Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-23 / 94. szám

www.ujszo.comI 2020. április 23. KULTÚRA I 9 Egyelőre színházi hómofisz A Parasztopera, amelyet már próbált a kassai Thália Színház, átkerül a következő évadra RÖVIDEN Egy legendás Hamlet online LAKATOS KRISZTINA A 2019/2020-ban fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő kassai Tháliában sem ilyen szezonvéget vizionáltak, amikor meghirdették a jubileumi évadot. Öröm az ürömben, hogy a korona­vírus miatt életbe léptetett korlátozá­sok következtében csak egy idei be­mutató marad el: Pintér Béla és Dar­vas Benedek zeneszerző legendás Parasztoperájának e héten lett volna a premiere, de ez már biztosan 2020/2021 -re tolódik. Czajlik József, a színház igazga­tója hozzáteszi: azzal, hogy a Po­zsonyban frissen végzett Rédli Ká­roly által rendezett Parasztopera, amelyet már próbált a társulat, átke­rül a következő évadra, egy új pre­mier biztosan elmarad, a többi be­mutató száma és ideje a bevételki­esések, hiányok összegétől függően változhat még. A direktor tájékoztatása szerint a Thália Színház a tényleges költség­­vetésének nagyjából 60%-át kapja meg támogatásként a fenntartótól, vagyis Kassa megyétől. Ez az alkal­mazottak alapbérére elegendő;' to­vábbra is megkapják, egyelőre nem csökkent a dotáció összege. A ki­adások fennmaradó részét - mind­azt, ami az előadások létrehozásá­hoz és a színház működtetéséhez tartozik - saját bevételekből, egyéb, pályázati forrásokból fedezik. Mivel a színház március 10. óta zárva tart, saját bevételei nincsenek. Most 45 ezer eurós kiesésnél tartanak, becs­léseik szerint ez az évad végéig kb. 100 ezer euróig kúszik fel. Czajlik József azt mondja, a kieső bevételt a kiadások csökkentése mellett idővel az elmaradt előadások lejátszásával és új, sikeres produkciók létrehozá­sával szeretnék pótolni, ennek üte­me viszont ma még nem körvona­lazható, túl sok az ismeretlen együtt­ható: „A napokban a kormány ter­veiben felbukkant a június 8-ai dá­tum mint a színházak újra nyitásá­nak lehetséges időpontja, persze, erősen feltételes módban. Ez már A Noszty fiú esete Tóth Marival című darabot február 19-én mutatták be, ez volt az utolsó premier ebben az évadban (Németi Róbert felvétele) nagyon az évad vége, de nem is fel­tétlenül a színház közönség előtti megnyitása lebeg a szemünk előtt. Czajlik József: „Azt gondolom elte­lik majd némi idő, míg a nézők visszatérnek a színházba” (Somogyi Tibor felvétele) Azt gondolom, egyébként is eltelik majd némi idő, míg a nézők vissza­térnek a színházba. A júniusi dátum­nak abban a vonatkozásban lenne je­lentősége, hogy végre bemehetnénk az épületbe - most intézményláto­gatási tilalom van érvényben -, el­kezdhetnénk a közös munkát, foly­tathatnánk a próbákat, az új lehető­ségek szerint átütemezhetnénk a dolgainkat. Az biztos, hogy ha a kor­látozások lényegesen elhúzódnak, csak az egész színházat érintő, nagy változások és átalakítások útján tu­dunk kilábalni a bajból. Ezzel a for­gatókönyvvel viszont ma még senkit sem szeretnék riogatni. Enyhítheti a negatív hatást, ha az állam vagy a fenntartó valamilyen módon a szín­házakban is kompenzálja a kieső be­vételek egy részét. Most például azt vizsgáljuk, vonatkozik-e ránk is a 80 százalékos állami bérkompenzáció, tekintve, hogy azok közé az intéz­mények közé tartozunk, amelyek a koronavírus miatt kötelesek voltak felfüggeszteni a tevékenységüket.” Az elmúlt hetekben a kassai Thália is olyan rendszerre állt át, mint a töb­bi színház. A színészek otthoni fel­készülést folytatnak: a tervezett új előadásokra készülnek szövegtanu­lással, adatgyűjtéssel, szerepalkotás­sal, emellett régebbi bemutatók szö­vegeit ismétlik. A műszaki részleg főleg karbantartási munkákat végez. Azok az adminisztratív dolgozók, akik a feladataikat nem tudják haza­vinni, egyeztetés alapján, külön­­külön jelenhetnek csak meg a mun­kahelyükön. A színház a kényszerű távolság­­tartás idején is igyekszik fenntartani a kapcsolatot a nézőivel: elsősorban régebbi, már nem műsoron levő elő­adásokat tesz nyilvánossá, emellett létrehozott egy külön oldalt (www. maradjotthon.thaliaszinhaz.sk), ahol a társulat tagjai rövid posztokat tesznek közzé, amelyek a kedvenc vagy a helyzethez passzoló versek, mesék, dalok felidézése mellett a „színházi hómofisz” világát is fel­villantják. r Nádasdy Adám kapja az Aegon Irodalmi Díjat JUHÁSZ KATALIN Idén tizenötödik alkalommal ítélték oda az Aegon Irodalmi Dijat és a velejáró hárommillió forintot az elmúlt év legjobb kötetének. A rangos elisme­rést Nádasdy Adóm kapja Jól láthatóan lógok itt című vers­kötetéért. A koronavírus­­járvány miatt a döntést a Facebookon jelentették be. Az ötkötetes shortlisten, azaz a döntősök listáján Nádasdy verses­kötete