Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-30 / 100. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2020. április 30. I www.ujszo.com Tudnivalók Felmondási védelem A munkavállaló ún. felmondási védelem alatt áll a következő esetekben: 1. betegség miatt keresőképtelen, betegszabadságon van, üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt munkaképtelen - kivéve, ha ezt az állapotot szándékosan vagy önhibájából idézte elő pl. alkohol, drog hatása alatt 2. vészhelyzetben behívóparancsot kapott tartalékos katonai szolgálat vagy rendkívüli polgári szolgálat teljesítésére 3. az alkalmazott terhes, anyasági vagy gyermekgondozási szabadságon van, illetve olyan egyedülálló szülőről van szó, aki 3 évnél fiatalabb gyermekéről gondoskodik 4. az alatt az idő alatt, amíg az alkalmazottat bizonyos közéleti funkció betöltése céljából felmentették a munkavégzés alól 5. az éjszakai műszakban dolgozó alkalmazott az orvosi lelet alapján ideiglenesen nem alkalmas éjjeli munkára Ha valaki a felmondási időben kerül védelem alá, a munkaviszony nem akkor szűnik meg, amikor befejeződik a felmondási idő, hanem amikor véget ér a felmondási védelem - kivéve, ha maga az alkalmazott kéri korábban a munkaviszony megszüntetését. Vészhelyzet Ha egy cég csődbe megy, és a gazdasági problémái miatt már korábban sem fizette az alkalmazottai után a szükséges járulékokat, sőt a bérek kifizetését is leállították, a csődeljárás elindítása után pedig a munkáltató nem hajlandó együttműködni, az alkalmazottak szorult helyzetbe kerülhetnek. Fizetést nem kapnak, a munkaviszonyukat hivatalosan írásban senki nem szüntette meg, ezért a munkaügyi hivatalban is nehézségeik lehetnek, és mivel a munkaadó gyakorlatilag elérhetetlen, a szükséges papírokat nem tudják kitől beszerezni. Ilyen esetben a munkafelügyelőséghez lehet fordulni, az ügy a bíróság elé kerülhet. Ha egy ilyen cég ellen hivatalosan csődeljárás indul, az alkalmazottak a Szociális Biztosítóban igényelhetnek garanciabiztosítási segélyt a ki nem fizetett bérekért. Ha a munkáltató nem működik együtt, azaz nem bocsátja egykori alkalmazottai rendelkezésére a segély elintézéséhez szükséges dokumentumokat, a biztosító megelőlegezheti az összeget. Egészségkárosodottak Egészségkárosodott alkalmazottakat csak a munkaügyi hivatal előzetes beleegyezésével lehet elbocsátani, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen. Erre csak akkor nincs szükség, ha olyan személyről van szó, aki nyugdíjba vonul; ha a cég megszűnik; változik a cég székhelye, és az alkalmazott nem egyezik bele a munkavégzés helyének a megváltoztatásába; olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, amely egyébként is legitim ok lehet az azonnali hatállyal történő elbocsátásra, és erre a munkaadó az elmúlt fél évben figyelmeztette. (száj Elbocsátás koronavírus miatt? ÖSSZEFOGLALÓ Márciusban nőtt az álláskeresők száma, és a koronavírusjárvány miatt kialakult válsághelyzetben feltehetően még sokan veszíthetik el a munkájukat. Nem árt, ha a munkavállalók tisztában vannak azzal, a munkaadójuk milyen feltételek mellett bocsáthatja el őket, és mihez van joguk. A koronavírus-járvány megelőzésével összefüggő jelenlegi intézkedések egyebek mellett azt eredményezték, hogy több üzem és kiskereskedés bezárt, számos munkaadó rossz gazdasági helyzetbe került, nem tudják miből fizetni az alkalmazottak bérét. Néhányan erre azonnal úgy reagáltak, hogy csökkentették az alkalmazottak számát. „Noha, a kialakult helyzetben a munkaadók