Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-20 / 115. szám

www.ujszo.com | 2020. május 20. RÉGIÓ 15 A gyerekeknek hiányzik a közösség (Németi Róbert illusztrációs felvételei) Matus Mónikától, a Szenczi Mol­nár Albert Alapiskola igazgatójától megtudtuk, már korábban végeztek felmérést a szülők körében, akiknek szinte mindegyike azt szerette vol­na, hogy visszatérjenek a tanulók az iskolába, azonban úgy véli, a most hozott döntések hatására sokan meggondolják magukat, hiszen a szülők továbbra is igényelhetik a gondozási támogatást. „Péntekig szeretnénk felmérni, pontosan mennyi az érdeklődő, és még egy hetünk lesz arra, hogy az alapján fel­készüljünk a megváltozott feltéte­lekre” - fejtette ki az igazgatónő. Úgy véli, némi fejtörést fog okozni, hogy vannak idősebb, a veszélyez­tetett csoportba tartozó, illetve sú­lyos betegségből felépült, vagy kró­nikus egészségügyi problémákkal küzdő kollégák, akiket védeni kell. „Lényegében gyerekmegőrző lesz az iskolában. Az ötödik osztályban új órarendet kell készíteni, hiszen a felső tagozatos pedagógusokat nem hívhatjuk be, mivel a felsőbb osztá­lyokban folytatódik az online okta­tás. Hiányozni fog, hogy a nagyok nem jöhetnek be legalább az utolsó héten, természetesen nem tanulás céljából, csak mentálhigiénés céllal. Rendkívül fontos lenne számukra is, hogy találkozzanak az osztálytársa­ikkal” - fogalmazott az igazgató. Rögtönzött intézkedés Logikátlannak találja az iskolák újraindítását Fodor Zsuzsa, a párká­nyi Ady Endre Alapiskola igazga­tója. „Van egy hetünk arra, hogy fel­készüljünk az iskola nyitására. Min­dent meg fogunk oldani, de az isko­lanyitás nekem akkor is rögtönzés­nek tűnik, több logikátlanságot is lá­tok ebben. Milyen alapon határozták meg például a létszámkvótát? Húsz gyerek együtt még nem fertőz, hu­szonegy már igen? És mit csináljak a »fennmaradó« tanulókkal? Vagy például nálunk mintegy 350 gyerek tanul alsó tagozaton. Ha 10 percen­ként csak egy gyereket engedhetek be az iskolába, az meddig fog tarta­ni? A tanítási idő végéig? Rendben, ezt is megoldjuk, kinyittatunk min­den bejáratot. De például, eddig nem kellett 10 éves korig a gyerekeknek a maszk, most kettő is kell. Ezt sem értem. Vagy például lesz olyan, hogy a kolléga online oktat, de majd sza­ladjon be ötödikbe rendesen is órát tartani? Az igazat megvallva, hogy miképp és mi módon oldjuk meg a tanítás menetét, azt holnap egyez­tetjük a tanári karral, de van egy olyan érzésem, hogy az illetékesek a mostani nyitással valójában gyer­mekmegőrző szerepet szántak ne­künk, és rögtönöztek egyet júniusra. Igazán tanulni már nem hiszem, hogy fogunk. Egyébként én megér­tem a szülőket is, meg a kollégákat is, hosszú idő volt ez már iskola nél­kül, de ez most olyan gyors, kapko­­dós döntésnek tűnik. Pluszköltséget a nyitás nekünk nem okoz, az étkez­débe a fertőtlenítőt, egyebeket a fenntartó, azaz a város fedezi. Úgy tartom, akkor már inkább lett volna szerencsés rendes üzemmódban is­kolába engedni az összes tanulót” -fogalmazott Fodor Zsuzsa, a párká­nyi alapiskola igazgatója. 