Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-24 / 95. szám
www.ujszo.com | 2020. április 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Matovic irigykedik A helyzet komoly, de óriási lehetőségeket is rejt magában I gor Matovic a közösségi médiában tette közhírré, hogy irigy li elődeit, Ficót, Pellegrinit, Radicovát azért, hogy milyen körülmények között vehették át a kormányzást. Volt elég idejük a kormányprogramra, száz napig a média és az ellenzék is békén hagyta őket. „Nekünk nem adatott meg egyetlen ilyen perc sem, ráadásul az ellenzék, az okoskodók, valamint az oligarchák kezében levő média a legaljasabb politikát folytatja ellenünk” - írta Matovic, átvéve Robert Fico szótárát. Valójában azonban az elődei irigyelhetik Matoviéot. Persze most rendkívül nehéz helyzetben van az ország, ugyanakkor ez egy vissza nem térő alkalom is a kormány számára egy valódi korszakváltásra, és óriási források is rendelkezésre állnak ehhez. A világ már sosem lesz olyan, mint a járvány előtt, a gazdasági előrejelzések pedig a legnagyobb sokkot jósolják a második világháború vége óta. Ugyanakkor ez lehetőség is, hogy új módszerekkel állítsuk talpra a gazdaságot. A Matovickormánynak egy átfogó tervvel és jövőképpel kellene előállnia, ami az euroatlanti integráció óta hiányzik. Nemcsak újraindításra, hanem gyökeres változásokra, megreformálásra van szüksége a gazdaságnak, az egészségügynek, az iskolaügynek, és persze ki kell irtani a korrupciót. A bonusz, hogy nem kell tartani a költségvetési szigort, és eurómilliárdok jöhetnek be az országba, amelyeket ezúttal korlátozások nélkül használhatunk fel. Csak az euróövezeti védőfalnak köszönhetően kétmilliárdot kölcsönözhet az állam az egészségügy reformjára és az ellátás kiépítésére. A költségvetési hiánnyal és az államadóssággal most senki nem foglalkozik. Azonban részletes tervekre van szükség, hogy a járvány után megkezdődhessen az ország átformálása és a gazdaság újjáélesztése. Az a sok okoskodó csupán azt szeretné, ha a kormány már most elkezdene mindezen dolgozni. Kell egy terv, egy részletes terv. A kormányfő viszont sokáig habozott a legkisebb lazítással is, Richard Sulik gazdasági miniszter pedig azt mondja, kidolgozták a gazdaság újjáélesztésének első fázisára vonatkozó intézkedéseket, és a másodikkal korai foglalkozni. Persze, a beteget először meg kell menteni, utána jön a lábadozás. De ennek a menetét is ki kell dolgozni, mert a késlekedés káros lehet. A kormánykoalíciónak el kell döntenie, hogy merre indul. Hogy a szinte a háború utáni helyzetbe kerülő gazdaságot a keynesiánus gazdaságpolitika receptje szerint masszív állami beruházásokkal és támogatásokkal kell-e újjáéleszteni, vagy inkább az elmúlt évtized neoliberális receptje szerint, amely a szabad piac természetes erejére támaszkodik. Emellett figyelembe kell venni a lakosság vásárlóerejét (például a német autógyárak máris követelik a roncsdíj újbóli bevezetését), támogatni kell például új munkahelyek létrejöttét az okoseszközök és a digitalizáció terén, és biztosítani azoknak az ágazatoknak a fejlődését, amelyek ellenállónak mutatkoznak a világjárvány idején is. A szerző a Trend kommentátora (Danglár/Trend) Kína adományozóként tündökölne Donald Trump amerikai elnök felfüggesztette az USA befizetéseit az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), Kína válasza egy 30 millió dolláros adomány, a „maszkdiplomácia" nevében. Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő szerint az adománnyal a fejlődő országokat kívánják segíteni. Kína már márciusban 20 millió dollárt adományozott a WHO-nak. Donald Trump amerikai elnök április 14-én bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a WHO finanszírozását, azt állítja, az ENSZ szakosított szervezete elősegítette Kína félrevezető tájékoztatását a vírusról, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO vezetője pedig elfogult Peking iránt. Miután a múlt év végén a középkínai Vuhanban kitört járványt Kínában sikerült visszaszorítani, Peking a járvány által sújtott országok megsegítésével igyekszik helyreállítani megingott nemzetközi megítélését. A nemzetközi sajtóban maszkdiplomáciaként emlegetett kampány keretében védőmaszkokat és más egészségügyi felszereléseket adományoz bajba jutott országoknak, illetve megkönnyíti ezen árucikkek szállítását az érintett területekre. A segítségnyújtó akciókat azonban egyes megfigyelők kritikusan értelmezik, úgy vélekedve, hogy Peking a járvánnyal kapcsolatos félretájékoztatást kívánja így feledtetni, hogy a nemzetközi közösség ne kérje rajta számon a világjárvány kialakulását. Eközben hongkongi tudósok The Lancet című szaklapban figyelmeztettek, hogy Kína legalább négyszer több fertőzést jelenthetett volna, ha a koronavírust klinikailag megfelelően határozza meg. A kutatók arra jutottak, hogy a február 20-ig jelentett 55 ezer fertőzés helyett legalább 232 ezer esetet jelenthetett volna. „Lényegesen befolyásolták a koronavírusos infekciók regisztrált arányát, és nagyban módosították a járvány alakulásának függvénygörbéjét” - írták tanulmányukban, hozzátéve, hogy még a 232 ezres számnál is jóval több lehetett az enyhe tünetű fertőzött. (MTI) Hiszek a Máté főnökének LAMPLZSUZSANNA M iközben bolognai mortadellát reggeliztem (eredeti Lidi), eszembe jutott az a nyár, amikor Bologna utcáin sétálgattam. Szabadon, mint a szél, amely enyhítően fujdogált azon a forró napon. Ha választhatnék, szél lennék vagy madár, mert nincsen náluk szabadabb a világon. Tennék egy kört odakinn a széles nagy ég alatt. Lehet, hogy ismerőssel is találkoznék, aki szintén szél- vagy madáralakot öltve rázná le a vírushelyzet adta belső béklyókat. Szia, üdvözölném a közeledő rigót, hát te is errefelé röpködsz? Igen, de már sietek vissza, csipogná, kilenckor videókonferenciám van! Sokan beszélnek ma arról, hogy meg fog változni a világ. Szerintem máris megváltozott. Például a Pozsony környéki erdőkből kiköltözött néhány vad (megijedtek a szokatlan emberáradattól). Nem messze tőlünk rókák poroszkáltak az utcán. Az erdőbe vezető út mellett vaddisznó anya táborozik a malackáival. Többen látták, nyugodtan szoptatott. A merészebb arcmaszkosok le is fotózták. Az állatok megbátorodtak, mi, emberek elkezdtünk félni. Sosem éreztem aktuálisabbnak Ulrich Beck német szociológus harmincöt éves elméletét az úgynevezett rizikótársadalomról. Ennek a társadalomnak a félelem a fő jellemzője. Míg a korábbi társadalmak fő hajtóereje az volt, hogy „éhes vagyok”, a rizikótársadalom mottója a „félek”. A félelem oka a kiszámíthatatlanság. Egy másik szociológus, a cseh Jan Keller ezzel kapcsolatban a lényünkből fakadó biztonságérzet megingásáról ír. A biztonságérzet alapja, hogy értjük a világot, ezért meg tudjuk magyarázni, s így bizonyos mértékig alakítani is tudjuk az életünket. De amikor nem világos, mit hoz a holnap, és ez az