Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-12 / 108. szám

2 I KÖZÉLET 2020. május 12.1 www.ujszo.com Elherdált uniós támogatások Már e héten jöhet az intelligens karantén Az állami karantén már csak azoknak lesz kötelező, akik elutasítják a házit (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós támogatások merítése szempontjából Szlovákia jelenleg az Európai Unió három legrosszabbul teljesítő tagállama között van - ismerte el Veronika Remiöová beruházásokért felelős kormányfőhelyettes. Pozsony. A kormányföhelyet­­tes szerint az előző kormány sú­lyos mulasztásai miatt eurómilli­­óktól esik el az ország. Az előző, 2007 és 2013 közötti programozá­si időszakban lehívott pénzekből - a brüsszeli ellenőrzéseket követő­en - 997 millió eurót kell visszafi­zetni a támogatások hibás felhasz­nálása miatt. „Az említett összeg­ből 599 millió eurót az állami szer­vek hibájából leszünk kötelesek visszaadni, csak azért, mert ezek képtelenek voltak szabályszerűen eljárni” -tette hozzá Remisová, aki szerint 330 millió eurót ráadásul még mindig nem utaltak vissza. A hiányosságokat a 2014 és 2020 RÖVIDEN Sikuta a Legfelsőbb Bíróság ólán Pozsony. Több mint három órán keresztül tartott Ján Sikuta meg­hallgatása, mielőtt az Országos Bírói Tanács megválasztotta a Leg­felsőbb Bíróság elnökévé. „Égetni fog ez a szék” - mondta Sikuta, hogy ezzel is jelezze, tudja, nem egy kényelmes helyre pályázik. Az október óta vezető nélkül működő közötti programozási időszakban sem sikerült kiküszöbölni: ebben az időszakban 81 millió eurónyi támogatás kifizetését utasította vissza Brüsszel. „Az uniós támogatások merítése a bürokratikus környezet és a rosszul kidolgozott felhívások mi­att akadozik, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a kérvények be­nyújtása és a támogatások meríté­se között átlagosan 680 nap, vagy­is csaknem két év telik el” - mond­ta a kormányfőhelyettes. Szerinte így az sem csoda, hogy a jelenlegi programozási időszakra Szlovákia számára elkülönített 13,8 milliárd eurónak eddig csupán a 32 száza­lékát használtuk fel, 150 millió eu­rónak pedig a késlekedés miatt már búcsút inthetünk. Remisová sze­rint az elkövetkező időszakban fel kell gyorsítani az uniós támogatá­sok merítését, ezért már benyújtot­ta a kormányba az ezzel kapcsola­tos javaslatát, amelynek köszön­hetően a jövőben egyszerűbben és gyorsabban hirdethetik meg a tá­mogatásokkal kapcsolatos felhí­vásokat, és az adminisztráció is egyszerűsödne. (mi, TASR) Legfelsőbb Bíróságot átmenetileg annak alelnöke, Jarmila Urbancová vezette. Őt egy hónappal ezelőtt Mária Kolíková (Za 1’udí) igazság­ügyi miniszter váltotta le, miután Urbancovát a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) vette őrizetbe kenőpénz felkínálá­sának gyanújával. Sikuta 12 sza­vazatot kapott a 18 fos tanácstól, a végső szó azonban Zuzana Caputová köztársasági elnöké, hi­szen neki kell kineveznie. (DennlkN) SZALAY HAJNALKA Minden jel ezerint már néhány napon belül búcsút inthetünk a sokat kritizált állami karan­ténnak, az állam ugyanis az intelligens karantén beveze­tésére készül. Ennek lényege, hogy az emberek otthonukban tölthetik a karantént, s egy alkalmazás segítségével, mobiltelefonjukkal készített fényképekkel fogják rendszeresen igazolni, hogy otthon vannak. Pozsony. Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök szerint a leghatéko­nyabban úgy lehet harcolni a koro­navírus terjedése ellen, ha állami ka­ranténba küldik a külföldről hazaér­kező állampolgárokat. A kormányfő elismerte, hogy az állami intézmé­nyekben gyakran idegeneket he­lyeztek el egy szobában, ami sok kellemetlenséggel járt, ráadásul épp ezzel ugrott meg a fertőzés veszélye is. „Ezektől az emberektől elnézést kérek” - mondta a hétvégén a kor­mányfő azzal, hogy már érvényes a határozat, melynek értelmében szo­bánként csak egy embert, esetleg egy családot lehetett elhelyezni. Matovic szerint az állami karantén bevezeté­sére azért volt szükség, mert a gya­korlat igazolta, hogy az emberek nem tartják be az házit. Az intelligens ka­rantén már hatékony és egyszerű el­lenőrzési mechanizmus biztosít a hatóságoknak. Karanténos szelfik Veronika Remisová (Za l’udí) be­ruházásokért és regionális fejleszté­sekért felelős miniszterelnök­helyettes elmondta, már jelenleg is elérhető az alkalmazás, melynek se­gítségével lehetőség lesz az úgyne­vezett intelligens karantén betartá­sának ellenőrzésére..Ez jelentheti az állami karantén alternatíváját. „Több tízezer ember dolgozik külföldön, akik azért félnek hazatérni, mert ál­lami karanténba kellene menniük, ahol megfertőződhetnének. Éppen az intelligens karantén segíthetné őket abban, hogy otthon maradja­nak” - nyilatkozta Remisová. Az al­kalmazás segítségével ellenőriznék, hogy betartják-e az érintettek a ka­rantént. A házi karantén idején rend­szeresen kellene küldeni olyan fényképeket, amelyek igazolnák, hogy az illető valóban otthon van. Az állami szervek ugyanakkor a te­lefon lokalizálásával is ellenőrizni tudnák a karantén betartását - erre már egy korábban elfogadott tör­vénymódosítás is lehetőséget ad, ám Matovic szerint eddig egyszer sem kérvényezték a karanténban levő személyek lokalizációját. A szomszédban működik Magyarországon és Csehország­ban is hasonló rendszer működik. Ál­lami karantén az Európai Unió egy tagállamában sem volt bevezetve, ki­zárólag házi izolációra kötelezhették az embereket. Csehországban még áprilisban indították be az intelligens karantént, melynek értelmében a fer­tőzöttek mozgását a mobiljaik és bankkártyaadataik alapján követték vissza. Magyarországon pedig a na­pokban vált lehetségessé a házi ka­rantén betartásának elektronikus el­lenőrzése. Eddig ezt a feladatot a ha­tóság emberei teljesítették, viszont egy telefonos szoftver segítségével már nélkülük is ellenőrizhető, otthon tartózkodnak-e a fertőzöttek. Szlová­kiához hasonlóan, ezekben az orszá­gokban is önkéntes alapon működik a nyomon követés, viszont míg nálunk csak a külföldről hazaérkezőknek lenne lehetőségük az intelligens ka­ranténra, addig a másik két országban minden fertőzött csatlakozhat. Ismét értékelték a diákok pénzügyi jártasságát NAGYROLAND A15 éves szlovákiai diákok pénzügyi ismeretei a nemzet­közi átlaghoz képest rosszab­bak, ám a korábbi hazai ada­tokhoz kápest javultak - derült ki a nemzetközi PISA- felmérésből, mely kifejezetten a diákok financiális jártasságát vizsgálta. Pozsony. Szlovákia harmadszorra is becsatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet (OECD) által indított PISA- felmérésbe, melyben 20 ország di­ákjainak pénzügyi ismereteit tesztel­ték. Összesen 117 ezer diákot vontak be a kutatásba. Szlovákiában 357 is­kola csatlakozott, melyekben 3400 diák képességeit mérték fel. A tesz­teket 2018 áprilisában végezték. A pénzügyi tudatosság kutatása során a szakértők arra voltak kíván­csiak, hogy a 15 éves diákoknak mennyire kiteijedtek a pénzügyi is­meretei, és hogy ezt mennyire képe­sek felhasználni a gyakorlatban (ha­sonlóan vizsgálták korábban a diá­kok matematikai, természettudomá­nyi és szövegértési kompetenciáit, amelyekről lapunk is beszámolt). „A felmérés további, nem kevésbé fon­tos célja az volt, hogy a részt vevő or­szágok eredményeit össze lehessen hasonlítani, és hogy az államok vá­laszokat kaphassanak a fiatalok pénzügyi szokásaival kapcsolatos kérdésekre” - áll az oktatási minisz­térium közleményében. Mit mondanak a számok? A 2018-ban készített felmérés adatai rámutattak, hogy a szlovák di­ákok pénzügyi képességei elmarad­nak az OECD tagországainak átla­gától, bár