Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-09 / 106. szám

4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. május 9.1 www.ujszo.com Mar Vuhan előtt megjelent a kór? Magányos napfürdőző. Donald Trump amerikai elnök hiába noszogat, az egyes tagállamok kormányzói csak óvatosan oldják fel a korlátozásokat. (TASR/AP) RÖVIDEN A svéd külön út ára eddig 3 ezer halott Stockholm. Meghaladta a 3 ez­ret a koronavírus-járvány halálos áldozatainak a száma Svédor­szágban. A 10,3 milliós ország­ban az utóbbi 24 órában 99 új ví­rusos halálesetet jegyeztek fel, ezzel 3040-re emelkedett a Covid-19-betegségben elhunytak száma. A diagnosztizált fertő­zöttek száma 24 600 fölött van. Anders Tegnell járványügyi szakértő elmondta: eddig sikerült a járványt olyan keretek között tartani, hogy a megbetegedések nem terhelik túl az egészségügyi rendszert. A járvány kirobbanása óta 1645 fertőzött került intenzív osztályra. Más európai orszá­gokkal ellentétben, amelyek a bezárkózás stratégiáját válasz­tották a járvánnyal szemben, Svédország nem vezetett be ki­járási korlátozásokat, mert úgy ítélte meg, a drasztikus intézke­dések nem hatékonyak olyan mértékben, amely igazolná azok káros társadalmi hatásait. Egye­dül az 50 ionéi népesebb rendez­vényeket tiltották be. (MTI) Dzsihádistát fogtak el Barcelonában Barcelona. Terrortámadásra ké­szülő dzsihádistát vett őrizetbe Barcelonában a spanyol csend­őrség. A lakhelyén ütöttek rajta a marokkói állampolgárságú fér­fin, akit már jó ideje figyeltek a nyomozók, miután internetes te­vékenysége szembetűnő radika­­lizálódást mutatott. Az Iszlám Állam terrorszervezetet nyíltan támogató férfi célpontokat kere­sett a katalán fővárosban, hogy merényletet hajtson végre. A ví­rusjárvány miatti kijárási korlá­tozások bevezetését követően fi­gyeltek fel viselkedésének „szembetűnő és aggasztó” válto­zására, ezért döntöttek elfogása mellett. Az akciót a marokkói hatóságok és az amerikai Szö­vetségi Nyomozóiroda (FBI) se­gítségével hajtották végre. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Párizs/London. New Yorkban változatlanul alig las­sul a fertőzöttekés a halottak számának növekedése. Egy elzászi körház szerint már no­vemberben volt koronavíru­sos beteg Franciaországban. New York államban változatlanul alig lassul a koronavírus-járvány fertőzöttjeinek és halálos áldozatai­nak növekedése - közölte Andrew Cuomo kormányzó. Elmondta: leg­utóbb 231 ember halt meg az ameri­kai államban a Covid-19 nevű tüdő­gyulladásos betegségben. Mint fo­galmazott, „fájdalmasan magas” ez a szám, s hozzátette, hogy a járvány halálos áldozatainak napi száma azért, ha nagyon lassan is, de csök­ken. „Fantasztikusan jó hímek” ne­vezte viszont, hogy az egészségügyi dolgozók körében végzett „agresszív tesztelés” nyomán az derült ki, hogy körükben alacsonyabb a megfertő­­ződés veszélye az átlagosnál. Eddig egyébként 25 egészségügyi intéz­ményben mintegy 27 ezer orvoson és ápolón végezték el az antitesttesztet. Cuomo azt is közölte: a járvány ide­jére felfüggesztik a lakbért fizetni nem tudók kilakoltatását. Börtön boltnyitásórt Texasban a republikánus kor­mányzó, Greg Abbott módosította egyik korábbi rendeletét, amely le­hetővé tette büntetés kirovását a tár­sadalmi elkülönülés szabályait meg­szegőkre. A módosítás a kormányzó szerint azért volt szükséges, mert szerdán Dallasban egy bíró egyhetes börtönbüntetésre ítélte egy fodrászat tulajdonosnőjét, amiért megnyitotta az üzletet. Abbott szerint elfogadha­tatlan, hogy texasiak ezért kerüljenek börtönbe. Közleményében a kor­mányzó hangsúlyozta: az a megen­gedhetetlen, hogy a Covid-19 veszé­lyére hivatkozva bűnözőket bocsás­sanak szabadon a börtönökből. A jár­ványveszélyre hivatkozva egyébként az Egyesült Államok több, demok­rata kormányzók által irányított tag­államában bocsátottak szabadon gyilkosokat és gyermekeket megerő­szakoló bűnözőket is. Az Egyesült Államokban - a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem és Kórház adatai szerint - több mint 1,27 millió re­gisztrált fertőzöttje és több mint 76 ezer halottja van a járványnak. Párizs még nem nyithat Franciaországban ismét 200 alá csökkent a koronavírus-járvány napi halálozása: az elmúlt 24 órában 178- an vesztették életüket a Covid-19- fertőzés következtében az előző napi 284-hez képest, a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók szá­mának napi csökkenése pedig a hét eleje óta három számjegyű. A francia egészségügyi tárca összesítése sze­rint a járvány eddig 26 ezer ember­életet követelt, a fertőzöttek száma pedig 175 ezer. A lélegeztetőgépre szorulók csaknem felét párizsi kór­házakban látják el, ezért Edouard Philippe miniszterelnök - bár meg­erősítette, az egész országban meg­kezdődik hétfőn a március 17-én ki­hirdetett szigorú kijárási korlátozá­sok fokozatos feloldása - jelezte, a fővárosi régióban és az ország továb­bi 3 régiójában (Elzász-Lotaringiá­­ban, az északkeleti és a középső te­rületeken) június 2-ig még biztosan nem térhet vissza az élet a régi ke­rékvágásba. Ez a francia lakosság mintegy negyven százalékát érinti. A franciák hétfőtől igazolás nélkül is kimehetnek az utcára, és a lakóhe­lyük körüli 100 kilométeres körzet­ben szabadon mozoghatnak, azon túl viszont csak halaszthatatlan ügyben és igazolással mehetnek. A boltok kinyithatnak, de Párizsban a bevásárlóközpontok egyelőre ha­tározatlan ideig zárva maradnak. A kormány azt is jelezte, Franciaor­szág a határait legalább június 15-ig zárva tartja. A kelet-franciaországi Colmar kórháza szerint az első koronavíru­sos beteget november közepén ke­zelték ott, több mint két hónappal az első franciaországi bizonyított fertő­zések felismerése és napokkal a kí­nai Vuhanban hivatalosan elismert első eset előtt. A colmari Albert Schweitzer magánkórház az állítását az intézményben 2019. november 1. és 2020. április 30. között elvégzett mellkasi CT-k (komputertomográ­­fos vizsgálatok) alapján végzett ret­rospektív tanulmányra alapozza, de ez még biológiai megerősítést is igé­nyel. Az összesítés azt mutatja, hogy a kórházban az első koronavírus­­pácienst 2019. november 16-án ke­zelték, majd február végéig nagyon lassan terjedt a betegség, amikor is hirtelen növekedés kezdődött, a te­tőzés pedig március 31-én volt. Monumentális erőfeszítés Határozottan meghaladta a 30 ez­ret az új koronavírus okozta járvány nagy-britanniai halálos áldozatainak száma, ez a legmagasabb mutató az Egyesült Államok után. A 30 700 ha­lott mellett 210 ezer a fertőzöttek szá­ma. A riasztó mutatók ellenére a brit kormány szerint már el lehet kezdeni a gondolkodást az új koronavírus okozta járvány elleni védekezés kö­vetkező szakaszáról, de továbbra is nagyfokú óvatosságra van szükség, mivel a vírus még nem tekinthető le­­győzöttnek. Dominic Raab külügy­miniszter kijelentette: a brit lakosság „monumentális erőfeszítéseinek” köszönhetően a koronavírus-járvány túljutott a tetőzésen, anélkül, hogy maga alá gyűrte volna az állami egészségügyi szolgálatot (NHS). A külügyminiszter hangsúlyozta ugyanakkor: a vírus „változatlanul fertőző és halálos”, még nem sikerült legyőzni, ezért továbbra is érvénye­sek a járvány terjedésének megféke­zését célzó, március 23-án életbe lép­tetett korlátozó intézkedések. Emberi spermában a koronavírus Kínai tudósok megállapították, hogy egyes, az új koronavírussal megfertőzött emberek-közöttük lábadozók-spermája pozitív volt a Journal of American Medical Association amerikai szakfolyóirat­ban publikált tanulmány szerint, ami felvetette annak az eshetősé­gét, hogy a vírus nemi érintkezés útján is terjedhet. A Covid-19 az eddig ismeretek szerint cseppfertőzés útján terjed. A vírus nyomait megtalálták már nyálban, vizeletben és székletben is. (mti) A vírus nyerte a lengyel elnökválasztás nyitányát Két dudás egy izraeli csárdában Jeruzsálem. Az izraeli parla­ment, a kneszet megszavazta a Benjámin Netanjahu és Béni Ganz közös kormányzását lehe­tővé tevő rotációs törvényeket. A koalíciós