Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-27 / 97. szám
www.ujszo.com I 2020. április 27. RÉGIÓ 3 Türelmes tömeg a piacon Egyelőre szerdán és pénteken van nyitva a piac (A szerző felvétele) Tizennégy kórházi dolgozó fertőződött meg vataSCin Péter Míg az árusok a korlátozások és a vevők türelme miatt aggódtak, addig ők zúgolódás nélkül sorakoztak. Az üzemeltető több napon tartana nyitva. IMflaiCCT Az Új Szónak nyilatkozó vásárlók nem háborogtak. Két középkorú hölgy arról beszélt lapunknak, hogy magától értetődőek a szabályzások, nem jelent gondot a sorban állás. Egy mézet vásárló fiatal férfi is azt mondta, fontosnak tartja a fegyelmezettség fenntartását. A gútai Csente János már jó 30 éve folyamatosan árul a komáromi piacon. „Avírusteijedésemiattjók ezek az óvintézkedések. Nekünk, árusoknak persze nem segít, mert kevesebb a vásárló, nehezebb az árusítás, sokan kint várakoznak, sokan fogják magukat és elmennek, mert megunják a várakozást. Ennek ellenére jó, hogy kijöhettünk, látjuk egymást és az embereket” - részletezte a késztermékeket, virágokat, palántákat és zöldségeket áruló idős férfi. Mint mondja, nagyon rosszkor jött neki és másoknak is a háromhetes kényszerszünet, ugyanis pont a húsvét környékén szokásos áruforgalmat tette szinte lehetetlenné a piac bezárása, noha neki nem jelentett nagyobb gondot, hogy tárolja az árut. A zöldségeket áruló Mikes László is örült a nyitásnak, de a problémák számára is világosak: „Szerintem valamivel több embert is beengedhetnének, de inkább legyenek bent kevesebben, csak működjön a piac. Utolsó alkalommal, amikor még árulhattunk, 10 órára eladtunk mindent, most 9 órakor még bőven van áru. Kisebb a forgalom egyelőre” - vázolta a szombat délelőtti helyzetet Mikes László. Nguyen Van Huyen, a komáromi nagypiacot üzemeltető Annám Centrum tulajdonosa lapunknak úgy fogalmazott, a nap folyamán semmilyen nagyobb gondjuk nem adódott, igyekeznek betartani az előírásokat. „Véleményem szerint kicsit kellemetlen a vásárlóknak, hogy várakozniuk kell” - mutatott rá az egyik legnagyobb problémára. Abban bízik, hogy az újranyitás tapasztalatait nem fogják negatív értelemben felhasználni felsőbb szinteken, és lehetővé teszik a kisebb hibák, hiányosságok kijavítását. Az óvintézkedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a négyzetméter alapján 200-nál is több ember tartózkodhatna a piac területén , de csak 100, legfeljebb 120 főt engednek be. Úgy látja, hogy ha a vevők, az eladók és a cégük részéről is megfogalmazódik az igény, akkor kérvényezni fogják, hogy ne csak szerdán és szombaton, hanem minden nap nyitva lehessen a piac. így Nguyen Van Huyen szerint a vásárlók hozzájuthatnának a friss szezonális terményekhez, illetve elkerülnék a tumultust. SZÁZ ILDIKÓ A nyitrai kórhóz utón az Érsekújvóri Oktató Kórhózba ós Rendelőintézetbe is ellátogatott Marok Krajií egészségügyi miniszter. A tárcavezető Daniel 2ingorral, az intézet kót napja kinevezett igazgatójával tartott terepszemlét. T3 ií-'f 3111 Ji'/ 2 il „Az érsekújvári régióban nagyon jól kezelik a koronavírusfertőzéssel kapcsolatos helyzetet, felkészültek az egészségügyi dolgozók. Nagyra értékelem, hogy tesztelték, valamint hogy ismételten tesztelik a kórház alkalmazottait” - hangsúlyozta Marék Krajcí. „Minden elismerésem a kórház korábbi vezetésének, amiért országos viszonylatban elsők között nyithattuk meg az úgynevezett piros zónát. Hétfőtől napi 250 mintavételre bővítjük a tesztelések számát a mobil egészségügyi konténerben. Átalakítjuk a 13. emeletet, ahol ezt követően akár 245 koronavírusfertőzött pácienst tudnánk elhelyezni, műtőterem is található a legfelsőbb szinten” - mondta Dániel Zingor. Marek Krajcí elismerően szólt arról, hogy az érsekújvári kórházban infektológiai rendelőt nyitnának, ahol a koronavírus-fertőzött betegeket fogadnák. Szó volt arról is, hogy az érsekújvári kórház alkalmazottai közül már 14-re emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma. Jelenleg valamennyien házi karanténban vannak és tünetmentesek. Akadnak köztük egészségügyi dolgozók, az üzemi konyha alkalmazottai, újabban egy bolti eladónak és egy biztonsági őrnek is pozitív lett a koronavírustesztje. Peter Hoppan epidemiológus, a kórház válságstábjának tagja elmondta, jelenleg a kórházban egyetlen olyan beteg sincs, aki koronavírus-fertőzött volna. A kórház minden alkalmazottját tesztelik, eddig 1078 tesztet végeztek el és további 200-300 tesztelést, illetve újbóli tesztelést terveznek. Juraj Benko regionális tisztiorvos lapunk kérdésére elmondta, hogy az Érsekújvári járásban negyven koronavírus-fertőzött van, közülük hármat a nyitrai klinikán