Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-14 / 110. szám
www.ujszo.com | 2020. május 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kifürkészhetetlenek Nem sikerülhet minden úgy, ahogy elképzeljük, a postán sem VERES ISTVÁN Virágzik az akác - állapította meg Bandika és Ervin sorban állás közben. Egy nagyobbacska postán sorakoztak, pontosabban a posta előtt, a biztonsági őr egyenként engedte be az embereket. Aki feladni akarta a levelet, azt jobbra irányították, aki felvenni, azt balra, a postafiókokhoz. Örülök, hogy csomagért jöttem, mert a postafiókos hölgyek mindig kedvesek és viccelődnek, míg a hivatalban ülők általában mogorvák - jegyezte meg Bandika. Ervin nem volt jó kedvében, mivel a reggeli rántottája alá aprított hagyma a rosszul megválasztott lángerősség miatt megkapódott. A túlsütött hagyma rommá karamellizált íze még mindig ott kísértett szájüregében. Bandika örömére is csak annyit mondott, hogy „szerintem ne örüljön annyira, mert majd meglátja”. Igaza is lett. Bandika széles mosollyal köszöntötte a postafiókos hölgyeket, de amikor előadta, hogy a futár nem találta őt otthon, és itt venné fel a csomagot, a hölgyek közölték, hogy jobbra kellett volna kanyarodnia, a postahivatal ablakaihoz. A biztonsági őr meg persze visszaküldte a sor végére. Persze a sor addigra meghízott, így Bandika kapott az égiektől húsz szabad, pontosabban sorban állással töltendő percet. Ervin közben szintén visszatámolygott egy újsággal. Júniustól megnyitják az iskolákat, az mehet, aki csak akar. Pontosabban... csak az mehet, aki akar-röfögte szórakozottan, majd lapozott. Bandika helyeselt. Mindenkinek meg kell adni a szabad hozzáférést a tanuláshoz, ez benne van az alkotmányban. Ervin a lapok mögül kérdezett: Mióta tudja maga, mi van az alkotmányban? Bandika mosolygott, és azt mondta, vannak dolgok, amiket egyszerűen jó tudni, vagy ha nem is jó, hát érdemes. Ezek közé tartozik, hogy a postahivatalban melyik folyosóra érdemes kanyarodni, ha csomagért jöttünk. Maga tudta ezt, mégsem kapta meg a csomagját -emlékeztette Ervin. Bandika nem jött zavarba. Meglátása szerint éppen erről szól az ember szabad akarata. Tudjuk, mi a helyes, mindent megteszünk azért, hogy annak alapján cselekedjünk, mégsem sikerülhet mindig minden úgy, ahogy elképzeljük. De miért? - engedte le az újságot a szemeiről Ervin. Hát, mert belehalnánk az unalomba, meg nem tisztelnénk a teremtő kifürkészhetetlen útjait... meg ilyesmik -válaszolta Bandika, és előkereste a tollát, mert már csak két ember sorakozott előtte. Ervin összehajtotta az újságot és odaadta egy rászorulónak. De azért ha a mi időnkben is csak az mehetett volna iskolába, aki akart, akkor nem lettünk volna harmincketten az osztályban - tekintett a távolba Ervin. Meg hát iskolák sem lennének, tette hozzá Bandika. Ezt hogy érti? - kérdezte Ervin. Hát úgy, hogy a postára sem azért járok, mert akarok, hanem mert egyrészt kell, másrészt meg érdekemben áll. De ha csak annak kéne postára mennie, aki akar, nem biztos, hogy kinyitna az országban akár egy posta is. