatt - mondta a brit környezetvédelmi és élelmezésügyi miniszter. George Eustice közölte: a nagy-britanniai mezőgazdasági idénymunkák nagyon nagy részét rendszerint román és bolgár vendégmunkások végzik, ám az idén az agrárszektornak - mindenekelőtt a gyümölcs- és a zöldségtermelőknek - brit munkavállalókat is be kell vonniuk a betakarítási munkálatokba. Eustice ismertetése szerint a brit kormány az elmúlt hetekben együttműködést kezdett a mezőgazdasági vállalkozásokkal annak érdekében, hogy brit dolgozókat lehessen rávenni a részvételre a betakarításban, különösen olyanokat, akiket eredeti alkalmazójuk a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások miatt kényszerszabadságra küldött. Egyébként a 2016-os brexit melletti kampány egyik erőteljes üzenete volt, hogy meg kell állítani a Kelet-Európából érkező olcsó munkaerőt... Földeken rohad a termés A brit kormány külön közleményben is arra biztatta a kényszerszabadságon lévő munkavállalókat és a diákokat, hogy jelentkezzenek mezőgazdasági idénymunkára. A Downing Street által közzétett felhívás szerint azok a továbbra is alkalmazotti állományban lévő munkavállalók, akiknek fizetését a járvány elhatalmasodása után meghirdetett munkahelymegőrző program keretében jelenleg jórészt kormány folyósítja, nem esnek el ettől a juttatástól akkor sem, ha mezőgazdasági idénymunkát vállalnak. Az októberig szóló munkahelymegőrző program keretében 7,5 millió kényszerszabadságra küldött, de továbbra is alkalmazásban álló magánszektorbeli munkavállaló bérét folyósítja az állam. Az érintett alkalmazottak korábbi eredeti alapjövedelmük 80 százalékát kaphatják meg költségvetési forrásból; a juttatás felső határa havi 2500 font. A brit mezőgazdasági szövetség (NFU) külön nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken fog elrothadni. Az NFU becslése szerint a szektornak az idén 70 ezer idénymunkásra lesz szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására. A szervezet hangsúlyozta, hogy e munkavállalók nagyon nagy többsége hagyományosan a kelet-európai ÉU- országokból érkezik. Döcög a Rolls-Royce A brit Rolls-Royce hajtóműgyártó vállalat tegnapi bejelentése szerint legalább 9000 alkalmazottját lesz kénytelen elbocsátani az 52 ezerből, és üzemeket is be kell majd zárnia, hogy igazodni tudjon a repülőgépiparban a koronavírus-járvány után várható helyzethez. A Rolls-Royce a legnagyobb utasszállító gépekhez, a Boeing B787 és Airbus A350 modellekhez gyárt hajtóműveket. Mivel bevétele jórészt az általa gyártott hajtóművek használati órái után fizetett díjból származik, a Rolls- Royce a légiutas-forgalom elkövetkező években várható csökkenése miatt nagy bevételkiesésre kell, hogy felkészüljön. A cég hadiipari részlegében nem lesz leépítés. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 251 ezer volt, eddig 35 500-an haltak bele a betegségbe. Egyébként a legtöbb halálos áldozata a SARS-CoV-2-vírus okozta Covid-19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van, ahol 1,53 millió az igazolt fertőzöttek, 92 ezer a halálos áldozatok és 290 ezer a gyógyultak száma. Tajvan és Kína civódása Kétséges az 500 milliárd Tajvan sohasem fogadja el a Kína által hangoztatott egy ország, két rendszer elvét, amely aláássa a Tajvani-szorosban kialakult korábbi helyzetet - jelentette ki tegnapi beiktatási beszédében Caj Jing-ven elnök. Tajpsj/Psking. A politikust januárban választották újra tisztségébe a szavazatok 57,1%-ával. Pártja, a Tajvant vezető Demokratikus Haladás Pártja (DPP), amely kiáll a függetlenség