kezeltek. Valamennyien külföldről érkeztek haza, de nem voltak súlyosabb tüneteik. Megtudtuk továbbá, hogy az idei tavaszi influenzajárvány jóval mérsékeltebb volt, mint az elmúlt években. „Nem minden fertőzött tartózkodik a járásban, többen a belügyminisztérium valamelyik karanténközpontjában vannak. Tizenegyen meggyógyultak, a második tesztjük már negatív lett” - tájékoztatott Juraj Benko. Pusztuló érték, tipikus nógrádi kastélysors Alsózellőn SZÁSZI ZOLTÁN Az Ipoly mentón lóvő falvak ós a bennük lóvő ópítószeti, történelmi emlékek sajnos a vidék elzártsága miatt részben vagy csak alig ismertek csupán. Ha mégis lenne gazdája egy-egy ilyen vidéki kiskastólynak, a pénzhiány miatt nincs esély a felújításra, vagy az állagmegóvásra. Tm'MWMMim'L'iM Sorsuk ezen a vidéken is a szomorú országos átlagot mutatja, az épületek állaga jellegzetesen lehangolóan rossz, sokuk inkább már csak rom, a leromlott, gazdátlan ingatlanokat lassan visszafoglalja a természet. Műemléki nyilvántartásuk ugyan létezik, de a nyilvántartás nem jár anyagi forrással. Ilyen a helyzet Alsózellőn is. Helytörténet dióhéjban Alsózellő községet a források szerint a 13. században alapították vagy úgy is mondható, hogy újralapították a mongol hordák pusztítása után, 1248-ból származik első említése. Először Nógrád várának tartozéka, később Szécsény várának uradalmi része volt, majd a vidék ismert családja, a Balassák voltak itt birtokosok. A 16. század felezőjétől a 17. század második harmadáig, egészen pontosan 1554 és 1683 közt jórészt török uralom alatt volt a falucska. Azt is meg kell említeni, hogy Alsőzellő falunak a Bussával határos dombos részén állt az a híres bussai torony, melyet 1552-ben a hatalmas és jól felszerelt támadó sereggel szemben Tercsi Mihály kapitány hősiesen védett, míg rommá nem lőtték a kis várat Arszlán fehérvári bég csapatai, feladásra kényszerítve a védőket. Ekkor jutott a vidék török kézre, a 17. századból fennmaradt írásos emlékek még Alsózellő török birtokosainak nevét is megőrizte, egy 1667-es irományban bizonyos Muharin és Murtazan nevű tisztek birtokának írják a falut. Amely azonban szinte teljesen elnéptelenedett az oszmán uralom végére. Újratelepülésekor már szlovák nyelvű lakossággal éledt meg a falu, melynek jó földművelő és szőlőműveléssel foglalkozó dolgos lakosairól adnak hírt a 18. századtól a források. Ceyközeíebb Nagysaffó emíékheíyél mutáljuk be. Kastély régen ós ma Alsózellő kastélyáról elmondható, hogy a falu egyik legjobb fekvésű telkén épült. Építésének évét 1709-re teszik, építtetőjének neve pedig Tótprónai és Blatniczai Prónay Pál. A kastély építtetöjérői Nagy Iván, a kiváló családtörténész ezt írta: „III. Pál, lett a Nógrád megyei nemesi ágnak feje. Ez, mint széles ismeretű, jeles tollú jogtudós és kitűnő szónok 1725- ben Nógrád megyénél, mint aljegyző és tiszti ügyész kezdé közpályáját, és a jegyzőségre 1730-ban újra is megválasztatott, az 1741. évi híres országgyűlésen, pedig mint Nógrád megyének egyik jelesebb követe szerepelt.” Mindamellett, hogy művelt ember volt ez a Prónay Pál, az általa épített kastély igen jó ízléséről is képet ad, még mai romos formájában is. A barokk stílusban épült, emeletes, egykor manzárd tetős és finoman, ízlésesen kiképzett vakolatdíszítésekkel ékesített úri lakóhely a vidék dísze volt egykor. Tömbje igen tekintélyes méretű lakóhelyet mutat most is. Minden irányból háromtengelyes osztású a homlokzat, ez szinte erődszerűvé teszi a tekintélyes magasságú emeletes épületet. Sajnos, egykori tetőzete elpusztult, jelenleg ideiglenes fémkonstrukció és pléhtető védi, amennyire védheti még a falakat a további pusztulástól. Mert ugyancsak pusztul, romlik, halódik ez a kastély is! Egykori boltíves bejárati része falcsonkká romlott, a felső szint Tájoló Alsózellő községbe a Bussáról Nagyhalom felé vezető 2602-es harmadrendű úton lehet eljutni, a kastélya 48.180/19.443 GPS- koordinátáknál található. mennyezete beomlott, az alsó szint törmelékkel teli. Azt tudni lehet a Prónay-kastélyról, hogy a 20. században néhányszor elvégeztek már rajta kisebb-nagyobb építészeti beavatkozásokat, amit ma látni, az egy nagy léptékű, sajnos csak tervezett felújítás előtti bontás nyomai. A kastély kapuja mellett tábla mutatja, hogy az objektum magántulajdonban van, némi nyoma már van is a felújításnak, de azt nehéz lenne megmondani, lesz-e ebből a kastélyból valaha is lakható, hasznosítható ingatlan. Csak reménykedni lehet! Mindenesetre rendkívül sajnálatos lenne az esetleges pusztulása, mert egy igen szép és jellegzetes, romjaiban is impozáns építészeti emlék Alsózellő Prónaykastélya. Van nyoma a felújításnak, de kérdéses az eredménye
