Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-29 / 99. szám
121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. április 29.1 www.ujszo.com A háromdimenziós informatikáé a jövő A háromdimenziós webterek használatakor az agy nagyobb része kapcsolódik be a munkába, ami növeli a hatékonyságot (Fotó: Májer Csaba József) HANCZGÁBOR Az informatika természetes fejlődése, hogy a kétdimenziós Windows után háromdimenzióssá váljon - állítja a győri Széchenyiegyetem professzora, dr. Baranyi Péter, aki két tudóstársával együtt kifejlesztette a MaxWhere 3D böngészőt. A kutatások szerint az emberek akár 50 százalékkal jobban emlékeznek a webterekben elhelyezett információkra, ami hatalmas lehetőséget jelent az oktatás és a cégek számára egyaránt. A korona vírus-járvány hatására az egyetemek és az iskolák egyaránt rákényszerültek, hogy a korábbiaknál sokkaljobban támaszkodjanak az online megoldásokra. Közöttük sok olyan akad, amely a jelent, de olyan is, amely már egyértelműen a jövőt jelenti. Az utóbbi platformok egyike a MaxWhere, amelyet három tudós- dr. Baranyi Péter, dr. Csapó Adám és dr. Galambos Péter - fejlesztett ki néhány éve. „Ha egy laikusnak kellene leírnom, azt mondanám, hogy a MaxWhere olyan, mint bármilyen böngésző, azzal a különbséggel, hogy weboldalak helyett háromdimenziós webterek jönnek be a képernyőn. Használata egyszerű és olcsó, mert nem szükséges hozzá VR- szemüveg, elég egy laptop vagy egy asztali számítógép is” - magyarázta kérdésünkre Baranyi Péter. A győri Széchenyi István Egyetem professzora szerint teljesen természetes fejlődési útról van szó. Az informatikában - ha valaki még emlékszik rá- eleinte volt a DOS operációs rendszer, amelyet tekinthetünk egydimenziósnak. Utána következett a sokkal nagyobb lehetőségeket kínáló „kétdimenziós” Windows, s az evolúció következő állomása a három dimenzió -térnyerése kell legyen. Ez a változás ráadásul nemcsak logikus, hanem kifejezetten hasznos is. „Amíg a Windows csak a vizuális agyközpontunkat kapcsolja be, addig a MaxWhere a háromdimenziós érzékelésért felelős parietális lebenyt is. Ez sokkal nagyobb teljesítményű agyrészünk - fejtette ki a professzor. Ahogy a DOS utánjóval nagyobb teljesítményre lettünk képesek a Windowsszal, mert a vizuális agyközpont is bekapcsolódott a munkába, a MaxWhere-rel végzett munka újabb előrelépést jelent. Több száz résztvevő bevonásával folytatott kutatások is bizonyítják, az emberek ötven százalékkal gyorsabban látják át a háromdimenziós tereket, ugyanennyivel jobban emlékeznek az ott megszerzett információkra, és harminc százalékkal gyorsabban működnek együtt másokkal, közben még kevésbé is fáradnak. Ez persze nem meglepetés. Ha például egy gúlát mutatunk a kezünkben, azt mindenki azonnal felismeri, viszont egy kétdimenziós lapra vetődő árnyékát már sokkal nehezebben, főleg, ha még mozog is közben. Egész egyszerűen a gondolkodásunk a térhez kötődik. A MaxWhere hatalmas lehetőségeket rejt a cégeknek. Nekik már készültek profi irányítóközpontok gépsorok vezérlésére háromdimenziós leképezéssel. Ez sokkal jobban áttekinthető, mint egy 2D-s megoldás. A kultúra számára szintén hasznos platformról van szó, hiszen így múzeumok, kiállítások anyaga kerülhet sokkal közelebb a látogatók számára, akik akár körbe is járhatják a műtárgyakat. A harmadik nyilvánvaló alkalmazási terület az oktatás, ami a mostani járványhelyzetben különösen felértékelődik, hiszen az általános és középiskolák, valamint a felsőoktatási intézmények szerte a világban bezártak. Magyarországon többek között a győri Széchenyi István Egyetem, a budapesti székhelyű Metropolitan Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem vagy a Dunaújvárosi Egyetem használja a MaxWhere-t, míg a külföldi partnerek között a Hongkongi Kínai Egyetem és az Ausztrál Nemzeti Egyetem is megtalálható. A három dimenzióban és a virtuális valóságban rejlő lehetőséget a Széchenyi-egyetem a világon az elsők egyikeként ismerte fel, s már 2018-ban létrehozta VR Learning Centerét, ami VR-tanulási központként fordítható, s az elnevezésben a VR a virtuális valóság rövidítése. Az oktatási, kutatási, fejlesztési tevékenységet végző egység vezetője, dr. Horváth Ildikó hangsúlyozta: néhány éve nemzetközi szinten is világossá vált, hogy a virtuális és a kiterjesztett valóság nemcsak a szórakoztatásra és a kommunikációra alkalmas, hanem az oktatásban is áttörés előtt áll. A folyamatban élen járó győri egyetemen már több száz tananyag készült el a webterekben, s ezeket a mostani járványhelyzetben még többen használják, mint korábban. Az intézményben mára