Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-09 / 106. szám

2 I KOZELET 2020. május 9.1 www.ujszo.com Jövő héten tárgyalnak az iskolanyitásról Nemcsak a nyári iskolák bevezetéséről tárgyalnak a politikusok és a szakértők, hanem arról is, mikor és milyen felté­telekkel térhetnének vissza a diákok az iskolapadokba (Somogyi Tibor felvétele) SZALAY HAJNALKA Pozsony. A politikusok és szskértők közt sincs egyetér­tés ebben, van-e értelme a nyári iskoláknak vagy sem. Áz az opció továbbra is játék­ban van, hogy a diákok még a nyári szünet előtt visszatér­nek az iskolapadokba. Míg Igor Matovic (OEaNO) mi­niszterelnök a koronavírus-járvány miatt elrendelt kényszerszünet mi­att nyári iskolákba küldené a diá­kokat, addig Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter ezt csak ak­kor tudná elképzelni, ha mindez ön­kéntes alapon működne, és nem a megszokott módszerekkel folyna az oktatás. Miroslava Hapalová, az Állami Pedagógiai Intézet (SPU) vezetője a Sme napilapnak adott interjújában elmondta, úgy kell megteremteni a feltételeket, hogy a tanároknak is le­gyen nyári szünetük. Ezért azon is gondolkoznak, hogy a projektbe be­kapcsolódhatnának a közösségi központok és a civil szervezetek. Prékop Mária, az oktatási minisz­térium kisebbségi főosztályának volt vezetője lapunknak úgy nyilatko­zott, nem tudja elképzelni, hogyan működhetne a nyári oktatás. „Ez hi­giéniai szempontból sem lenne jó megoldás, hiszen az iskolák többsé­gében a nyári hőségben alig lehet ki­bírni” - magyarázza Prékop. Hoz­zátette, a tanárok a legtöbb helyen mindent megtesznek, amit lehet a hátrányos helyzetű gyerekekért: fel­adatlapokat visznek nekik, dolgoz­nak velük. A nyári iskola egy másik problé­mát is felvetne: a tanárok ezekben a hónapokban veszik ki a szabadságu­kat. „Ok jelenleg is nagyon sok energiát fektetnek abba, hogy meg­RÖVIDEN 10 új fertőzött, nem volt haláleset Pozsony. Csütörtökön 4694 tesztet végeztek a laboratóriu­mokban, ebből 10 személy ese­tében bizonyosodott be a koronavírus-fertőzés. Szlováki­ában eddig összesen 1455 bete­get regisztráltak. Jó hír azonban, hogy a csütörtöki nap folyamán egyetlen halálesetet sem jelen­tettek, vagyis az áldozatok száma továbbra is 26. Újabb 99 személy gyógyult ki, összesen már 905. Jelenleg 122 személyt kezelnek kórházban, közülük 30-nál már kimutatták a vírust, a többiek egyelőre az eredményekre vár­nak. Három személy állapota sú­lyosabb, őket intenzív osztályon kezelik, egy betegnek van szük­sége lélegeztetőgépre. A tíz új fertőzött közül hatan Trencsén megyéből származnak, ketten Besztercebánya megyéből, egy­­egy személy pedig Pozsony és Nyitra megyében él. Ami a fer­tőzöttek arányának heti középér­tékét illeti, a szám továbbra is 4, vagyis napok óta változatlan. Amennyiben új fertőzéshullám érkezne, és a középérték megha­ladná az 50-et, akkor a kormány újra szigorításokat hozna, és el­törölnék a szerdán bevezetett enyhítéseket. (nar) oldják az új helyzetet” - mondja a szakember. Sokat hiányoznak „Biztos vannak gyerekek, akikhez nem tudunk eljutni, de ha valaki már foglalkozott azzal, mennyi a mu­lasztott órák száma, az látja, hogy éppen ezekhez a diákokhoz köthető a legtöbb hiányzás. Vannak olyan gyerekek, akik két-három hetet jár­nak iskolába. Önkéntes alapon azok a diákok nem mennek nyáron tanul­ni, akiknek szükségük lenne rá. De ha kötelező lenne is: akik nem akarnak, megtalálják a