Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-29 / 99. szám
www.ujszo.com | 2020. április 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Tíz tragédia után Késve, de megkezdődött a tesztelés az idősotthonokban V égre! - sóhajtottunk fel nyilván nagyon sokan, amikor hétfon bejelentették, hogy az állam hozzálát az idősotthonok 42 ezer lakója és mintegy 37 ezer alkalmazottja teszteléséhez. Eddig is tudtuk: a járvány leginkább az időseket fenyegeti, ezért a hozzátartozóik, az önkormányzat és az önkéntesek, olykor a fiatalabb szomszédok segítették az otthonmaradásra kért magányos öregeket. A kormány pedig azt hajtogatta, az idősotthonokban nagy a kockázata a tömeges fertőzésnek, de megelégedett azzal, hogy betiltotta a látogatásokat, holott nyilván nem csak a hozzátartozók vihetik be a vírust. A vészharangot a bazini létesítményben bekövetkezett megbetegedések kongatták meg, amelyeknek következtében idáig tízen haltak meg. Csak szakértők dönthetik el, vajon ezekben a szomorú esetekben mekkora szerepe lehetett az egyik gondozó felelőtlenségének és a már menesztett igazgatónő mulasztásainak. Ezek után Pozsonyban és több vidéki településen az önkormányzatok nem várták ki, amíg az állam nekilát a teszteléseknek, saját költségükre, magántársaságoknál megrendelték az ellenőrzést, amivel minden bizonnyal életeket mentettek. Nem lehet a késlekedésért egyértelműen elmarasztalni a kormányt, esetleg a válságstábot, hiszen a roma telepek tesztelése is fontos volt és az eddigi fejlemények szerint eredményes lehet. A fertőzés alakulásátjelző mutatókban Szlovákia világméretben is a legjobbak közé tartozik, ám elsősorban a kormányfő felelőssége mégis egyértelmű. O ugyanis hivatalba lépése után, egyik dührohamában azért bírálta elődjét, mert szerinte feleslegesen rendelt úgynevezett gyorsteszteket, amelyekről Matovic - nem tudni, kiknek a tanácsára - akkor azt harsogta, semmit sem érnek, az összesét a Dunába lehet hajítani. A szállítmányt visszaküldték, a csehek azonnal lecsaptak rá. Azóta nem ritkán az először hangoskodó, csak azután gondolkodó miniszterelnök megszívlelte a szakemberek érvelését, akik szerint ez a vérvizsgálaton alapuló módszer nem teljesen haszontalan, bár az eredmény megbízhatósága nem több ötven százaléknál. Arra viszont megfelel, hogy fél órán belül jelezheti a fertőzés gyanúját. Ezek után a kormány a korábbi küldemény árához képest drágábban vett gyorsteszteket, amelyekből mintegy 100 ezer már megérkezett. Rájellemző módon Matovic gyermeteg módon úgy magyarázkodott, hogy sikerült takarékoskodni, mert kevesebb tesztet rendeltek, amelyekért ugyan darabonként többet fizettek, de a végösszeg így kevesebb, mint a korábbi. Ilyen előzmények után megkezdődhet hát a fővárosban és dél-szlovákiai intézményekben is a tesztelés. Ha valahol felmerül a fertőzés gyanúja, akkor a PCR- módszerrel, vagyis törletvétellel rendszerint már másnap végérvényesen megerősíthető vagy kizárható a fertőzés, és ennek megfelelően cselekednek. Késéssel, mert nem a megelőzés, hanem már a járvány terjedésének időszakában kerül sor a tesztelésre - de mégsem teljesen megkésve. Önelégült azonban senki sem lehet, már csak azért sem, mert a járvány alakulását kellő felelősségérzettel naprakészen követő Zuzana Caputová felhívta az egészségügyi miniszter, továbbá a szociális ügyekért is felelős tárcavezető figyelmét, hogy a válságstáb rendelkezéseit és egyéb fontos döntéseket nem követik konkrét, személyre és feladatokra lebontott utasítások. Emiatt akadnak kórházi, illetve idősotthoni vezetők, akik egymásra hárítják a feladatokat. Megfeledkezve arról, hogy most sem a saját érdek a lényeges, hanem a járvány túlélése. Ha járvány idején készült volna. Michelangelo: Ádám teremtése (Til Kolare német fotoshopművész, Facebook) ENSZ: 90 milliárd dollár segítene a 700 millió legszegényebb emberen 90 milliárd dollárból segíteni lehetne a járványnak leginkább kiszolgáltatott 700 millió emberen, ami 1 százaléka annak a 8000 milliárd dollárnak, amelyet a 20 leggazdagabb ország szán gazdaságélénkítésre. ,,A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a járvány tetőzése messze nem érte el a világ legszegényebb részeit, az 3-6 hónap múlva várható — mondta Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyi főtitkárhelyettese. Az emberiség legkiszolgáltatottabb 10 százaléka (700 millió szegény) a világ 30-40 országában koncentrálódik. Ha a járvány korlátozó intézkedésekre és gazdasági leállásra kényszeríti őket, az súlyos jövedelemkiesést okoz nekik is. Ettől a kieséstől 60 milliárd dollárral meg lehetne védeni őket - jelentette ki Lowcock. Még 30 milliárd dollárból meg lehetne óvni őket az éhínségtől és biztosítani a járvány elleni védekezést. A 90 milliárd kétharmadát tudná biztosítani a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, ha egy kicsivel több rendszeres hozzájárulást kapnának a tagországoktól. Ehhez persze meg kellene változtatniuk a segélyezési feltételeiket. Például csökkenteniük kellene a kamatlábakat, és le kellene írniuk bizonyos adósságokat. A maradék egyharmadot pedig a tagországok egyszeri extra hozzájárulásából lehetne fedezni. Egy egyszeri 20 százalékos extra hozzájárulás elég volna ahhoz, hogy utána 10 évig ne kelljen küszködni a problémával. A főtitkárhelyettes hangsúlyozta, sok ismeretlen van még a betegséggel kapcsolatban, például, hogy hogyan teljed meleg, párás éghajlatú országokban, hogyan hat olyan más betegségekre, mint a malária vagy az AIDS, hogy viselkedik alultápláltság vagy éhínség esetén ott, ahol a lakosság szegényebb. „Az az érdekes, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a szegényebb országokban a járvány terjedése nem annyira meredeken exponenciális, mint Eszak-Amerikában vagy Európában. Viszont a járványügyi korlátozások súlyosabban hatnak ott, mert az embereknek sokkal kevesebb tartalékuk van” - mondta Lowcock. (MTI) Úszunk az olajban DUDÁSTAMÁS B iztosan sokak fantáziáját megmozgatta a hír, hogy az olajárak az elmúlt héten egy időre átmentek negatív tartományba, vagyis az olaj tulajdonosai még fizettek is a vevőknek, csak hogy megszabaduljanak felesleges készleteiktől. Ez persze csak egy röpke piaci anomália volt, de tény, hogy az olaj világpiaci ára rég nem látott mélységekbe zuhant. Az olajexportőrök ma már csak álmodhatnak az 50, vagy akár a 100 dolláros hordónkénti árról, a legfontosabb olajtípusok ára ma 20 dollár alatt van, és az amerikai WTI olaj már nagyon közeljár ahhoz, hogy a 10 dolláros határ alá is benézzen. A piaci árak mindig a kereslet és kínálat alakulásától függnek, és jelenleg az olajpiacon kereslet az nagyon nincs, kínálat viszont annál inkább. Nem túlzás kijelenteni, hogy a világ most úszik az olajban, amely senkinek sem kell. A fő nemzetközi tárolókapacitások egyre jobban telnek, és néhány hét múlva már egyszerűen nem lesz hol tárolni az olajat. Az amerikai Cushingban található hatalmas olajtároló komplexum már háromnegyedig megtelt, és már a maradék tárhelyet is előre eladták. Az olajkereskedők kétségbeesetten keresnek tárolóhelyet, az USA partjainál több tucat csordultig teli szupertankhajó horgonyoz. Ez vezetett a múlt heti negatív árakhoz, mert az olajspekulánsok készek voltak akár veszteséggel is megszabadulni az olajtól, hiszen egyszerűen nem volt hova tenniük azt. Hogy a kereslet hová tűnt, azután nem kell sokáig kutatni. A globális koronavírus-járvány megbénította a világgazdaságot, ezért az olaj iránti kereslet mintegy