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) ES CSAKUGYAN MONDA NEKTEK AZ ÚR, HOGY A KERTNEK FÁJÁRÓL NE EGYETEK GYÜMÖLCSÖT MOSATLAN GUMIKESZTYŰBEN? És tartsatok mindörökre minimum kétméteres távolságot a tudás fájától A halál számsorai FELEDY BOTOND Európa térképén fekete folt Belgium, ha felületesen nézzük a koronavirus-statisztikát. De álljunk meg egy pillanatra az adatoknál: vajon mi történik az európai intézmények nagy részének otthont adó országban? A hivatalos statisztika szerint a belgiumi halálos áldozatok száma meghaladja a 8700-at, 2200-an vannak kórházban, a páciensek közel negyede igényel intenzív ellátást. 13 700-an hagyhatták el a kórházakat gyógyultnak nyilvánítva. Szemben néhány más országgal, Belgiumban minden számsor nyilvános, elérhető a naponta frissített weboldalon, több mint tízoldalas részletezéssel. Ezekből az adatokból látni azt, amit a koronavírusról eddig is tudtunk, de más valamit sejteni, és megint más látni oszlopokban, táblázatokban. A 65 év feletti lakosság mellett a többi korcsoport alig, aránytalanul érintett. Számokra fordítva, a 65-74 évesek közt ezer halálesetet, a 75-84 évesek közt kétezer, míg a 85 év felettieknél 3000 haláleset volt. A 45-64 év között a halálozási szám ötszáz alatt van, a 44 évnél fiatalabbak gyakorlatilag nem láthatók az ábrán, annyira a alacsony szám. (Az eltérésre az összesetszámhoz képest pedig lejjebb kitérünk.) Tovább erősíti a koronavírusról eddig alkotott képet, hogy a halálozásokkal szemben a fertőzöttek száma szinte arányosan oszlik meg a 20- évestől a 90 év feletti korosztályokig. Egyedül az idősotthonokban élő 80-89 éves nők korosztálya felülreprezentált, ott több mint 7000 fertőzöttet azonosítottak. A belgiumi idősotthonokban tomboló járvánnyal kapcsolatban két fontos dolgot kell megjegyezni. Egyrészt az ország Európában belül is az élbolyba tartozik abban, hogy a nyugdíjas lakosság milyen nagy része él idősotthonban. Ráadásul ők a közép-európai statisztikákhoz képest jóval tovább élnek. Másrészt, és ez a legfontosabb különbség: minden halálesetet, amely nem kórházban következett be, hanem idősotthonban (a 8700 eset 51 százaléka), akkor teszt hiányában automatikusan koronavírusos esetként könyvelik el, ha a beteg mutatott bármilyen hasonló tünetet. Emiatt 3500 körüljár az idősotthonban elhunyt, de orvosilag hivatalosan meg nem erősített koronavírusos áldozatok száma. Úgy is mondhatjuk, hogy más országok ezt a 3500-at „nem adják hozzá”, tehát Belgium „összehasonlítható” adata 5200 áldozat lenne. Az ottani kormányzat erőfeszítéseinek jegyében csak az idősotthonokban százezer felett jár a bentlakók, illetve további százezer felett a tesztelt ott dolgozók száma. Emellett napi átlagban 10-20 ezer tesztet végeznek április vége óta, a kapacitás körülbelül 45 ezerre tornászható fel a hatóságok szerint, ha erre lenne szükség. Mindezek fényében egyrészt döbbenetes az idősek kitettsége e betegségnek, másrészt nagyon óvatosan lehet összehasonlítani, egymás mellé tenni az egyes országok számait. Egyszerűen ahány ország, annyi kategória és mérés - legyünk óvatosak a hasonlítgatással. FIGYELŐ A spanyolnáthát és a koronavírust is túlélte Spanyolország legidősebb embere, a 113 éves Maria Branyas túlélte a koronavírus-fertőzést, és gyerekként legyőzte a spanyolnáthát is - írta a La Vanguardia katalán napilap. Az idősotthonban élő asszonynál áprilisban enyhe tünetekkel jelentkezett a fertőzés, amelyet az elvégzett vizsgálat is megerősített. Az elmúlt heteket karanténban töltötte a szobájában, nem kellett kórházba szállítani. Legutóbbi teszteredményei már negatívak voltak. Az idősotthon lakói közül 17-en haltak meg a járványban. María Branyas 1907-ben született San Franciscóban, Spanyolországból kivándorolt szülők gyerekeként. Családja 1915-ben költözött vissza Katalóniába, az 1918-as spanyolnáthajárvány idején ő is megbetegedett, de túlélte a fertőzést. 