számára ez a lépés tűnik az egyedüli megoldásnak, fontos tudatosítani, hogy a munkaviszonyt törvényesen kell megszüntetni. Az alkalmazottak mostanában olyan kérdésekkel fordulnak a munkafelügyelőségekhez, hogy a munkaadójuk a koronavírus-járvány megfékezésével összefüggő megelőző intézkedésekre hivatkozva azonnali hatállyal megszüntetheti-e a munkaviszonyukat. A munkaadók számára ez a lépés azt jelenti, hogy így tudják magukat a leggyorsabban tehermentesíteni a bérköltségek és a járulékfizetési kötelesség alól, illetve így próbálják gazdaságilag stabilizálni a céget” - tájékoztatott a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség (NIP). Azonnali elbocsátás A koronavírus-járvány miatt azonnali hatállyal senkit sem lehet elbocsátani, arra kizárólag a hatályos munkajogi norma szerinti 2 esetben van lehetőség, éspedig: ha elítélnek valakit szándékosan elkövetett bűncselekményért, valamint súlyos fegyelmi vétségért. Állománycsökkentés vagy átszervezés címén senkit sem lehet egyik napról a másikra kirúgni. A jelenlegi helyzetben a munkaadó két okból mondhat fel: megszűnik a cég vagy egy része, valamint a cégben megvalósuló állománycsökkentés vagy átalakítás miatt az alkalmazott fölösleges munkaerővé válik. „Fontos tudatosítani: a felmondólevél kézbesítésével a munkaadó közvetlenül nem mentesíti magát a bér- és járulékfizetési kötelesség alól” - figyelmeztet a munkaügyi felügyelőség. Ráadásul, ha állománycsökkentés és átszervezés miatt kerül sor az elbocsátásra, a munkaadó legalább 2 hónapig nem A koronavírus-járvány miatt senkit sem lehet egyik napról a másikra elbocsájtani (Shutterstock-feivétei) alakíthat ki hasonló pozíciók és nem vehet fel új alkalmazottat. Ez a megkötés akadályozhatja majd a munkaadót a termelés vagy a tevékenysége újrakezdésében a mostani preventív intézkedések visszavonása után, és a munkaerőhiányt nem tudja majd gyorsan pótolni. Felmondási idő A munka törvénykönyve szerint a felmondólevél átadása után következik a felmondási idő - kivéve, ha a felek kölcsönösen megállapodnak a munkaviszony azonnali megszüntetéséről. Ha a testre szabott munkaszerződés, a kollektív szerződés vagy a cég valamilyen belső előírása nem szabályozza másképpen, a hatályos törvény értelmében a felmondási idő legalább 1 hónap. Legalább 2 hónap olyan alkalmazott esetében, aki 1-5 évig dolgozott, ha pedig Téma: A munkaviszony megszűnése hosszabb ideig volt a cégnél, a felmondási idő legalább 3 hónap. A felmondási idő a felmondólevél kézhez vételétől számított következő hónap első napjával kezdődik. A felmondási idő a munkaviszony részének számít, ebből kifolyólag a munkaviszony tartalmára, az abból eredő jogokra éá kötelezettségekre a felmondási idő megkezdődése nincs kihatással, például ekkor is járnak ebédjegyek. Ezenkívül, a felmondási idő alatt a munkáltató a szabadságokról is ugyanúgy rendelkezik, mint egyébként. Végkielégítés Aki legalább 2 évig dolgozott a cégnél, legkevesebb az egyhavi átlagbérének megfelelő végkielégítésre (odstupné) jogosult - akkor is, ha az alkalmazott felmondási idő nélkül azonnal távozik. A végkielégítés összege a ledolgozott évek függvényében változik, például aki 20 évig dolgozott a cégnél, legalább 4 havi átlagfizetésének megfelelő bánatpénzre jogosult. „A munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben megállapodhatnak ennél is előnyösebb lelépőről” - részletezte a NIP. Ha viszont az alkalmazott nyújtja be a felmondását, a munkaadó nem köteles fizetni semmit. A próbaidő alatt