módját, hogy ne kell­jen bejárniuk” - véli Prékop, aki szerint a sok hiányzás jóval össze­tettebb probléma. „Azokról, akik nem vesznek részt az oktatásban, nem tudom elképzelni, hogy amíg a többiek otthon vannak, ők iskolába járjanak” - mondja a szakember. Szintén a számos hiányzásra hívja fel a figyelmet Szőgyényi Lívia, az ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap a második világháború európai befejezésének napjára emlékeztünk. A politikusok szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet sok tekintetben a háborús időkre emlékeztet. Pozsony/Liptószentmiklós. 75 év telt el a második világháború eu­rópai befejezése óta, melyet a törté­nészek a világtörténelem legvére­sebb incidenseként szoktak emle­getni. Egyes becslések szerint leg­alább 60 millió ember vesztette éle­tét a nemzetközi konfliktusban. A jeles évfordulóról világszerte megemlékeztek, köztük a szlovákiai politikai vezetés is. Zuzana Ca­­putová köztársasági elnök, Igor Matovic (OLaNO) miniszterelnök és Boris Kollár (Sme rodina), a par­lament elnöke péntek délelőtt a lip­­tószentmiklósi katonatemetőben koszorúzta meg az áldozatok em­lékművét, utána ünnepi beszédet tartottak. Az államfő tiszteletét fe­jezte ki a hősök iránt, majd hozzá­tette, hogy ez a nap a szabadság és a demokrácia ünnepének is tekinthe­tő. A kormányfő a megemlékezés udvardi Majthényi Adolf Alapisko­la igazgatója, akinek intézményében jelentős számú hátrányos helyzet­ben élő diák tanul. „Ha van olyan hely, ahol azt mondták, hogy nem érdeklik őket ezek a tanulók, és nem fognak foglalkozni azzal, hogy tan­anyaghoz jussanak, elképzelhető­nek tartom, hogy ott lenne haszna a nyári iskolának. Kérdés azonban, bejámának-e ezek a tanulók, hiszen ők az iskolakerülők. Nem tudom el­képzelni, hogy ők bejárnának nyá­ron tanulni” - mondta lapunknak az igazgató. Kapcsolatban maradni Prékop Mária szerint az iskolák­nak a tananyag mellett a közösségi együttműködést is tanítani kell. „A hátrányos helyzetű gyerekek iskolá­hoz, oktatáshoz, tudáshoz való vi­szonya teljesen más, mint a közép­­osztálybeli családokból származó tanulóké. Most az a legfontosabb, fontosságát hangsúlyozta. „Minden nemzet, amely megfeledkezik a sa­ját múltjáról, arra van ítélve, hogy újra átélje” - jelentette ki Igor Matovic. Hasonló gondolatokat fo­galmazott meg Boris Kollár is, aki a szlovák nemzeti felkelés szerepét is kiemelte, melynek köszönhetően Szlovákia a győztesek oldalán talál­ta magát. Eduard Heger (OEaNO) pénz­ügyminiszter szerint a koronavírus­hogy a tanárok tartsák velük a kap­csolatot, hogy kötődjenek az isko­lához” - magyarázta a szakember, aki szerint a tananyag mellett a rend­szerbeli lemaradással és a visszail­leszkedéssel is gondok lesznek szeptemberben. Szőgyényi Lívia iskolájában megoldották a hátrányos helyzetű diákok oktatását is. „Minden héten eljuttatjuk nekik a tananyagot. Fel­mértük, hány diáknak kell nyomta­tott formában küldeni a tanulnivalót. A hátrányos helyzetű diákok között is vannak olyanok, akik be tudnak kapcsolódni az online oktatásba, és akik meg akarják, azok megtanulják a különböző alkalmazások haszná­latát” - mondta az igazgató. Büntetés a tanároknak Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) elnöke szintén a pedagógusok már­cius óta tartó folyamatos munkájára helyzet hasonlít a háborús állapo­tokra. „A koronavírus-járvány amolyan kisebb háború. Egyrészt hiányoznak