nem sokkal. A szlovák di­ákok átlagban 481 pontot értek el a tesztekben, az OECD átlaga pedig 505 pont volt. Az oktatási tárca in­formációi szerint hozzánk hasonló eredményeket értek el például az olasz fiatalok is. A korábbi PISA-tesztekkel össze­hasonlítva azonban a diákok pénz­ügyi jártassága egyre inkább fejlődni látszik. A 2015-ös PIS A-felméréshez képest a mostani tesztben a diákok átlagban 36 ponttal értek el többet, ami a minisztérium szerint is jelentős javulásnak számít. A 2012-es ada­tokhoz képest is 11 ponttal javítot­tunk, bár ez nem tekinthető olyan ha­talmas ugrásnak. Rizikós csoportok A tesztben külön figyelmet szen­teltek azoknak a diákoknak, akik az úgynevezett rizikós csoportba tar­toznak. Azokról a diákokról van szó, Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter (TASR-felvétel) akiknek rendkívül hiányosak a pénz­ügyi ismereteik, így értelemszerűen nem is képesek megoldani az ezzel kapcsolatban felmerülő problémákat és feladatokat. A kutatás adatai sze­rint a megkérdezett szlovákiai diá­kok 21,2 százaléka tartozik ebbe a csoportba, vagyis ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden ötödik diák el van veszve a pénzügyek terén. Az OECD átlagához képest (14,7 szá­zalék) ebben a kategóriában is elma­radtunk, ugyanakkor pozitívan érté­kelhető az a fejlemény, hogy a 2015- ös PISA-felméréssel összevetve a szlovák diákok sokkal jobban telje­sítettek. Akkor ugyanis a szlovák di­ákok 34,7 százaléka (vagyis minden harmadik gyerek) a rizikós csoportba tartozott. A teljesítményi skála másik olda­lán találhatóak a legjobban teljesítő diákok, akik szinte minden problé­mát képesek megoldani. Belőlük saj­nos kevesebb van, a megkérdezett szlovákiai diákok csupán 7,2 száza­lékát sorolták ebbe a kategóriába. Az OECD átlaga ebben az esetben 10,5 százalék. Több pénz = tudás? A PISA-tesztek sajátossága, hogy figyelembe veszik a diákok család­jának anyagi helyzetét is, és arra ke­resik a választ, hogy a jobb anyagi környezet mennyire van hatással a diákok eredményeire. Szlovákia esetében rendkívül látványos kü­lönbség figyelhető meg: azok a diá­kok, akiknek a családja jobb anyagi helyzetben van, átlagban 100 ponttal többet értek el a pénzügyi ismeretek­ben, mint a rosszabb családi háttérrel rendelkező diákok. Az OECD tag­országai közül ebben a tekintetben nálunk van a legnagyobb különbség. A tesztekből továbbá az is kide­rült, hogy a pénzügyi jártasságot a di­ákok főleg a szüleiktől sajátítják el, a megkérdezett szlovákiai diákok 92,6 százaléka vallotta ezt. A második leggyakoribb tájékozódási forrás az internet, a válaszadók 78,8 százaléka ezt a lehetőséget is bekeretezte a kér­dőívben. A kicsik ás a bankok A szlovákiai diákok egy szem­pontból alig maradtak el az OECD átlagától: a megkérdezettek körülbe­lül fele azt mondta, hogy van bank­számlája (az OECD átlaga 54 száza­lék), és 40 százalékuknak már bank­kártyája is van (az OECD átlaga 45 százalék). A szlovák válaszadók 75 százalékáról az is elmondható, hogy már vásároltak valamit az interneten, 40 százalékuk pedig már mobiltele­fon segítségével is fizetett. Gröhling elégedett Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter pozitívan értékelte, hogy a szlovákiai diákok pénzügyi kompe­tenciája az előző felméréshez képest jelentősen javult, hiszen ez a készség manapság rendkívül fontos. „Úgy vélem, hogy ez az eredmény azok­nak az aktív tanároknak is köszön­hető, akik saját maguktól kezdek el jobban odafigyelni a diákok mate­matikai és pénzügyi kompetenciáira. Nagy köszönet járt érte. Ügyanakkor itt az ideje azon is elgondolkozni, hogy a pénzügyi műveltség alapjait miként lehetne integrálni az oktatási folyamatba” - vélekedett az oktatási tárca vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents