Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-23 / 94. szám
www.ujszo.com I 2020. április 23. KÖZÉLET I 3 Tízezrek halasztják el a hitelük törlesztését Eduard Heger pénzügyminiszter nem egész három hete mutatta be a hiteltörlesztőknek nyújtott mentőövet, máris tízezrek éltek a törlesztőrészletek fizetésének a későbbre halasztásával (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az elmúlt napokban banki ügyfelek tízezrei döntöttek úgy, hogy 6lnek a lehetőséggel, és átmenetileg felfüggesztik a hiteleik törlesztését. A bankok azonban mindenkit figyelmeztetnek, hogy ez csak azoknak éri meg, akiknek valóban nincs más lehetőségük, a halasztásnak ugyanis megkérik az árát. A parlament két hete fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a hitelüket törlesztő lakossági ügyfelek, egyéni vállalkozók és a 250-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis- és közepes cégek legfeljebb kilenc hónapra kérvényezhessék a bankoktól a törlesztőrészletek fizetésének az elhalasztását, ha a koronavírus-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe kerülnek. A Szlovák Bankszövetség adatai szerint már a jogszabály életbe lépését követő első hét folyamán több mint 40 ezren igényelték a törlesztés felfüggesztését. Gyors ügyintézés „Több ezer kérvényt regisztrálunk, nagyjából a háromnegyedük pedig a maximális, tehát 9 hónapos, 15 százalékuk pedig a 6 hónapos halasztás mellett döntött, a három hónapos halasztást az igénylők csupán 4 százaléka választotta” - nyilatkozta Marta Cesnaková, a legnagyobb szlovákiai pénzintézet, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője. A nehéz helyzetbe került ügyfelek több lehetőség közül választhatnak: a kilenc hónap csak a felső határ, az ügyfél dönthet úgy, hogy kilenc hónapot halaszt, de akár úgy is, hogy csak egyet, attól függően, milyen az anyagi helyzete. „A kérvényezők számának a gyors növekedése annak is köszönhető, hogy sikerült gyorsan létrehoznunk egy olyan digitális rendszert, amelynek köszönhetően bárki rendkívül egyszerűen benyújthatja a kérvényét, és amihez az ügyfeleknek nem kell felkeresniük a bankfiókokat. A halasztást kérők 90 százaléka ezt a George névre keresztelt alkalmazásunkon keresztül tette meg” - mondta Cesnaková. Szerinte az igénylőknek eddig csupán az 5 százalékát voltak kénytelenek visszautasítani, mivel nem feleltek meg a jogszabály által támasztott feltételeknek. A bankoknak - a törvény által meghatározott feltételek teljesülése esetén - ugyan el kell fogadniuk a kérvényt, ám, ha a kérvényezőnek 30 napnál hosszabb fizetési késedelme, vagy 100 eurót meghaladó, egyéb jellegű tartozása van, nem élhet a halasztás lehetőségével. A vállalatok esetében akadályt jelent a megkezdett csődeljárás is. Nem kell elsietni Hasonló a helyzet a többi pénzintézetnél is. „A törlesztés elhalasztását lehetővé tevő jogszabály életbe lépése óta több ezer ilyen kérvényt kaptunk, az első nagyobb hullám után azonban az elmúlt napokban fokozatosan csökkent a kérvények száma” - nyilatkozta Boris Fojtík, a Tatra banka szóvivője. Peter Világi, a Fincentrum elemzője ezzel kapcsolatban egyébként már korábban figyelmeztetett arra, hogy az ügyfeleknek nincs mért sietniük, a hiteltörlesztés elhalasztásának az igénylésére a járvány idején ugyanis bármikor sort keríthetnek. A halasztást az ügyfél levélben vagy elektronikusan is kérvényezheti, amire a bank 30 napon belül köteles válaszolni. Jóváhagyás esetén tájékoztatnia kell az ügyfelet a részletfizetés elhalasztásának a következményeiről, és arról is, hogy a haladék nem a törlesztőrészletek elengedését jelenti. Nem árt tudni, hogy egy adós a koronavírus-járvány lecsengéséig legfeljebb egyszer kérvényezhet halasztást. Több ezer kérvény érkezett az Általános Hitelbankhoz (VÚB) is. „A