mellett négy prózakötet sze­repelt: Barnás Ferenc Életünk végé­ig, Csabai László A vidék lelke, az elsőkötetes Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb és Láng Zsolt Bo­lyai című alkotása. A zsűriben idén Fáy Miklós kriti­kus, Lévai Balázs rendező, produ­cer, Ott Anna irodalomszervező, Szabados Ágnes műsorvezető-szer­kesztő és Széchenyi Ágnes iroda­lomtörténész foglalt helyet. Ez utóbbi értékelése szerint „Ná­dasdy Ádám sokoldalúsága - több évtizedes egyetemi működése és tiszteletet parancsoló műfordítói munkássága, a világirodalom né­hány alapművének újrafordítása - eddig önmagának szinte ártó módon háttérbe szorította a jelentős költői életművet. Ez ugyan nem tölt meg hosszú könyvespolcokat, nem is volt sokáig egészen folyamatos, de utol­só, díjazott kötetében mégis figye­lemre méltó poétikai váltással meg­újította a magyar lírának az elmú­lással kapcsolatos versbeszédét. Belátó, gyengéd és mégis kihívó kapcsolódást alakított ki Arany Já­nos, Ady Endre hagyományához éppúgy, mint a közelmúltban el­vesztett Esterházy Péterhez. Mo­dernizálta és átírta a patetikus ha­gyományt. A férfi-férfi szerelem in­tim feltárulkozásával és vállalásával nagykorúsította a kortárs magyar irodalom egyik új témáját, s tett bá­tor és bátorító lépést mindenfajta másság elismertetéséért.” Nem szokatlan, de talán váratlan­nak mondható, hogy az öt esélyes könyv közül egy verseskötet nyert, mivel tavaly is egy költőt díjaztak, Takács Zsuzsát, a Vak remény című életműkötetéért. Mindkét díjazott kötet a Magvető Kiadó gondozásá­ban jelent meg. A rendkívül sokoldalú Nádasdy Ádám legalább olyan jelentősét al­kotott nyelvészként és műfordí­tóként, mint költőként. A nyelvtu­domány kandidátusa, 1970-ben szerzett diplomát az ELTE an­gol-olasz szakán, 1972-től negy­venöt éven át az ELTE Bölcsészet­tudományi Karának angol nyelvé­szeti tanszékén tanított. Különösen jelentősek a laza, közérthető stílus­ban megírt nyelvi ismeretterjesztő művei, amelyeket a közoktatásban is használnak. Színdarab-fordításait - köztük Shakespeare-drámákat - több színház játszotta. 2016-ban ko­moly szakmai sikert aratott Dante Isteni színjátékáról készített fordítá­sa. Tavaly megjelent kötetében mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét, s ezt az eredetivel együtt közölte. Az Aegon Művészeti Díj Ma­gyarország egyik legnagyobb pénz­jutalommal járó, magánalapítású irodalmi elismerése, mellyel az elő­ző esztendő kiemelkedő, kortárs szépirodalmi alkotását jutalmazzák. A könyvkiadók több mint nyolcvan kötetet jelöltek a díjra, közülük tíz munka került a döntőbe. A győztes kihirdetése mellett az Aegon azt is bejelentette, hogy 30 millió forintot ajánl fel az egészség­­ügyi ellátórendszer működésének fenntartására és eszközök beszerzé­sére. Budapest. Színházi ritkaságot tesz közzé Shakespeare születé­sének évfordulóján, április 23- án a Maladype Színház; Egy le­gendás Hamlet utolsó előadása címmel online premiert tartanak a társulat YouTube-csatomáján ma 19 órakor. A közönség és a színházi szakma körében is népszerű, többszörösen díjazott interaktív Hamlet-előadás ez alkalomból mindenki számára elérhető lesz a társulat Facebook-oldalán. Balázs Zol­tán, a Maladype alapítója és ve­zetője 2001 és 2008 között a Bárka Színház tagjaként számos mára legendássá vált előadásban tette le névjegyét rendezőként és színészként. Hamlet címszere­pére 2003-ban kérte fel Tim Carroll, a londoni Globe Szín­ház akkori főrendezője. Az elő­adásban Öllé Erik és Varga Anikó is szerepelt. A Tóth János által 2006. június 4-én kézika­merával rögzített felvétel szub­jektív lenyomatát adja a siker­­sorozat utolsó pillanatainak. Az online premier a https:// youtu.be/TI9mR9VQc2I linken tekinthető meg. (MTI, k) Előzményfilm készül Az éhezők viadalához New York. Májusban jelenik meg Az éhezők viadala című világhírű regénysorozat új része, és a Lionsgate filmstúdió kedden bejelentette, hogy előzményfil­met terveznek belőle. Suzanne Collins The Ballad of Songbirds and Snakes című új regénye Az éhezők viadala-trilógia előzmé­nyeit tárgyalja. A Lionsgate a vi­lágszerte több tízmillió példány­ban eladott trilógiából nagy sikerű filmsorozatot készített Jennifer Lawrence főszereplésével. A könyv, melyből az előzmény­film készül, május 19-én jelenik meg (Fotó: TASR/AP) A tervezett előzményfilmet a trilógiát is forgató Francis Law­rence rendezi. A produkció elő­készítése egyelőre leállt a koro­­navírus-járvány miatt, a szerep­lőválogatás sem kezdődött el és a bemutató dátumát sem tűzték ki. A történet középpontjában a 18 éves Coriolanus Snow áll, akiből a trilógiában megismert későbbi elnök lesz. A filmekben az idős elnököt Donald Suther­­land játszotta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents