Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-19 / 114. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2020. május 19. I 3 Vissza az iskolapadba: júniustól indul az önkéntes alapú iskola SZALAY HAJNALKA BW f —W A M m m m m m m m—i mmmm ww mmmmm m—m Június elsejétől megnyílhatnak az óvodák, a speciális óvodák, az alapiskolák és a speciális alapiskolák alsó tagozatai és az 5. osztályok (Július Dubravay/Plus jeden den) Pozsony. Június elsejétől a gyerekek újra mehetnek óvodába ós iskolába - már ha a fenntartó úgy dönt, megengedi az oktatást az intézményekben. Az iskolák megnyitása ugyanis ugyanúgy, mint a részvétel nem lesz kötelező. A fenntartót nem kötelezik arra, hogy kinyissa az iskolát, de a szülőt sem, hogy visszaküldje gyermekét az iskolapadba. A kormány engedményei az oktatásügyi intézményeket is elérték. Ha a fenntartók úgy döntenek, június elsejétől megnyílhatnak az óvodák, az alsó tagozatos és az ötödik osztályok is. Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszter nem feltételezi, hogy lenne fenntartó, aki bezárva tartaná az intézményeket. Mint mondja, az idősebb diákoknak még nem engedélyezett a visszatérés - hasonló intézkedéseket hoztak a szomszédos országok is. Gröhling szerint az óvodában legfeljebb 15 gyerek tartózkodhat majd egy csoportban, az alapiskolában pedig legtöbb 20. A tanintézeteknek az egészségügyben dolgozók, a rendőrök, a mentősök, a tűzoltók és a tanárok gyerekeit kell előnyben részesíteni. Szintén prioritást fognak élvezni azon gyerekek, akiknek szülei nem tudnak otthonról dolgozni: szalagmunkások vagy boltban dolgozók. A tárcavezető szerint helyszűke esetén ideiglenesen a községek a rendelkezésükre álló többi épületet is kihasználhatják. Az iskolába visszatérő gyerekeknek szigorú óvintézkedéseket kell betartaniuk. A gyerekeket csak olyan személy hordhatja az adott intézménybe, akivel egy háztartásban élnek. A kísérők azonban 10 percnél többet nem tölthetnek majd az épületben. A gyerekeknek nem lenne szabad más csoportból való gyerekekkel találkozniuk. Az intézmények naponta nem lehetnek nyitva több mint kilenc órát, és minden belépésnél mérni fogják a gyerekek hőmérsékletét. Szájmaszk hordása senkinek sem lesz kötelező, de a minisztérium a tanároknak javasolja. A gyerekeknél pedig mindig kell lennie egy szájmaszknak, szükség esetére. Az óvodákban a foglalkozások nagy részét a szabadban kell majd tartani, a játékokat naponta kell fertőtleníteni. Az intézményeket az Állami Tartalékalap is segíti a fertőtlenítőszerek biztosításában. Az idős tanároknak nem lesz kötelező munkába állniuk. Ok továbbra is gondoskodhatnak majd azokról a gyerekekről, akik nem térnek vissza az oktatásba. A minisztérium tájékoztatása szerint az iskolák igénybe vehetik a felső tagozatos tanárok munkáját is, ha tanárhiány lépne fel. Gröhling szerint a fenntartóknak a következő két hétben kell felmérniük, milyen érdeklődés van az iskolák megnyitása iránt. A szájmaszk hordása itt sem lesz kötelező, kivéve, ha a gyerekek elhagyják a csoportjukat: kimennek a folyosóra vagy a WC-re. Mivel az iskola önkéntes alapon fog működni, és biztosan lesznek, akik továbbra is otthonról akarnak tanulni, Gröhling kiemelte, szükség lesz a tanterv módosítására és a tananyag csökkentésére. Az otthon tanuló diákok szülei továbbra is igényelhetik az ápolási díjat (OÓR). Mik nyithatnak ki holnaptól? ► Az éttermek belső helyiségeit ugyanolyan szabályokkal, mint amilyeneka nyári teraszokra érvényesek. A nyitvatartás este nyolctól este tíz óráig tolódik ki. ► Mozik és színházak, ha az előadáson és a vetítésen legfeljebb száz ember lesz. Ugyanilyen létszámmal kinti rendezvényeket is tarthatnak, az ezer főnél nagyobb rendezvényeket idén biztos nem fogják engedélyezni. ► A maszkok használata kint már nem lesz kötelező csak ajánlott, az üzletekben, tömegközlekedésben viszont a továbbiakban is kötelező lesz a használatuk. ► Engedélyezik a tetováló szalonok megnyitását, a tetováláson kívül pedig piercingek és fülbevalók belövésétis. ► Az üzletekben megmarad az időseknek elkülönített két óra (reggel 9-től 11-ig) a bevásárlásra, s vasárnap ugyancsak zárva maradnak az üzletek, de a bevásárlóközpontok is. ► Az egy vevőre eső eladóterületet minden üzletben 25 négyzetméterről 15-re csökkentik. A roma gyerekek távoktatását nem csak az internet hiánya gátolja SZALAY HAJNALKA A távoktatásban részt vevő, szegény családból származó roma gyerekeket leginkább az akadályozza, hogy nem tudnak nyugodt körülmények között tanulni, valamint nincs a közelükben senki, aki segítene nekik, ha valamit nem értenek - derül ki az Eduroma jelentéséből. Pozsony. Nyolcvanhat roma felső tagozatos diákkal készült interjúk alapján állítottak össze egy jelenést, hogy közelebb hozzák a szegény roma családokban élő tanulók problémáit. A diákok Epetjes, Kassa és Besztercebánya megyében élnek, és aszerint osztották őket két csoportba, hogyan vesznek részt a távoktatásban: az első csoportba azok a gyerekek tartoznak, akiknek van otthon internet-hozzáférésük, a másodikba pedig azok, akiknek nincs. Ok feladatlapokon kapják meg a tanulnivalót. Nagy család, kis tér Mindkét csoport tagjaira jellemző, hogy sokan élnek viszonylag kis alapterületű lakásokban. Míg az online tanuló gyerekek átlag 5-8 fővel osztoznak két-, háromszobás lakáson, kevésbé szerencsés társaik 8-14 másik emberrel élnek egy fedél alatt, egy-, kétszobás lakásban, esetenként kisebb kunyhóban. Nekik sem az internethez, sem a standard higiéniai berendezésekhez nincs hozzáférésük, otthonukban nincs víz, sem áram. Ezzel ellentétben az online tanuló diákok háztartásában lévő régebbi számítógépeknek köszönhetően tudják kezelni az elektronikai eszközöket, a legtöbb gyereknek saját mobilja van, és a közösségi médiában is otthonosan mozognak. Családi háttér A szülők hozzáállása a gyerekeik oktatásához szintén nem egységes. A jelentés szerint a szülőknek nincs elegendő tudásuk ahhoz, hogy segítsenek a gyerekeiknek, a jobb körülmények között élőknél azonban tapasztalható érdeklődés a gyerekek tanulmányait illetően. Ezeknek a tanulóknak a környezete pozitívan viszonyul az oktatáshoz, az idősebb testvérek között vannak, akik egyetemet végeztek. Más a helyzet azoknál a tanulóknál, akik rosszabb helyzetben vannak: környezetükben nincsenek olyanok, akik tanulásra buzdítanák őket, és a szülőknek sincsenek magas igényeik a gyerekek végzettségével szemben. Ezek azok a családok, amelyek rosszul beszélnek szlovákul, mivel leginkább a roma nyelvet használják. Vlado Rafael, az Eduroma civil szervezet igazgatója úgy véli, az oktatásügyi tárca csak részben okul a koronavírus-járvány okozta válságból. „A minisztérium már utalt a tananyag csökkentésére. Ez a szegény roma gyerekek hasznára válna. Szükség van azonban a roma nyelvet beszélő asszisztensek számának növelésére is” - magyarázta lapunknak az igazgató, visszautalva az interjúk tapasztalataira. Hozzátette, a 2021-től esedékes kötelező óvodalátogatás szintén segíthet abban, hogy a roma gyerekek sikeresebbek legyenek az iskolában. „Félek azonban, hogy a minisztérium nem lesz képes megoldani a roma gyerekek térbeli szegregációjának problémáját az iskolákban” - mondta Rafael. A jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy az online oktatásba bekapcsolódni képtelen diákok tanítása nagyobb szervezettséget és több személyt igényel. „A feladatlapokat a tanárok állítják össze, a nyomtatás azonban közösségi központokban történik. A szétosztásban pedig a szociális munkások segítenek” - áll a dokumentumban. A szerzők azonban megjegyzik, hogy az igyekezet ellenére is inkább csak néhányan kapcsolódnak be az oktatásba, ezért nem minden tanár, iskola vagy község képes vagy hajlandó megtenni mindezt a szegény gyerekekért. Ezek a különbségek szintén jelentős hátrányt okoznak, és szeptemberben még nagyobb lesz a lemaradásuk. Vlado Rafael szerint az oktatásügyi tárca és a kormányfő által beharangozott nyári iskolák sem segítenek a roma gyerekeknek abban, hogy behozzák a hónapok alatt felgyülemlett lemaradásukat. „Feltételezem, hogy a roma gyerekek önként nem fognak nyáron iskolába járni. Ha mégis, akkor inkább az alsó tagozatosok. A nyári iskolák egy kicsit segíthetnek a középrétegből érkező gyerekeknek, akik mögött szilárd háttér áll. A szülők önkéntesen iskolába küldik őket, hogy ők járhassanak dolgozni” - mondta Rafael. Sok roma gyermek otthonában víz és áram sincs, nem még számítógép (Németi Róbert felvétele)