állapot sokáig tart, akkor bizonytalanná válunk, kiszolgáltatottságot érzünk és félni kezdünk. Ezeket nem azért írom, hogy magam is növeljem a bizonytalanságérzetet, hanem hogy megmutassam, nem egyedi dolog manapság a félelem. Sőt, az ilyen szokatlan helyzetekben, mint amiben most élünk, normálisnak tekinthető. Ezt azért jó tudni, mert többektől hallottam, hogy a félelmüket egyéni „agybajnak” tartják. Nem az, hanem korjelenség. S néha már az is vigasztaló, ha tudjuk, hogy a félelmünkkel nem vagyunk egyedül. Ugyanakkor reménykeltő, hogy sok jó dolog is született az elmúlt két hónapban. Megtanultuk, hogy shoppingolás nélkül is van élet, üzletközpontokon kívül is van szabadidő. Hogy otthonról is lehet dolgozni (kellenek egyáltalán a drágán bérelt irodák?). Hogy jó segíteni. S talán nem árt elfogadni az úgynevezett tudatos jelenlétet, amelynek lényege, hogy ne a múltban vagy a jövőben éljünk, hanem a jelenre koncentráljunk, azzal foglalkozzunk. Vagy ahogy Máté evangélista mondja: „ne aggodalmaskodj átok tehát a holnap felől (...) Elég minden napnak a maga baja”. Bár a Máté főnöke ennél is jobbat mond, nem is egyszer: „Ne féljetek!” FIGYELŐ Vírusszimfónia kutatási célra Biztosan nem fogja vezetni a slágerlistákat, de állítólag hallgatható a koronavírus zenéje. Ugyanis zeneművet komponáltak a koronavírusból a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói, hogy jobban megértsék a működését, és megtalálják a Covid-19-betegség ellenszerét. A tudóscsoport Markus Buehler professzor vezetésével mesterséges intelligencia segítségével változtatta a S ARS-CoV-2 nevű vírus fehéijestruktúráját klasszikus zenei kompozícióvá. Ä fehérjét felépítő összes aminosavhoz rendeltek egy hangot a zenei skálán, majd egy számítógépes algoritmusra bízták, hogy a hangokat zenedarabbá alakítsa. Buehler szerint az ily módon született zene intuitív módszert kínál a fehérje megértésére. „Az embernek számos képre, sokféle nagyításra van szüksége, hogy a szemével lássa, de már néhány másodperces zenével is meg tudja érteni a fülével” - magyarázta a tudós. A zenemű csaknem kétórás, a SoundCloud portálra töltötték fel. A közönség visszajelzései szerint az első része „ütős” és „szép”. Buehler úgy vélte, jól tükrözi azt, ahogy a fehérjetüske behatol az emberi sejtbe. „Nagyon hatékonyan csapja be a sejtet, hogy kinyissa az ajtót, megfertőzze és rávegye arra, hogy terjessze a vírust” - magyarázta a professzor. Ahogy a vírus szaporodik és a fehérjetüske több sejthez kötődik, a zene drámaivá válik. A hallgatók ezt a részt „ijesztőnek” és „szomorúnak” nevezték. Buehler szerint a zene segíthet az ellenanyag kifejlesztésében. A mesterséges intelligenciával megalkothatják a vírus dallamának és ritmusának ellenpontját, s ezzel megkísérelhetik megtalálni a megfelelő antitestet. A professzor hangsúlyozta, a vírus gyors terjedése miatt fontos, hogy a tudósok az információfeldolgozás új útjain is elinduljanak. A hagyományos ellenanyag-kutatás ugyanis a klinikai tesztekkel együtt évekig is eltarthat, de a világ most „nem engedheti meg magának ezt a luxust”. (MTI) Húsvót után karantén Az ortodox húsvét után már négy ukrajnai kolostort helyeztek karantén alá. A legkisebben 12 szerzetes fertőződött meg, a legnagyóbban 150, legalább hárman meghaltak. A rendőrség is nyomoz a kormány által hozott korlátozások megsértése miatt, ugyanis a tiltás ellenére húsvéti miséket tartottak a kolostorokban. (TASR)