50 százalék visszajön A rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója támogatja az iskolák megnyitását, Orosz István azonban a felső tagozatos diákokat is visszaengedné az iskolába. A szülők igényét a júniusi oktatással kapcso­latban már a múlt hét végén felmér­ték. „Hozzánk a diákok fele jön vissza júniustól. A Srobár utcai főépületbe 111, a Novomesky utcai épületbe pe­dig 38 tanulót várunk júniusban. Van köztük jeles és gyengébb tanuló is. Ez „Nem kis felelősség és anyagi teher hárul majd az iskolákra a megnyitást megelőzően, illetve azt követően." Denisa Felixová mind a két épületben a diákok felét je­lenti. A vonatkozó rendeletek és elő­írások alapján valószínűleg gond nél­kül tudunk majd működni, de lesznek nehézségek is. Szerdán egyeztetünk a részletekről a kollégákkal, össze kell állítanunk a júniusra vonatkozó óra­rendet és tisztázni kell a higiéniai elő­írások betartását” - mondta Orosz. Átszervezni a munkát Orosz István szerint komolyabb feladat lesz a pedagógusok munká­jának átszervezése. Az a pedagógus, aki júniustól délelőtt az osztályban tanítja a diákokat, délután már nem foglalkozhat azokkal, akik továbbra is otthonról, a távoktatásban vesznek részt. Nekik új tanárt jelölhetnek ki az iskolák. A részletek kidolgozására kevesebb mint két hetük van az isko­láknak. Költséges visszatérés A vonatkozó rendeletek alapján a szülőknek kell gondoskodniuk a ta­nulók szájmaszkjáról, ennek ellenére a rimaszombati iskola beszerez né­hány védőeszközt. Lázmérőket, több liter fertőtlenítőszert, illetve három kézfertőtlenítő adagoló állványt is vásároltak. „Ezeket az épületbe való belépéskor használjuk, továbbá fer­tőtlenítőszerrel kell ellátnunk az osz­tályokat is. Egyelőre az iskola költ­ségvetéséből fedeztük a költségeket, de igyekszem más forrásokat is ta­lálni, mert meggyőződésem, hogy komolyabb mennyiségű dezinfekci­ós szert fogunk elhasználni. Az osz­tályainkban eddig is volt, de az új sza­bályok szerint a mosdókat is fel kell szerelnünk szappannal, kéztörlővel. Ismerve a gyerekeket, ebből renge­teget fognak elhasználni és jelentő­sen megugorhatnak a kiadásaink” - magyarázza Orosz István. Eddig mintegy 600 eurót költött az elenged­hetetlen eszközök beszerzésére. A Tompa Mihály Alapiskolában a veszélyeztetett kategóriába négy pe­dagógus és két nem pedagógus kol­léga tartozik. A 60 év felettiek eldönt­hetik, hogy visszamennek-e dolgozni vagy sem. Orosz István szerint a hat kolléga nem lesz hatással az oktatói­nevelői munkára, zökkenőmentesen meg tudják oldani az oktatást. Az is­kolában a diákok mintegy 5 százalé­ka nem kapcsolódott be a távoktatás­ba az utóbbi két hónapban. Az igaz­gató hangsúlyozta, olyan diákokról van szó, akik a pandémia előtt sem jártak becsületesen iskolába és ko­rábban is hanyagolták a tanulást. Szülő és gyerek is örül „Örülünk a lehetőségnek, a gye­rekeknek már hiányzik az iskola, és a közösség is. Az elmúlt két hónap próbára tette a szülőket, a tanulásra is több időt kellett fordítani, más az otthoni fejlesztés, mint az, amit a pe­dagógus végez. Meg kellett szer­vezni, hogy kivel legyen a gyerkőc. Egy-egy napon itthon tudtunk ma­radni, és a nagyszülőkkel együtt megoldottuk a helyzetet” - mondta a nádszegi Balogh Juhos Melinda, egy elsős és egy óvodás gyerek édesanyja. Hozzátette, nem fél attól, hogy a gyerek elkapná a megbete­gedést. Túri Ildikó kislánya a pinkekar­csai alapiskola második osztályába jár, és édesanyja szerint már alig várja, hogy visszamehessen az isko­lába. „Jóval szigorúbb vagyok, töb­bet követelek, mint a tanító nénik, ráadásul egyke lévén nem csoda, hogy vágyik vissza a közösségbe. Nem volt gond az otthoni tanulással sem, habár nehezebb egy gyereket rászedni arra, hogy otthon ugyan­úgy tanuljon, mintha az iskolában lenne. Ráadásul én folyamatosan dolgoztam, így csak délutánonként tanulhattunk, amihez a lányomnak nem mindig volt kedve, de végül összerázódtunk. A hét végén mindig megkaptuk a tanító nénitől a követ­kező hét feladatait, amelyeket igye­keztem legkésőbb szerdáig megol­dani vele, hogy a hétvégén már sza­badon játszhasson. Szüleimmel la­kunk közös háztartásban, akik szin­tén