Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-12 / 108. szám
www.ujszo.com | 2020. május 12. RÉGIÓ Bajban a kulturális szervezetek A Kultúra városa nyitógáláján még nem sejtették, hogy később betiltják majd a közösségi rendezvényeket (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Várhatóan 2021 első hónapjaira is áttolódhatnak azok a rendezvények, amelyeket Érsekújvárban, a kultúra városában nem valósíthattak meg a koronavírus okozta válsághelyzet miatt. Nemtetszést és komoly vitát váltott ki az órsekújvári kulturális szervezetek körében az az értesülés, hogy az idei évre jóváhagyott támogatásnak csak a töredékét kapnák meg. A civil szervezeteket tömörítő KultúrKorzó a közelmúltban online vitaműsort rendezett arról, hogyan élik meg az érsekújvári kulturális szervezetek a válsághelyzetet, és milyen támogatásra számíthatnak. Anna Rosková városi képviselő, a kulturális bizottság elnöke elmondta, abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy míg tavaly évi 100 ezer eurót, idén februárban évi 123 470 eurót hagytak jóvá a város kulturális szervezeteinek. Rosková elmondta, a kulturális bizottság múlt heti ülésén megoldást kerestek arra, hogyan segítsék a helyi szervezeteket, amelyek két hónapja nem fejtenek ki tevékenységet. Stugel Tibor, a KultúrKorzó elnöke cáfolta, hogy a szervezetek felfüggesztették volna a tevékenységüket. Miroslava Valovicová, a Matica slovenská helyi szervezetének vezetője több más társulás nevében kifejtette, a gyerekek és a fiatalok a virtuális térben tartják a tánc- és énekpróbákat, a színjátszók szervezik a nyári összpontosításokat, és a székházat is fenn kell tartaniuk. A Csemadok érsekújvári alapszervezete hasonló helyzetben van, a rezsit fizetniük kell valamiből, és mielőbb szeretnének szabadtéri rendezvényeket tartani. Danczi József, a Csemadok helyi szervezetének elnöke elmondta, folytatják a Csemadok-székház felújítását, gondjaik vannak a beázó tetőszerkezettel. „Eddig még egyetlen fillért nem kaptunk, és már május van. Másfajta aktivitásokat végzünk, népszerűek a közvetítéseink” - hangsúlyozta a vitamüsort vezető Kis Péter, aki egyúttal az Ersekújvári Polgári Klub vezetőjeként, a KultúrKorzó alelnökeként is jelen volt a beszélgetésen. A vitázókhoz csatlakozott Ladislav Baranay, a Művészeti Aktivitások Polgári Társulás vezetője, aki szintén mielőbb folytatná a tevékenységet, ha jut rá pénz. Stugel elsősorban azt nehezményezte, hogy Anna Rosková az önkormányzat legközelebbi ülésére olyan javaslatot terjeszt be, mely szerint a kulturális szervezetek csak a jóváhagyott összeg harminc százalékát kapnák meg. A fennmaradó összegről később döntene a város. Rosková azzal zárta le a vitát, hogy a végleges döntést a képviselő-testület május 19-i ülésén hozzák meg, miután minden szakbizottságban tárgyaltak a javaslatról. Csend a kultúra városában A Lég(Új)Vár projekt ünnepélyes nyitógáláját január 23-án tartották a császári-királyi lovardában, Nyílik a légvár címmel. Denisa Felixová, a Lég(Új)Vár projekt programkoordinátora elmondta, a Hexagon fotóklub márciusi bemutatkozása után már egyetlen tervezett rendezvényük sem valósulhatott meg a válsághelyzet, illetve a közösségi rendezvények betiltása miatt. Folyamatosan kapcsolatban voltak és vannak a Művészetet Támogató Alappal, amely Érsekújvár számára lehetővé tette, hogy egy éven át viselheti a Kultúra városa rangos címet. „Úgy gondoltuk, néhány hónap múlva folytathatjuk a munkát, ám amikor a márciusi és április rendezvényeink is elmaradtak, kérvényt nyújtottunk be az alaphoz. 2021 tavaszáig szeretnénk megtartani a Kultúra városa címet, és kicsit átdolgozva, de megvalósítanánk a tervezett rendezvényeinket” - mondta Denisa Felixová. Az érsekújvári kulturális és civil szervezetek oroszlánrészt vállaltak volna a Kultúra városa programsorozatának szervezésében és megvalósításában. Készek voltak már a műsortervek és a plakátok. Túlélési stratégia A KultúrKorzó eddigi onlinerendezvényei nagy népszerűségnek örvendenek. Megünnepelték távúton a közönséggel az IrodalmiKorzó tizedik évfordulóját, a beszélgetésben részt vett Rokko Juhász költő, performer Mexikóból, Kecskés Ildikó, az IrodalmiKorzó egykori háziasszonya és H. Nagy Péter egyetemi tanár, irodalomtörténész. Közkedveltek Zsapka Attila énekes, gitáros szobakoncertjei, a Kor-Zár együttes tagja közös fellépést is tartott Vadkerti Imrével és Sipos Dáviddal. Múlt héten Hizsnyai Tóth Ildikó egyetemi tanár műfordító, nyelvész jelentkezett Kínából. Ezen a héten szerdán 19 órától az érsekújvári születésű Fekete Tamás zongoraművész mutatkozik be a közönségnek, Robert Schumann Szimfonikus etűdök darabját adja elő. „Nagyon dühös voltam, amikor megtudtam, hogy csökkenteni akarják a szervezeteknek jóváhagyott idei támogatást. Megalázónak tartom ezt a döntést. A túlélésért küzdünk, ennek ellenére próbálunk megszólítani jeles művészeket, hogy ebben a helyzetben is minőségi, érdekes programot kínáljunk a közönségnek” - mondta Stugel Tibor. Hétfőn déle lántai Kodály Z, F acebook-oldalán hogy 78 éves korába ,yt Balogh Csaba zenepeu jgus, karnagy, az iskola egykori igazgatója és tanítója, az intézmény gyermekkarának alapítója és vezetője. Oláh Hajnalka, az iskola jelenlegi igazgatója megerősítette a hírt és elmondta, Csaba bácsival állandó telefonos kapcsolatban voltak. A koronavírus miatt elrendelt karantén kezdetén úgy váltak el, hogy amint lehet, máris visszatér az iskolába. „Többször beszéltünk azóta, mindig úgy fejeztük be a beszélgetést, hogy hamarosan találkozunk. Hogy kit veszítettünk el, nem lehet szavakba foglalni, ez az iskola soha nem lesz már olyan, mint amilyen Csaba bácsival volt” - fogalmazott az igazgatónő. Balogh Csaba 1942. március 31-én született Alsószeliben. A Galántai Tizenegyéves Középiskolában érettségizett 1959-ben. A pozsonyi, majd nyitrai székhelyű Pedagógiai Intézetben magyar nyelv és irodalom-történelemzenei nevelés szakon végzett tanárként 1963-ban, majd lett a galántai Kilencéves Alapiskola pedagógusa. 2002-es nyugdíjazását követően is folytatta a pedagógusi munkát. A jelenleg Kodály Zoltán nevét viselő alapiskola gyermekkarát 1965-ben alapította, és vezette is azóta. 1969-ben megalapította a Galántai Gimnázium Leánykarát, amelyet 1976- ig vezetett. Tagja volt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. Stirber Lajos kollégájával az alapiskolák 5. és 6. évfolyama számára zenei nevelés tankönyvet és módszertani segédkönyvet szerkesztett. Munkásságát számos elismeréssel, díjjal jutalmazták. (mb) Szijjártó Péter Komáromban: Sokkal jobb jóban lenni, mint rosszban Szijjártó Péter és Richard Sulik a komáromi városháza előtt (Fotó: Somogyi Tibor) vataSöin Péter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Richard Sulik gazdasági miniszter komáromi tárgyalásán az energetikai kérdéseken volt a hangsúly. A két miniszter találkozója a készülő új Duna-hídon kezdődött, amelynek átadására augusztusban kerül sor. Ezt követően a komáromi városházán tárgyaltak. Mindkét politikus elégedettségének adott hangot az egyeztetést követően. Richard Sulik elmondta, kellemes találkozón vannak túl, gyakorlatilag semmilyen vitatott pont nem merült fel közöttük. Némileg kivételnek minősítette a magyar kormány által dél-szlovákiai cégeknek folyósítandó támogatás kérdését, azonban megegyeztek arról, hogy ebben a témában tárgyalni fognak a két ország külügyminiszterei. Szijjártó Péter arról beszélt, hogy néhány éve mindkét ország vezetése felismerte, „sokkal jobb jóban lenni, mint rosszban”. „Hajóban vagyunk, akkor sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy időről időre a nehéz, érzékeny kérdéseket is meg tudjuk vitami” - mondta a magyar miniszter, stratégiai partnernek nevezve Szlovákiát. Kiemelte, a Richard Sulikkal való együttműködésben nem számít problémákra, ugyanis amikor az Európai Parlamentben Magyarország ellen , jcomoly támadás indult”, akkor szlovák kollégája strasbourgi képviselőként nem támogatta ezeket. Újságírói kérdésre Szijjártó elmondta, egyértelműen abban érdekeltek, hogy a lehető legkorábban találkozzanak a két ország kormányfői, Igor Matovic és Orbán Viktor, amint ezt a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések lehetővé teszik. Ennek fényében a Richard Sulikkal folytatott tárgyalását előkészületnek nevezte. A gázhálózat szerepe A nyilatkozatok fényében a találkozó leghangsúlyosabb pontja a Szlovákia és Magyarország közti gázhálózati összeköttetések fejlesztése volt. Szijjártó beszámolója szerint a gázvezetékrendszereket öszszekötő interkonnektor kapacitása magyar irányból háromszorosára nő majd, amely 2024-től kezdődően évente több mint 5 milliárd köbméternyi gázforgalmat jelent Szlovákia irányába. Magyarország addigra a Gazprommal kötött megállapodás alapján a Török Áramlat által éves szinten több milliárd köbméter gázt fog vásárolni. A jelenlegi összeköttetés egyelőre mindkét irányból elegendő gázmennyiséget biztosít a két ország számára. „Fontos, hogy a kormányok támogassák ezt a befektetést, s ne fussanak zátonyra különböző engedélyeken” - tette hozzá Sulik, s emlékeztetett arra, hogy Szlovákia részéről így nemcsak keleti, de déli irányból is biztosítva lesz a gázszállítás. A szlovák oldal költségeire nem mondott pontos összeget a szlovák miniszter, míg Szijjártó szerint a fejlesztés magyarországi részről 43 milliárd forintba fog kerülni. További bővítések Szijjártó Péter további két területen is kihangsúlyozta a két ország közti összeköttetések bővülését. Mint elmondta, a tervek szerint 2022-ig hat új határátkelőhelyet adnak át, köztük három Ipoly-hidat is, valamint Miskolctól Kassáig végig gyorsforgalmi út vezet majd. Ezen felül az idei év végig két ponton össze fogják kötni országaik villamosenergia-hálózatát. A magyar miniszter tegnap Komáromban külön kihangsúlyozta, adottak a feltételek a kölcsönösen előnyös együttműködéshez: „Ez így jó a két államnak, s így jó a felvidéki magyaroknak is.”