megállapodás érdeké­ben módosították az ország alap­törvényét a 120 fos törvényho­zásban. A Netanjahu vezette Li­kud és a Béni Ganz pártja, a Kék­fehér párt közötti megállapodást is módosították: ennek értelmé­ben legalább 70 képviselő támo­gatásával az eddig meghatározott 3 év után egy évvel meghosszab­bíthatják a rotációs koalíciós kormányzást. A két politikus kö­zötti súlyos bizalmatlanság miatt az alaptörvényben rögzítették azt is, hogy Netanjahunak 1,5 év után mikor kell átadnia a minisz­terelnöki széket Béni Ganznak. A koalíciós megállapodás értelmé­ben két miniszterelnöki reziden­cia fog működni. Ezt különösen éles bírálatok érték a közvéle­mény részéről, mert pazarlásnak tartják a koronavírus-járvány okozta válság közepette. (MTI) A holnapi elnökválasztás elha­lasztásáról adott ki közös nyi­latkozatot a lengyel kormány­párt elnöke, Jaroslaw Kaczyn­­ski, valamint a májusi szava­zást a koronavírus-járvány miatt ellenző kisebb kormány­koalíciós párt, az Egyetórtós elnöke, Jaroslaw Gowin. Varsó. Jaroslaw Gowin a nyilat­kozatban beleegyezett abba, hogy a későbbi elnökválasztást levélszava­zás formájában tartsák meg, amint ezt a kormánypárti többség koráb­ban javasolta.. A Gowin vezette ki­sebb kormánypárt támogatása nél­kül a levélszavazást lehetővé tevő kormánypárti törvénymódosításnak nem lett volna meg a szükséges tá­mogatottsága az alsóházi szavazá­son. Az ellenzék ugyanis a járvány­helyzetre hivatkozva ellenzi a levél­szavazást és az elnökválasztás idei megtartását. A nyilatkozat szerint a vasárnapra kiírt választást nem tart­ják meg, a szavazás új időpontját az ebben illetékes alsóházi elnök „az első lehetséges időpontra” írja ki. A lengyel alkotmány értelmében az elnökválasztást legalább 60 nappal megtartása előtt kell meghirdetni. A kormánykoalíción belüli meg­állapodást követően elutasította a lengyel alsóház az ellenzéki többségű szenátusnak azt a határo­zatát, mely elvetette az idei elnök­­választáson a koronavírus-járvány miatt alkalmazandó levélszavazást. A szejm döntése utat nyit az elnök­­választás megrendezéséhez néhány héten belül. A még az államfő alá­írására váró kormánypárti jogsza­bály szerint az elnökválasztást kizá­rólag levélszavazással bonyolítják le. A választás fő esélyesének jelen­leg a hivatalban lévő elnök, Andrzej Duda számít, akinek mandátuma augusztus 6-án jár le. A választás leghamarabb június második felé­ben, legkésőbb augusztus elején le­hetséges. A május 10-i levélszava­zást eddig nem demokratikusnak és a járvány miatt veszélyesnek minő­sítő ellenzék képviselői közben már bírálták a szavazás elhalasztását. Többek között kétségbe vonták, hogy a legfelsőbb bíróság érvény­telenné nyilváníthatná a vasárnapi választást akkor, amikor ezt meg sem tartják. Robert Biedron baloldali el­nökjelölt sajtóértekezletén egyene­sen „állami válságnak” nevezte az Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke. A vírus egy időre megtorpedózta a pártelnök elképzelését. (tasr/ap) elnökválasztás elhalasztását, és szorgalmazta az okok hatósági ki­vizsgálását. A hetek óta tartó elnökválasztási szappanopera úgy kezdődött, hogy a kormányzó jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt má­jus 10-én rendezett volna elnökvá­lasztást. Ámde közbejött a világjár­vány, az ellenzék egészségügyi vészhelyzet kihirdetését és a válasz­tás elhalasztását követelte. A PiS el­nöke, Jaroslaw Kaczynski viszont minél előbb le akarta tudni a szava­zást. Úgy számolt, hogy most hiva­talban lévő jelöltjének, Andrzej Du­dának elsöprő esélye van, hiszen népszerűsége növekszik, az állami médiában ő a járványt legyűrő hős, miközben az ellenzékiek mindössze otthonról kampányolnak, azaz se­hogy. Ebben a helyzetben az állami média jó esélyt adott a színpadon egyedül forgolódó Andrzej Dudá­nak. Ezt akarta a PiS vezére min­denáron, minél hamarabb kihasz­nálni. Ráadásul a megosztott ellen­zék eddig képtelen volt valódi ellen­jelöltet állítani. (MTI, Npsz)

Next

/
Thumbnails
Contents