elbocsátott személyeknek sem adnak semmit. A szlovákiai jogrend megkülönbözteti a bánatpénznek egy speciális típusát: a nyugdíjba vonulók egyszeri végkielégítését (odchodné). Egyhavi átlagfizetésnek megfelelő összegről van szó, amelyet a munkaviszony megszűnésekor annak fizetnek ki, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, és kérte az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat. Ez a speciális bánatpénz élete során mindenkinek csak egyszer jár, kizárólag az első munkaviszony megszűnésekor igényelhető. Külön kell kérni a munkaadótól, nem automatikus, és függetlenül attól, hogy a munkaviszonyt kinek a kérésére és milyen körülmények között bontották fel, az idős személynek mindig jár. Ha viszont később nyugdíjasként ismét munkát vállal, az újabb munkaviszony megszűnésekor már csak a hagyományos végkielégítésre számíthat, mely összege a munkahelyen töltött időszaktól és attól függ, hogyan szűnt meg a munkaviszony. Igazolás a munkaadótól Akármilyen okból és körülmények között szűnik is meg a munkaviszony, a munkaadónak minden esetben ki kell állítania egy dokumentumot a munkaviszony megszüntetéséről, a cégnél töltött időről és a havi fizetésről — ezekre az igazolásokra szükség lehet a következő munkahelyen, a munkaügyi hivatalban, később pedig a nyugdíj intézésekor is. A munkaadó nem köteles, de a távozó alkalmazott kérésére kidolgozhat róla véleményt és ajánlást az esetleges új munkaadó számára. (sza) A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A legtöbben tragédiaként élik meg, ha felmondanak nekik, és mivel ez bárkivel megtörténhet, nem árt lélekben erre is felkészülni, valamint a munkavállalóknak tanácsos tisztában lenni a jogaikkal. Sokan nem tudatosítják, mi a különbség a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között. Az előbbiről akkor beszélünk, ha a munkavállaló meghal, a munkahelye vagy a munkaadója jogutód nélkül megszűnik, lejár a meghatározott időre kötött szerződés. Az utóbbi fogalom azokat az eseteket takarja, amikor a munkaviszonyt a szerződő felek egyike valamilyen okból megszünteti. A munka törvénykönyve értelmében kétféleképpen lehet megszüntetni a munkaviszonyt: közös megegyezés alapján és felmondással. Az előbbi lehetőséget bármikor lehet alkalmazni, még az ún. védelmi idő alatt is, hiszen a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapszik. Felmondást adhat a munkaadó és az alkalmazott is. Az utóbbi bármikor és bármilyen okból, a konkrét ok feltüntetése nélkül egyaránt benyújthatja, a munkaadó azonban csak a törvény által meghatározott esetekben bocsáthat el valakit. A Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség szerint az alkalmazottaknak jól meg kell fontolniuk, beleegyeznek-e a munkaviszony megegyezéssel való megszüntetésébe. Az esetleges megállapodásnak mindenképpen tartalmaznia kell a munkaviszony megszüntetésének az okait - az alkalmazott csak így érvényesítheti hatékonyan a jogait például a lelépővel kapcsolatban. „Áz alkalmazottnak jogában áll elutasítani a megállapodás aláírását, ha azzal nem ért egyet” - hangsúlyozta az NIP, hozzátéve: ha valaki úgy érzi, érvénytelen a felmondás, a munkaadó jogszerűtlenül járt el, bírósághoz fordulhat, ám azt legkésőbb a munkaviszony megszüntetésétől számított két hónapon belül kell megtennie. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: ELBOCSÁTOTTAK, HOGYAN TOVÁBB? ■ A MUNKAÜGYI HIVATALLAL SZEMBENI KÖTELESSÉGEK, MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY, ANYAGI SZÜKSÉGHELYZET
