Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-29 / 99. szám

www.ujszo.com | 2020. április29. KÖZÉLET 3 Foghíjas bérletfizetési moratórium Sokakat a bérletfizetési moratórium sem véd meg attól, hogy kitegyék őket az utcára. A fodrászatok például már több mintegy hónapja zárva vannak. (TASR-feivétei) Pozsony. A parlament által elfogadott bérletfizetési moratórium a szakemberek szerint foghíjas, nem fogalmaz egyértelműen, sokakat így nem véd meg attól, hogy kitegyék őket az általuk bérelt ingatlanból, ha nem fizetnek időben. A gazdasági tárca megígérte, hogy orvosolják a hiányosságokat. A törvényhozás által egy hete el­fogadott jogszabály szerint a koronavírus-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe jutott bérlőkkel kötött szerződést az ingatlant bér­beadók idén egyoldalúan már akkor sem mondhatják fel, ha az előbbiek nem fizetnek időben. A bérletfize­tési moratóriumnak köszönhetően az év végéig nem mondhatnak fel azoknak a bérlőknek, akik április 1- je és június 30-a között késnek a bér­leti díj átutalásával ajárványellenes intézkedések által okozott anyagi nehézségek miatt. A bérleti díjakat az adott időszakra azonban nem en­gedik el, vagyis a moratórium le­járta után eztabérlőknekkikellmajd fizetniük. Pontatlan fogalmazás A szakemberek szerint az ötlet jó, a gyakorlati megvalósításával azonban gondok lesznek. „A jog­szabály lényege, hogy megvédje azokat, akik a koronavírus­járvánnyal kapcsolatos megszorítá­sok miatt átmenetileg képtelenek megtéríteni a bérleti díjakat. A jog­szabály kidolgozói azonban nem fogalmaztak pontosan, vagyis a szabályok nem elég egyértelműek, a gyakorlati megvalósítása során így rengeteg bizonytalansággal talál­hatják majd szembe magukat a bér­lők és a bérbeadók is” - derül ki a Havel & Partners ügyvédi iroda elemzéséből, amely szerint az új szabályok egyes esetekben épp azo­kat nem védik majd meg, akiknek erre a legnagyobb szükségük lenne. A Havel & Partners szakemberei szerint a bérletfizetési moratórium­mal kapcsolatos jogszabály szerint a moratórium csak a bérleti díjakra vonatkozik, vagyis az „egyéb köte­lezettségeket” nem érinti. Ha valaki nem fizeti majd a bérleti díjat és az ezzel összefüggő követeléseket, ak­kor a bérbeadó jogosult lesz a szer­ződésben megszabott késedelmi kamat felszámolására. A bérbeadó igénybe veheti a szerződésben meg­szabott biztosítékot vagy bankga­ranciát is. „Ha a bérlő nem fizeti ki a biztosíték vagy banki garancia fel­használt részét, a bérbeadó - a bér­leti szerződés megszegésére hivat­kozva - felmondhatja a szerződést” - figyelmeztet az ügyvédi iroda. Kire vonatkozik? A törvény nem fogalmaz elég egyértelműen azzal a feltétellel kapcsolatban sem, hogy a bérletfi­zetési moratóriumot csak a koronavírus-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek vehetik igénybe. A jogászok szerint nem elég egyértelmű, hogy ezt hogyan kell bizonyítani, ami elsősorban az irodahelyiségeket bérlők számára okozhat gondot. Az ügyvédi iroda az elemzésében azokra az esetekre is felhívta a figyelmet, amelyeknél a bérleti díjat előre fizetik. A jogsza­bály szerint ugyanis a moratórium azokra vonatkozik, akik április 1 -je és június 30-a között késnek a bér­leti díj átutalásával. Ha azonban az áprilisi díjat előre kérik, és ezt már ' márciusban meg kellett fizetni, ak­kor a bérlő - legalábbis a jogszabály szerint - felmondhat az ingatlant bérbe vevőnek. Hogy hogyan segíthetnének a bajba jutott bérlőkön, arról a gaz­dasági miniszter, Richard Sulik tár­gyal a koalíciós partnereivel. Az előzetes tervek szerint az állam hozzájárulhatna a bérleti díj egy ré­szének az átvállalásához is. A gaz­dasági tárca sajtóosztálya szerint a minisztérium mindent megtesz máj d annak érdekében, hogy az összes érintett számára elfogadható komp­romisszum szülessen. (mi. tasr) A vírus áldozata lett a Dunabusz RÖVIDEN Csak az idei óv lesz nehéz Pozsony. A jegybank által megkérdezett banki elemzők egyre borúlátóbbak Szlovákia idei gazdasági teljesítményével kapcsolatban: míg márciusban 6,1 százalékos visszaesést je­leztek az idei évre, e hónapban már 7,7 százalékos zuhanást jósolnak. A jó hír, hogy az elemzők továbbra is V alakú válsággal számolnak, vagyis jövőre már 6,7 százalékos nö­vekedésben bíznak. Az idei zu­hanás a foglalkoztatottságra és a bérekre is rányomja a bélyegét: a foglalkoztatottság 2,6 száza­lékkal eshet vissza, a nemrég még 5 százalék körül mozgó munkanélküliség pedig meg­haladja majd a 8 százalékot. Míg egy hónappal ezelőtt az elemzők 3 százalékos bérnöve­kedést jeleztek az idei évre, ma már csupán 1,5 százalékossal számolnak. Jövőre azonban már az összes gazdasági mutató esetében javulás várható. (mi) Ekkor órkezik a nyugdíj májusban Pozsony. A május 1-jei és 8-ai munkaszüneti napok miatt a jö­vő hónapban á nyugdíjasok egy részének nem a megszokott na­pokon kézbesítik a nyugdíját. „Akiknek ezt a hónap második napján szokták kézbesíteni, azok erre május 4-én, hétfőn számíthatnak, akiknek pedig a hónap 8. napján szokott csen­getni a postás, azok most egy nappal korábban, május 7-én, a munkaszüneti napot megelőző csütörtökön jutnak majd hozzá a pénzükhöz” - nyilatkozta Pe­ter Visváder, a Szociális Bizto­sító szóvivője, aki szerint idén legközelebb már csak decem­berben módosul a nyugdíjkifi­zetés időpontja. (mi) Veronika RemiSová beruházásokért felelős kormányfőhelyettes javaslatára 1,2 milliárd eurónyi uniós támogatást különítenek el a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Szlovákia 1,2 milliárd eurónyi uniós forrást csoportosít át a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére - Veronika RemiSová beruházásokért felelős kormányfőhelyettes ezzel kapcsolatos javaslatára tegnap a kormány is rábólintott. Emiatt a Dunabusz projektje sem fog megvalósulni. Pozsony. Szlovákiát már az Eu­rópai Bizottság is figyelmeztette, hogy az uniós támogatások merí­tése szempontjából katasztrofáli­san teljesít, ezért felszólította a szlovák kormányt, hogy az uniós támogatásokból 2 milliárd eurót a koronavírus elleni harcra használ­jon fel. A kormány eleget tett a ké­résnek, Veronika Remisová a teg­napi kormányülésen már be is ter­jesztette az ezzel kapcsolatos ja­vaslatát. Eszerint az első forduló­ban 1,252 milliárd eurónyi uniós támogatást használnak fel a járvány okozta károk enyhítésére. „Ebből 249,2 millió euró jut az egészség­ügy támogatására, 506,99 millió a foglalkoztatottság fenntartására, 330,20 millió a mikro-, kis- és kö­zépvállalkozások megsegítésére, 51 milliót utalunk át a mentőszol­gálatnak és 114,8 millió jut az egyéb olyan intézkedésekre, amelyekkel a járvány okozta károkat igyekszünk enyhíteni. A foglalkoztatás támo­gatására azonban az ezzél kapcso­latos operatív programból is továb­bi 100 millió eurót lehet felhasz­nálni” - mondta el Remisová. Sze­rinte az Európai Bizottság már ál­dását adta a tervre, és szeretnék el­érni, hogy a támogatásokkal kap­csolatos felhívásokat a nyár elejéig meghirdessék. „Az érintett tárcavezetőknek a le­hető legrövidebb időn belül, legké­sőbb május végéig át kell csoporto­sítaniuk a fel nem használt uniós tá­mogatásokat, és ki kell írniuk az ez­zel kapcsolatos pályázatokat” - tette hozzá Remisová. Az egészségügyre fordított összeget a kórházak támo­gatására, gyógyszerek, koronavírus­tesztek és egyéb egészségügyi fel­szerelés vásárlására használhatnák fel. A vállalkozók a rezsiköltsége­ikre, a bérleti díjak fizetésére és egyéb olyan kiadásokra igényelhet­nének támogatást, amelyek nélkül veszélybe kerülhet a vállalkozásuk fenntartása. A közlekedési minisztérium egyébként a Dunabusz projektjére elkülönített 80 millió eurót utalja át Remisovának a járvány elleni harc­ra. „Különös tekintettel a megnyitás előtt álló R7-es gyorsforgalmi útra, nem igazán tudnám magammal is elhitetni, hogy erre a projektre most szükség lenne. Ezért nem fog érte és a pénzért se fájni a szívem a minisz­tériumban”-közölte Andrej Dolezal (Sme rodina) közlekedési miniszter. A kormányfőhelyettes szerint a most elkülönített 1,2 milliárd euró csak az első fázisnak számít, amit újabbak követnek majd. Remisová nem tart attól, hogy nem áll majd elég pénz a rendelkezésükre, ő is elismeri ugyanis, hogy az előző kormány „katasztrofálisan” teljesített az uni­ós támogatások merítésében. „A 2014 óta tartó programozási idő­szakra rendelkezésünkre álló uniós forrásoknak eddig nem egész a har­madát használtuk fel, és csak a 2017- es és 2018-as években 150 millió eu­­rótól estünk el, mivel a támogatást nem használtuk fel időben” - állítja a kormány főhely ettes. Menesztik a posta vezetőjét Pozsony. Június elsejei ha­tállyal leváltják a Szlovák Posta vezérigazgatóját. „Peter Hele­­xának azért kell távoznia a posztjáról, mert nem készítette elő időben a posta épületeinek az őrzésével és a pénzszállítás­sal kapcsolatos közbeszerzési eljárást. Az én szemszögemből ez egy komoly menedzseri mu­lasztás, melynek nem lehet más következménye, mint a szemé­lyes felelősségre vonás” - in­dokolta döntését a keddi kor­mányülést követően Andrej Dolezal (Sme rodina) közleke­dési miniszter. Szerinte Helexa tudta, hogy az említett tevé­kenységekkel kapcsolatos ed­digi szerződés április 30-án le­jár, ennek ellenére még a köz­­beszerzési eljárást sem kezdték meg az ügyben. Helexa utódja június 1-jétől Martin Lupták lesz, aki a közlekedési miniszter szerint kiváló szakember, aki­nek külföldi tapasztalatai is vannak, így például a norvég postánál is dolgozott. Dolezal szerint a vezérigazgatói posztot versenypályázat útján kell be­tölteni, erre később kerítenek sort. (mi)

Next

/
Thumbnails
Contents