mellett, többséget szerzett a törvényhozásban. Caj Jing-ven a világjárvány miatt szerényebb külsőségek között megtartott rendezvényen hangoztatta, hogy Tajvan kétszer is ámulatba ejtette a nemzetközi közösséget, először januárban a demokratikus választással, másodszor pedig a koronavírus-járvány elleni sikeres küzdelemmel. Az elnök a Kínai Népköztársaság részéről megmutatkozó, egyre növekvő nyomással kapcsolatban ismételten kifejtette, Pekinggel a béke, a demokrácia és a párbeszéd talaján kell kölcsönös, pozitív kapcsolatot ápolni. Peking az egy ország, két rendszer elvét vallja egyebek közt annak érdekében, hogy az egykori európai gyarmatokat - Hongkongot és Makaót - ismét el-Caj Jing-ven tajvani elnök határozottan elhatárolódott Kínától (TASR/AP) lenőrzése alá vonja. Caj azt mondta, Tajvan szilárdan szembeszáll ezzel az elvvel. Kész ugyanakkor párbeszédet folytatni Pekinggel, és hozzájárulni a regionális biztonsághoz. Peking változatlanul ragaszkodik az egy Kína elvéhez Tajvant illetően -jelentette ki a kínai kormányzat tajvani ügyekért felelős irodája, miután Caj Jing-ven beiktatásakor határozottan elutasította a Kína fennhatóságát előíró elvet. Peking Tajvan függetlenedését „tévútnak” nevezte. (MTI) Bécs/Bríisszel. Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország alternatív javaslatot fog bemutatni az 500 milliárd euró értékű európai uniós helyreállítási alapra vonatkozó francia-német tervezettel szemben - közölte az osztrák kancellár. Sebastian Kurz arról számolt be, hogy ellenjavaslaton dolgoznak e három másik, konzervatív fiskális politikát követő országgal. Hangsúlyozta: a napokban benyújtandó tervezet nem tartalmaz közös hitelfelvételt. „Úgy gondoljuk, hogy EU-szintű adósság nélkül is lehetséges az európai gazdaság élénkítése” - fogalmazott. Számos elemző szerint az éles tiltakozás a hétfőn bemutatott francia-német javaslat felvizezését vetíti előre, ugyanis a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését célzó alap felállításához a tagállamok kormányainak egyhangú döntésére van szükség. Az unió következő keretköltségvetéséről szóló vitában képviselt álláspontjuk miatt Ausztriát, Dániát, Hollandiát és Svédországot „takarékos négyekként” emlegetik a sajtóban. A költségvetési kérdésekben „fukarnak” számító négy uniós tagállam csak hiteleket adna vissza nem térítendő támogatások helyett a koronavírus miatti helyreállítási alapból, az Európai Bizottság pedig kevesli a történelmi jelentőségű német-francia tervben jelzett 500 milliárd eurót, így Angela Merkel és Emmanuel Macron két tűz közé került - rajzolódik ki az EUObserver körképéből. Közben Valdis Dombrovskis; az Európai Bizottság egyik alelnöke jelezte, Brüsszel 1000 milliárd eurós méretben gondolkodik, azaz a bizottság számára „kicsi” a német-francia helyreállítási alap. Brüsszel május 27-én rukkol elő saját javaslatával, amelyben persze bizonyára támaszkodik majd mind a német-francia iránymutatásra, mind a többi tagállam felől érkező jelzésekre. Az is lényeges, hogy az EU-s költségvetés bevételi oldalán is reformokat tervez a brüsszeli testület (müanyagadó, digitális gazdasági adó, karbonadó), így nem feltétlenül a közvetlen tagállami költségvetési befizetés emelkedne meg az EU-s kassza felé, amiből a bizottság ki tudná bocsátani a kötvényeket és szét tudná osztani a pénzt a leginkább bajba jutottak között, hanem lennének új bevételei is a büdzsének. Vagyis még nem dőlt el, hogy csak vissza nem térítendő, vagy hitelalapú forrásokat is oszt majd a bizottság a tagállamoknak. (MTI, Portf.)
