Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-04 / 80. szám
2 KOZELET 2020. április 4. | www.ujszo.com „Azt szeretnénk, ha úgy tanítanák a szlovákot, mint a második nyelvet” A cégek sem bírják ki sokáig Pozsony. A koronavírusjárvány miatt bevezetett kormányzati megszorítások és a gazdasági környezet általános romlása miatt a szlovákiai cégek nagy része hónapokon belül a megszűnés határára kerülhet - állítják a Szlovákiában működő Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) képviselői, az általuk elvégzett legfrissebb felmérésre hivatkozva. A szakmai szervezet március végén 56 mérvadó cég ügyvezető igazgatóját szólította meg. Szerintük a cégek csaknem 40 százaléka a jelenlegi feltételek mellett legfeljebb három hónapig bírja majd szusszal, 67 százalékuk pedig legkésőbb hat hónap után dobná be a törülközőt. „Ha folytatódnak a megszorítások, és a kormány nem hoz olyan intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a cégek átvészelhetnék ezt a nehéz időszakot, akkor már a nyár folyamán búcsút inthet több jelentős befektetőnek, ami hatalmas elbocsátásokkal és az adóbevételek drasztikus csökkenésével járna” - áll az AmCham felmérésében. A megszólított cégvezetők elsősorban az egészségügyi és szociális járulékok, valamint a társasági adó csökkentését vagy legalább a befizetésük elhalasztását kérik a kormánytól, ugyanilyen fontosnak tartanák azonban a bürokrácia csökkentését és a munkajogi szabályok rugalmasabbá tételét is. (mi, TASR) Matovic: Csak szeptembertől indul be a tanítás Pozsony. A miniszterelnök, Igor Matovic (OEaNO) szerint a diákok leghamarabb csak szeptemberben térhetnek vissza az iskolákba. A kormányfő ezen kijelentése kritikát váltott ki a szülők körében. Az oktatási miniszter Branislav Gröhling (SaS) ugyanis eddig úgy fogalmazott, örülni fog annak, ha a gyerekek júniusban visszatérhetnek az iskolapadokba. Lelkesedésének a kormányfő gyorsan véget vetett. „Száz százalék, hogy a gyerekek június végéig nem térnek vissza az iskolákba” -mondta Matovic. Ezt igazolta a tárca magyar államtitkára, Filip Mónika (SaS), aki lapunknak elmondta, nem látja annak lehetőségét, hogy a tanítás még ebben a tanévben a hagyományos módon újrainduljon. „A legoptimistább becslés szerint is csak szeptemberben térhetnek vissza a diákok az iskolákba” - mondta Filip, hangsúlyozva, hogy a saját véleményéről van szó. Az államtitkár arról is beszélt, nem tud arról, hogy a tárca komolyan foglalkozna azzal a megoldással, mely szerint általános évismétlést vezetnének be. Egy ilyen lépést a szakemberek egyelőre nem támogatnak. Az, hogy törlik-e például a szóbeli érettségi vizsgákat, s mi lesz a középiskolai felvételikkel, még egyelőre nem dőlt el. (czg) CZÍMER GÁBOR Az oktatási minisztérium első államtitkárának feladatkörébe tartozik a regionális iskolaügy, az inkluzív oktatás, de a nemzetiségi iskolákért is ő felel. Mire számíthatnak a magyar iskolák? Egyebek mellett erről is kérdeztük Filip Mónikát (SaS), az oktatási tárca új államtitkárát. Milyen maradandó vagy hosszú ideig fennálló hátrányokat okoz a mostani helyzet az oktatási rendszerben? Vizsgálják, próbálják kezelni ezeket a helyzeteket? Most vettük át a tárcát, most ismerkedünk a minisztérium szervezeti egységeivel, és a krízishelyzet jelentette halaszthatatlan feladatokat próbáljuk megoldani. Ebben a helyzetben még nem beszélhetünk arról, hogy elindítottuk volna a járvány hatásainak részletes feltérképezését. Most inkább azzal foglalkozunk, hogyan tudunk segíteni a diákoknak, a szülőknek, a pedagógusoknak és az iskoláknak. A szülőknek és a tanároknak is gondot okozhat ugyanis az átállás az otthon tanulásra. A járvánnyal nagyon hirtelen jött a válság, ráadásul eközben kormányváltás is volt, és nem állt készen egy terv, amely az átállásról szólt volna. Ennek sajnos az lehet a következménye, hogy a diákok most nagyon eltérő minőségű és mennyiségű oktatásban részesülnek. Egyes diákok az internetes eszközök segítségével nagyon jó képzést kapnak, ha pedig például a szüleik is bekapcsolódnak a tanításba, a