harmada villámgyorsan eltűnt. A földön veszteglő repülőgépflottáknak nincs szüksége üzemanyagra, és a gépjárműforgalom is jelentősen visszaesett a bevezetett korlátozásoknak köszönhetően. Az olajpiac gondjait tovább tetézte, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia éppen a koronavírus-járvány európai terjedésének pillanatát ítélte megfelelőnek arra, hogy árháborúba kezdjenek, és elöntsék a piacot többletolajjal. Néhány héttel később a legnagyobb olajtermelő országok beláttak a helyzet komolyságát, és megegyeztek a kitermelés csökkentéséről, de ekkorra már késő volt, a piacot elöntötte az olaj, amely iránt jelenleg nincs kereslet. A jelenlegi túlkínálat nem marad fenn huzamosan, a magasabb költségekkel termelő olajmezők a jelenlegi világpiaci árak mellett ugyanis veszteségesek. Az amerikai olajkitermelő vállalatok január óta már leállították az olajkútjaik felét, és az elkövetkező hetekben továbbiak állnak le. Ehhez jön az OPEC-országok és Oroszország termeléscsökkentése, melynek célja az olajár stabilizálása. Hogy ez mennyire lesz sikeres, ma még korai eldönteni, a világgazdaságban még nagyon sok a bizonytalansági tényező. Egy hosszan elhúzódó globális recesszió azonban tartósan alacsony olajárakat fog eredményezni. Azoknak, akik nem olajexportból élnek, a mai helyzet kedvező, hiszen a töltőállomásokon az üzemanyagárak gyors csökkenésbe kezdtek. Szlovákiában a 95 oktános ólommentes benzin ára 1,1 eurós szintre süllyedt, és az sem kizárt, hogy 1 euró alá kerül. Utoljára ez 2009-ben fordult elő, amely nem mellesleg szintén egy globális gazdasági válság éve volt. A helyzet annyiban ironikus, hogy ugyan olcsón tudunk tankolni, de nem nagyon van hova autózni... De legalább a töltőállomáson lehet egy pozitív pillanatunk ezekben a rossz hírekkel teli napokban. FIGYELŐ Mélyponton a bujkáló Putyin Az orosz Forbes magazin a VCIOM állami közvéleménykutató intézet felmérését ismertetve írta, hogy példátlanul alacsonyra csökkent Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége, amiben szerepe lehet a járvány kezelésének. Putyin hetek óta egy vidéki villában tartózkodik, csak az mehet be hozzá, akin friss vírustesztet végeztek el. A megkérdezettek 28,3 százaléka nevezte meg Putyint arra a kérdésre válaszolva, hogy melyik politikusban bízik meg. A VCIOM tavaly májusban megváltoztatta metodikáját, így már kizárólag nyitott kérdésben, nevek sugalmazása nélkül állapítja meg, hogy mekkora az egyes politikusok iránti bizalom. Az elnök történelmi mélyponton, 30,5 százalékon állt akkor. Az intézet korábban úgynevezett zárt kérdéssel arról faggatta a válaszadókat, hogy megbíznak-e Putyinban. Az ezzel a módszerrel készített felmérésben az orosz vezető 2020. január 26-án ért el 73,9 százalékos csúcsot, amely azonban azóta szintén csökkent és egy március 22-én mért 67 százalékos negatív csúcs után április 19-én 69,8 százalékon állt. (MTI) Keresik a keresztény szekta kasszát Vizsgálatot indított a dél-koreai adóhatóság annál a keresztény felekezetnél, amelyben a koronavírus-járvány fő gócpontja volt az országban. A Sincsondzsi gyülekezett 200 ezernél több hívet számlál, általános az a nézet, hogy miatta súlyosbodott a járványhelyzet az országban. A hatóságok szerte az országban vizsgálják a felekezet adópapűjait. Feltehetően azt akarják kideríteni, hogy az alapító, Li Man Hi kijátszotta-e az adótörvényeket, müködtetett-e törvénytelen szektakasszát. Dél-Koreában számottevően csökkenni kezdett az új fertőzéses esetek száma március második hetétől, miután a hatóságok széles körű tesztelésnek vetették alá a Sincsondzsi követőit. 5200 fertőzéses eset áll kapcsolatban a keresztény felekezettel, mintegy fele az összes azonosított 10 750 fertőzöttnek. (MTI)