1931 -ben ment férjhez, egy 86 és egy 76 éves lánya is él. 11 unokája és 13 dédunokája van. Családjával utoljára március 4-én találkozott, amikor a 113. születésnapját ünnepelték. Sosem dohányzott, a hosszú sétákat leszámítva nem sportolt és egyetlen csontja sem tört el. Gyengülő látását és hallását leszámítva semmilyen komoly betegségben nem szenved. María Branyas valószínűleg a koronavírus-járvány eddigi legidősebb túlélője a világon. (MTI) Máltai újságíró-gyilkosság: átállt a vádlott oldalára az államügyész Újabb vizsgálatot indít az Európa Tanács Máltával szemben a 2017-ben meggyilkolt oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia ügyében. Lemondott ugyanis a posztjáról Charles Mercieca máltai államügyész, és már másnap csatlakozott a gyilkosság megrendelésével vádolt Yorgen Fenech üzletember ügyvédi csapatához. Pieter Omtzigt holland képviselő az Európai Tanács nevében követi nyomon az ügyet, ő értesítette a máltai főügyészt, hogy, »Mercieca kedden este váratlanul lemondott, szerda reggel pedig már Fenech védőjeként jelent meg a bíróságon”. Omtzigt szerint ez arra enged következtetni, hogy Mercieca eddig is kapcsolatban állt a vádlottal és megsérthette eddigi államügyészi titoktartási kötelezettségét. Merciecának egyébként mindössze kétéves jogi tapasztalata van, melyet kizárólag a főügyészi hivatalban szerzett. Emiatt erős a gyanú, hogy Fenech a főügyészi hivatalban való belső ismeretsége miatt alkalmazza Merciecát. „Lelkiismeretlenségről árulkodna és megbocsáthatatlan lenne a máltai hatóságok részéről, ha hagynák, hogy Mercieca hűtlensége aláássa ezt a rendkívül fontos esetet” - írta Omtzigt. A meggyilkolt újságírónő családtagjai szerint Mercieca az üggyel kapcsolatos adatokhoz férhetett hozzá, ezért vizsgálatot követelnek. Mercieca tagadta, hogy ügyészként dolgozott Caruana Galizia ügyén. Bár a kormány Mercieca lépését „érzéketlennek” nevezte, de nem közölte, hogy tesz-e intézkedéseket. Caruana Galizia számos magas pozícióban lévő politikai tisztségviselőket kompromittáló korrupciós ügyet derített fel, 2017 októberében egy autójába rejtett pokolgép végzett vele. Halála előtt nem sokkal számos adat került a birtokába egy olyan erőmű-beruházásról, amelyben Fenech is érdekelt. Fenech tagadja bűnösségét és állította: információja van arról, hogy Keith Schembri, Joseph Muscat korábbi miniszterelnök kabinetfőnöke érintett a bűncselekményben, és terhelő információi vannak a Muscat-kormány több miniszteréről is. Az újságíró halála után kiszivárgott e-mailek arról tanúskodtak, hogy Fenech egyik vállalata pénzeket utalt át Schembrinek és Konrad Mizzi korábbi idegenforgalmi miniszternek. A számos nemzetközi korrupciós ügyet felvető, hírhedt Panamapapírok máltai iratait tanulmányozva Daphne Caruana Galizia nyilvánosságra hozta, hogy egy dubaji cég 2 millió eurót fizetett ki Schembrinek és Mizzinek meg nem nevezett szolgálatokért. (mti)