teljesítményüket mindez még javíthatja is. De van a diákoknak és a szülőknek egy csoportja, akik ezt így nem tudják megvalósítani, például azért, mert a szociális helyzetük nem engedi. Ezért a tanulók a jelenlegi helyzetben nagyon különböző mértékben tudnak a tananyaggal haladni. Milyen hatással lesz a mostani helyzet azokra a diákokra, iskolákra, akik halmozottan hátrányos helyzetben, vagy mélyszegénységben élnek? Hogyan oldják meg az ő távoktatásukat? Itt nagyon sok probléma adódik. A minisztériumnak vannak olyan háttérintézményei, amelyek erre specializálódnak. Ok már a járványügyi helyzet elejétől fogva próbálnak segíteni, például azzal, hogy irányelveket adnak ki, vagy éppen velünk tárgyalnak arról, mire van szükség. Azonban a halmozottan hátrányos helyzetben, vagy mélyszegénységben élő tanulók esetében is minden a tanárokon és a szülőkön múlik. Az a kérdés, hogy a szülők tudják-e az érintett gyerekeket otthon tanítani, illetve van-e lehetőség az internetes távoktatásra. Itt fontos kiemelni, hogy a köztelevízió (RTVS) csatornáin elindultak bizonyos oktatási programok. Én ezekben a napokban tárgyalok a közmédiával, hogy magyarul és roma nyelven is készüljenek ilyen műsorok. Ez a hátrányos helyzetben lévő gyermekek számára fontos lehet, hiszen ezekben a családokban sokkal többén nézik a televíziót, mint akiknek internet-hozzáférésük van. Milyen kérdésekkel fordulnak önökhöz a tanárok és hogyan próbáinak segíteni rajtuk? A minap például azzal kerestek meg minket, hogy ugyan az iskolák zárva vannak, de a tanárok bemehetnek-e az épületbe? Az iskola épületében szeretnék ugyanis felvenni a távoktatáshoz a tanórát, mivel ott vannak a szükséges segédeszközök. Az iskolák bezárásának az az értelme, hogy ne legyenek tömegek az épületben, így egy-egy pedagógus természetesen bemehet. A tanárok tájékoztatására elkészítettük a www.ucimenadialku.sk honlapot, ahol napi szinten válaszolunk azokra a kérdésekre, amelyekkel a rendkívüli helyzetben az iskolák megkeresnek minket. Ide hamarosan tananyagokat is fel fogunk tölteni. Ezen az egy weboldalon szeretnénk összegyűjteni az összes irányelvet, határozatot, illetve, ha sikerül megFilip Mónika oktatási államtitkár egyeznünk a tankönyvkiadókkal, akkor a segédanyagokat is fel fogjuk ide tölteni. Ennek a kezdeményezésnek van a nemzetiségi oktatásra vonatkozó aloldala is, az egész honlap magyar fordítása pedig folyamatban van. Illetve már most is feltettünk olyan linkeket, ahol a szaktantárgyak magyar nyelvű tananyagai érhetőek el. Ezen kívül pedig együttműködünk a Pátria rádióval és azokkal a pedagógusokkal is, akik oktatási anyagokat készítenek. Korábban a közigazgatással foglalkozott a belügyminisztériumban, most azonban oktatási államtitkár lett. A laikus számára meglepőnek tűnhet ez a váltás. A belügyminisztériumban főleg az önkormányzatokkal és járási hivatalokkal foglalkoztam. Amikor az oktatási minisztérium államtitkári posztjára kaptam felkérést, én is sokat gondolkodtam rajta. Itt fontos elmondani, hogy az oktatás része a közigazgatásnak. Azért fogadtam el a felkérést, mert a célom, hogy egy olyan változást valósítunk meg a közigazgatásban, amely nagyon fontos az oktatásnak. Az ország iskoláinak, a regionális oktatásnak meg szeretnénk változtatni a finanszírozási módját. Engem ezért is szólított meg a miniszter, hiszen tudja, hogy milyen tapasztalatokat szereztem a regionális közigazgatásról a belügyben. Miért van szükség az oktatási rendszer finanszírozásának átalakítására és hogyan szeretné azt átformálni? Azért van erre szükség, mert még 2012-ben Robert Kalinák (Smer) belügyminiszter elindított egy közigazgatási reformot. Ennek következtében ma a járási és megyei hivatalok a belügyhöz tartoznak. Ezeknek az intézményeknek vannak iskolaügyi osztályai is, ahol a hivatalnokok formálisan a belügy alkalmazottai. Emiatt nagyon sok jogi és módszertani probléma van. Hiszen hogyan irányíthatná az oktatásügyi tárca azokat a hivatalnokokat, akik a belügyhöz tartoznak? Ráadásul a jelenlegi helyzet miatt a belügynek nagyon