óvatosak voltak, nem jártak se­hova és nagyon szívesen foglalkoz­tak az unokájukkal” - ecseteli az el­múlt hetek valóságát Túri Ildikó. J6 buli volt, de már elég Nagy Kornélia, a kassai Thália Színház színésznője már várja az óvoda újraindítását. „Ha a gyereke­ket tegnap visszaengedték volna az iskolába, szerintem már az is késő lett volna. Mi egyébként már na­gyon várjuk az ovit. Engem igazá­ból csak Sára kislányom boldogít, de mindketten várjuk a visszatérést. Neki nagyon hiányoznak a vele egykorú gyerekek, úgy általában. Játék, kommunikáció, szociális kapcsolatok és a hasonló dolgok. Én pedig azért várom, mert látom a ki­csin, hogy bár a nagymama sokat foglalkozik vele, neki igazából másra van már szüksége. Lehet, hogy sok szülő nem tudatosítj a, de az óvodáskorú gyerekeknek is fontos, hogy a saját közösségükben legye­nek. Mivel a színház is zárva volt, nem kellett találgatni, mi legyen, hol legyen a gyerek. Viszont, főleg március és áprilisra gondolok, ha nem ment volna a nagyszülőkhöz vidékre, tuti nehezebb lett volna a dolgom. Nem tudtam volna menni rendesen bevásárolni, mivel egy 5 éves gyereket nem hagyhatok ott­hon, boltba vinni pedig nem lehetett, és igazából nem is vittem volna. De ennek ellenére sokat alkottunk, ját­szottunk. Jó buli volt, de már elég” - mondta Nagy Kornélia. Rengeteg a házi feladat „Mi a férjemmel együtt mindket­ten munkába járunk, ezért a gyere­kek vagy itt, vagy ott vannak. Ha a kislányunk bébicsősznél van, akkor a fiunk vagy otthon egyedül, vagy a nagyszülőknél van. Gerda már na­gyon menne oviba, neki hiányoznak a foglalkozások, a barátok. Eleven gyerek, állandóan menne valamer­re . Szóval a gyerekekre többnyire más vigyáz, de az iskolák bezárását kö­vető napokban másfél hétig én vi­gyáztam rájuk. Ekkor még könnyű volt minden. A kislányunk jól meg­van, ha foglalkozunk vele, viszont Marci sok tanulnivalót kap, és így na­gyon nehéz utolérni magunkat. Sze­rintem most sokkal több feladatot kapnak, mint amikor iskolába jártak. Egyebet sem csinál, csak reggeltől estig a számítógépen dolgozik a kü­lönféle projekteken. Az egyik óvodai tanárnő azt kérdezte, hogy nem félek­­e Gerdát újra beadni az oviba. Őszin­tén szólva már alig várom. Meg sem fordult a fejemben, hogy ne enged­jem oviba. Viszont Marci már hato­dikos, úgyhogy ő továbbra is itthon lesz” - mondta lapunknak a király­­helmeci Bálint Zsuzsanna. Otthon biztonságosabb A Budaházán élő Üveges Anikó nem lelkesedik az iskolák kinyitásá­ért. „Én szívem szerint nem enged­ném vissza a két fiunkat az iskolába, igaz, nekem azért is könnyebb, mert nem járok munkába. Ahány anyuká­val beszéltem, mindegyik azt mond­ta, inkább ők is otthon tartanák őket. Nem is értem, miért nem az időseb­bekkel kezdik el újra a tanítást. Nem félnek attól, hogy a kicsik elkapnak valami fertőzést? Ami a tanulást ille­ti, igazság szerint mi átlagosan két­­három óra alatt letudjuk a napi leckét. Az iskolában délután kettőkor, néha később végeznek. Én nem sok értel­mét látom annak, hogy két-három hétre visszaültetik őket az iskolapa­dokba. Utána megkezdődnek a szo­kásos év végi kirándulások, a köny­vek leadása és a hasonló kötelező kö­rök. Szerintem elég lett volna, ha csak szeptemberben mentek volna újra suliba. Egyébként azt vettem észre, hogy az elmúlt két napban sokkal lazább feladatokat kaptak, mint idáig. Mondjuk ez lehet, hogy puszta véletlen”- zárta Üveges Anikó, (vp, béva, száz, ie, sk, buch, mb, nr) A szülők egy része örül, hogy kinyitják az óvodákat és az alapiskolákat Kínálja termékeit, szolgáltatásait a digitális térben! OLDALON!

Next

/
Thumbnails
Contents