szinte a teljes képzési rendszerben előfordul, hogy VR-tananyagot is kapnak a hallgatók. Kiemelten kezelik a pedagógusképzést, mert úgy gondolják, ha az új tanítógenerációk képesek élni ezekkel a technológiai lehetőségekkel, sokkal hatékonyabban tudják majd megismertetni velük a fiatalabb korosztályokat. Egy új tudományterület is létrejött az elmúlt években, a kognitív infokommunikáció, amelynek elméletét, módszertanát dr. Baranyi Péter és dr. Csapó Ádám dolgozta ki. „Ennek lényege, hogy az emberek egyre több olyan okoseszközt használnak, amelyek kiterjesztik a gondolkodás lehetőségét. A fő cél, hogy ezeket a tanulási, munkavégzési képességeket ne elsorvasszuk, hanem még nagyobb hatékonysággal szolgáljuk” - magyarázta dr. Horváth Ildikó. Tapasztalataik alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a háromdimenziós, a virtuális valóságra épülő platformok egyedülálló potenciállal rendelkeznek. „A kétdimenziós böngészőkben egymás után megnyitott ablakokban végzett keresésekhez, kattintgatásokhoz képest a jól megtervezett háromdimenziós VR-terek segítik a feladatok átlátását. Az ezekben dolgozó diákok ugyanazt a munkafolyamatot hetven százalékkal kevesebb elemi felhasználói művelettel tudják elvégezni.” Pozitívumokról számoltak be a megkérdezett hallgatók is. A gyógypedagógia szakon elsőéves Putz Virág a mostani félévre vette fel a 3D VR oktatás tárgyat. „Február közepe óta használom a programot, amit eddig egy prezentáció elkészítésére használtam. Jelenleg egy óratervezeten dolgozom, amit majd a virtuális térben való tanításhoz alkalmazok” - fogalmazott. Szerinte ez a platform nagyon jó lehetőséget biztosít a pedagógusoknak ahhoz, hogy a diákok számára a különböző tananyagokat sokkal szinesebbé, izgalmasabbá tegyék. A járműmémök szakos Enyedi Tamás egy olyan tantárgy keretein belül ismerte meg a MaxWhere 3D-t, melynek célja a tananyagfejlesztés volt. „Előzetesen tudtam, hogy a kutatások alapján hatékonyabbá válik általa a tanulás, amit én is tapasztaltam. Ez azért lehetséges, mert mindent be lehet pakolni egy virtuális térbe digitális táblákra, amelyek így egy helyen érhetők el, nem kell plusz weboldalakat felkeresni, ahol más tartalom elterelheti a figyelmet. Emellett teljesen új inger éri a diákot azzal, hogy a korábban megszokott formátum helyett három dimenzióban látja az információkat.” Kisebb szomszédaikat felfalva híznak meg a galaxisok MTI-HÍR A galaxisokon belüli gázmozgások elemzése róván a szakértők arra jutottak, hogy a csillagok egy rásze a galaxisokon belül alakult ki, míg más részük kívülről származhat - írja a PhysOrg.com tudományosismeretterjesztő hírportál. „Felfedeztük, hogy a régebben keletkezett nagy tömegű galaxisokban, amelyek mintegy 10 milliárd fényévnyi távolságra vannak tőlünk, egészen különböző irányokban mozognak egyes objektumok. Emiatt erős a gyanú, hogy sok bennük lévő csillagot kívülről vontak magukba. Más szavakkal: a nagy galaxisok megették a kisebbeket” - fogalmazott Anshu Gupta, az ausztráliai ASTRO 3-D asztrofizikai kutatóközpont szakértője, a kutatás vezetője. A nemzetközi - az ausztrál mellett amerikai, kanadai, mexikói, belga és holland intézetek szakértőit is magába foglaló - kutatócsoport az ausztrál MOSEL (Multi-Object Spectroscopic Emission Line) projekt megfigyeléseit és egy kozmológiai modellezési program eredményét kombinálta munkája során a világ legnagyobb szuperszámítógépem. Eredményeiket a tudósok az Astrophysical Journal című tudományos lap aktuális számában tették közzé. Mivel időbe telik, míg a fény áthalad az univerzumon, a Tejútrendszertől távol lévő galaxisok létezésük egy korábbi időpontjában láthatóak a Földről. Gupta és kollégái munkájuk során felismerték, hogy ezeknek a nagyon távoli galaxisoknak a megfigyelése sokkal kevesebb belső mozgást tárt fel. „Ki kellett találnunk, miért van az, hogy az idősebb, közelebb lévő nagy galaxisok sokkal rendezetlenebbek, mint a fiatalabb, távolabbi galaxisok. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a közben eltelt évmilliárdok alatt a túlélő galaxisok meghíztak és rendezetlenné váltak azáltal, hogy bekebelezték a kisebbeket” - mondta Kim-Vy Tran, az Új-délwalesi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. Gupta hozzátette: a modellezésből az derült ki, hogy a fiatalabb galaxisoknak kevesebb idejük volt arra, hogy összeolvadjanak másokkal. Ez segít annak megismerésében, mik történnek a galaxisok fejlődésének egyes állomásain. A modellezésből az derült kl, hogy a fiatalabb galaxisoknak kevesebb idejük volt arra, hogy összeolvadjanak másokkal (Shutterstock'i