a társadalmi kapcsola­tok, a színház- és mozilátogatás, a barátokkal eltöltött idő. Másrészt viszont most a saját bőrünkön is érezhetjük, milyen fontosak nekünk ezek a hétköznapi dolgok” - fogal­mazott Heger, hozzátéve, hogy ha­sonlóan érezhették magukat az em­berek 1945. május 8-án is. (nar, TASR) hívja fel a figyelmet. „Az a tapasz­talatunk, hogy a tanárok sokkal töb­bet dolgoznak most, mintha az is­kolában tanítanának: egy órára leg­alább három óráig készülnek” - mondta. A nyári iskolákkal kapcso­latban megjegyezte, csodálkozik, hogy ilyen egyáltalán valakinek eszébe jut. „Az egész digitalizáció nem volt rendszerszerűen kiépítve, ezt a pedagógusoknak kellett meg­oldaniuk. Tehát ők tanultak és taní­tottak is, gyakran a szülőket is. Én büntetésnek venném, ha a nyári szünetben a pedagógusoknak dol­gozniuk kellene” - reagált a minisz­térium ötletére Fekete Irén. Hozzá­tette, nem tudja, mennyire szeren­csés dolog a nyári kánikulában száj­maszkban ülni az osztályban. „Ta­pasztalatból tudom, a gyerekek már a júniust is nehezen viselik” - véli a pedagógusszövetség elnöke, aki azt tartaná jó megoldásnak, ha a tanév elején lehetne foglalkozni azokkal a diákokkal, akik nem vettek részt a távoktatásban, miközben a többiek tovább mélyítenék a korábban ta­nultakat. Mi lesz tovább? Mindemellett továbbra is játékban van, hogy a diákok - vagy minimum egy részük - még a rendes, június végéig tartó tanévben visszatérné­nek az iskolapadokba. Matovic erről a következő napokban fog tárgyalni szakértőkkel, s az iskolák ismételt megnyitása a jövő heti válságstáb ülésének egyik központi témája lesz. „Nem szeretném, ha azt a látszatot keltenénk, hogy már minden rend­ben van és bármit kinyithatunk. Ha a következő két hétben j elentősen nem romlik a helyzet, s nem emelkedik meg a fertőzöttek száma, akkor bár­mit el tudok képzelni. Ilyen esetben a járványügyi szakértők és orvosok is bármit el tudnak képzelni” - mondta a kormányfő. Kivitelező: Rég átadhatták volna az R7-es szakaszait A D4R7 Construction vállalat vezérigazgatója, Michael Heerdt állítja, hogy az Egyházgelle (Ho­­lice)-Somoija (Samorín), So­­morja-Dénesdtorcsmisérd (Du­­najská Luzná), valamint a Dé­­nesdtorcsmisérd-Ketelec szaka­szok már hetek óta készen van­nak. A közlekedési minisztérium azonban eddig nem engedélyezte az útszakaszok átadását, mivel az ellenőrzéskor különféle hibákat találtak. Heerdt szerint olyan dol­gokról van szó, mint például az út menti eróziós folyamatok, ame­lyek a közlekedésre egyáltalán nem lennének hatással, és a kija­vításukat az átadás után is el le­hetne végezni. „A közlekedési miniszter kifogásai, miszerint azokat a javításokat is el kell vé­gezni, amik nincsenek is hatással a biztonságos közlekedésre, a megszokott és jól bevált gyakor­lattal egyáltalán nincsenek össz­hangban” - olvasható a kivitele­ző közleményében. Andrej Do­­lezal (Sme rodina), a közlekedési tárca vezetője azonban kitart ál­láspontja mellett, így április he­lyett várhatóan csak júliusban ke­rülnek átadásra az említett útsza­kaszok. A csúszás így havonta több millió eurós kiadásokat je­lent a cégnek. (nar, Sme) A három közjogi méltóság, balról Boris Kollár házelnök, Zuzana Őaputová ál­lamfő és Igor Matoviő kormányfő közösen emlékezett meg a II. világháború befejezéséről (TASR-feivétei) Megemlékezés: néhányan háborús helyzethez hasonlítják a mostanit

Next

/
Thumbnails
Contents