nagy ebben a szektorban a hatalma, miközben a közigazgatás nem tartozik a prioritásai közé. Illetve közvetlenül a belügyhöz tartoznak a speciális iskolák és a kétnyelvű gimnáziumok is, amit semmi sem indokol. Mi úgy szeretnénk megoldani ezt a problémát, hogy az oktatást kivennénk a belügy alól. Ahelyett, hogy az iskolák költségvetését a belügyön keresztül utalnánk át a megyei hivataloknak, azt szeretnénk, hogy az oktatásügy közvetlenül a megyén lévő iskolaügynek utalja a forrásokat. A megyék szintjén ki szeretnénk alakítani az önálló oktatási hivatalokat, amelyeket egységesen az oktatási minisztérium irányítana. Ki szeretném emelni, hogy ez a változás nem érintené a helyi vagy a megyei önkormányzatok fenntartói szerepét. Ön szerint a magyar iskolahálózatnak milyen átalakításra van szüksége? Szükség van-e például iskolabezárásokra? Amellett, hogy a rám bízott hatáskörökben is szeretnék eredményeket elérni, érzem,-hogy a felvidéki magyarokat is képviselnem kell. Az oktatási miniszter, Branislav Gröhling (SaS) támogat engem abban, hogy segítsek a magyar oktatás ügyének. Az SaS a programjában ugyan beszél arról, hogy szeremé optimalizálni az iskolahálózatot, de ebben a dokumentumban az is szerepel, hogy ennek nem fognak áldozatául esni a nemzetiségi iskolák. Az oktatási intézmények országos hálózatának átszervezése, optimalizációja eddig még nem volt téma, hiszen most főleg a vírus okozta krízishelyzettel foglalkozunk. Mit gondol arról, hogy a magyar nemzetiségű tanulók egy jelentős része szlovák iskolába jár? Ez a szülők döntése. Én magam nagyon sajnálom, hogy ez a helyzet fennáll, hiszen én is magyar alapiskolába és gimnáziumba jártam, és ez után két szlovák egyetemet is elvégeztem. Azt, hogy magyar iskolába jártam, egyáltalán nem éreztem hátránynak. Gondolom, több oka van annak, hogy a magyar szülők miért szlovák iskolába íratják a gyermeküket. Elképzelhető, hogy a szlovák nyelv jobb elsajátításával érvelnek. Erre kívánunk a kormányprogramban reagálni azzal, hogy a szlovák nyelv tanításának módszertanát megváltoztatjuk. Jó lenne, ha jobban a köztudatba kerülne, hogy vannak nagyon jó minőségű magyar iskolák. Én szeretném, ha ezt az államtitkárság elő tudná mozdítani. Ha sikerül támogatást szegezni ahhoz, hogy a szülők felé kommunikáljuk a magyar iskolák minőségét, akkor ezzel eredményt tudunk elérni és motiválni tudjuk a szülőket a magyar iskola választására. Milyen, a szlovákiai magyar iskolákat érintő pontok kerülnek be a kormányprogramba? A szlovák nyelv oktatásának módszertana az egyik fontos téma, szeretnénk, ha ez a magyar iskolákban változhatna. Azt szeretnénk, ha az alapiskolától kezdve a középfokú oktatásig úgy tanítanák a szlovák nyelvet, mint második nyelvet. Emellett szeretném, ha belekerülne a programba a nemzetiségi oktatásügy fogalmának meghatározása. Továbbá a pedagógusok bérének emelését is szeretnénk, de őszintén meg kell mondani, hogy a krízishelyzet miatt nem tudjuk még, hogy lesz-e erre tér a költségvetésben. Én személy szerint a nemzetiségi iskolákon tanító pedagógusok oktatásának javítását szeretném a kormányprogramba bejuttatni. Ennek kapcsán azt is meg kell vizsgálni, milyen minőségű az a felsőoktatás, ahonnan a magyar nemzetiségű tanárok kikerülnek. A tananyagok pedig egy további témát jelentenek. A járvány helyzet miatt elrendelt távoktatás jól megmutatta, hogy támogatni kell az online eszközöket, de a tanárokat is hozzá kell ezekhez szoktatni. Várható-e valamiféle átalakítás a minisztérium háttérintézményeinek körében, lesz-e a kisebbségi oktatással foglalkozó intézmény? Az SaS programjából kiindulva inkább csökkenteni kellene a háttérintézmények számát. Egy ilyen kisebbségi intézmény létrehozása nem szerepel a terveink között. Inkább most arra összpontosítanék, hogy a létező intézményekben létrehozzunk egy nemzetiségi osztályt. A minisztérium nemzetiségi főosztályának átszervezésén pedig most dolgozunk, ennek keretében olyan hatáskörök is hozzám kerülnének majd, amelyek fontosak a kitűzött céljaink eléréséhez. (A szerző felvétele)