legtöbb érdeklődő bennünket is az első napokban keresett fel. Többségük a fogyasztási hiteleik törlesztését szeretné elhalasztani, az ilyen ügyfelekből kétszer annyit regisztrálunk, mint a jelzáloghitelük fizetését felfüggeszteni kívánókból” - mondta Dominik Misa, a VÚB szóvivője. Óvatosságra intőnek A bankok is figyelmeztetnek arra, hogy a hitelfizetőknek nyújtott mentőövet csak azoknak kellene igénybe venniük, akik erre valóban rászorulnak, vagyis a járvány miatti megszorítások következtében elvesztették a munkájukat vagy egyéb fontos bevételüket, ami lehetetlenné teszi számukra a törlesztést. „Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy az elfogadott szabályok szerint a kölcsön a halasztás időtartama alatt is kamatozik, vagyis az ügyfél végül nagyobb összeget fizet a banknak, mint ha a szerződésben eredetileg szereplő futamidőben törlesztené az adósságát” - nyilatkozta Anna Jamborová, a ÚSÓB szóvivője. Maros Ovcarik, a Financny kompas pénzügyi portál ügyvezető igazgatója szerint már egy viszonylag alacsony kamatozású jelzáloghitel törlesztésének a kilenc hónapos elhalasztása miatt is 5-10 százalékkal nagyobb összeget lesz kénytelen visszafizetni az ügyfél a banknak. A koronavírus-járvány miatt idén látványosan nő Szlovákia adóssága Az Alkotmánybíróság dönt Kicura sorsáról MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére hozott állami mentőcsomagok miatt Szlovákia alaposan eladósodik - figyelmeztet a pénzügyminiszter, aki szerint tovább nehezíti az ország helyzetét, hogy az előző kormány nem gazdálkodott a legtakarékosabban. Pozsony. „Ott, ahol a tavalyi évről szóló kimutatásokban nullának kellene szerepelnie, most mínusz 1,2 milliárd euróval találjuk magunkat szembe” - figyelmeztet Eduard Heger pénzügyminiszter, arra utalva, hogy az előző kormány már tavalyra kiegyenlített állami költségvetést ígért, végül azonban - elsősorban az idei választás előtti hangulatjavító szociális intézkedések miatt - 1,2 milliárd euróval többet költött a bevételeknél. „Ebből az összegből Szlovákia akár öt csúcsfelszerelésű kórházat is építhetett volna” - tette hozzá a tárcavezető, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hétfőn közzétett friss, tavaszi jelentését kommentálva. Kormányzati pánzszórás Az előző kormány 2018 őszén fogadta el a tavalyi évre szóló állami költségvetést, és akkor még azzal számoltak, hogy ez, Szlovákia történetében először, kiegyenlített lesz, vagyis a kiadások már nem haladják meg a bevételek szintjét. Az Eurostat adatai szerint azonban, amelyeket szerdán a Szlovák Statisztikai Hivatal is megerősített, Szlovákia államháztartási hiánya tavaly elérte a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékát, ami még az előző évihez képest is 0,25 százalékpontos növekedésnek számít. Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint az állam tavalyi gazdálkodása még az egyébként sem túl derűlátó elemzőket is meglepte, hiszen még ők is alacsonyabb deficittel számoltak. „Ezt ráadásul semmi sem indokolta, hiszen a szlovák gazdaság tavaly még minden tekintetben jól teljesített” - figyelmeztet Muchová. Nincs vésztartalékunk Heger szerint az előző kabinet hatalmas hibát követett el azzal, hogy a gazdasági növekedés időszakát nem használta fel arra, hogy felkészüljön a várható nehezebb időkre, épp ellenkezőleg, a parlamenti választás előtti évben két kézzel szórta a pénzt. A tárcavezető pozitív példaként Németországot említette, ahol már 2014 óta többlettel zárt a költségvetési gazdálkodás, aminek köszönhetően az országnak 160 milliárd eurós tartalékot sikerült felhalmoznia. „Szlovákiában ezzel szemben rendre deficittel zártuk az elmúlt éveket, így még csak azt sem mondhatjuk, hogy az előző kormány üres éléskamrát hagyott volna ránk, hiszen ez tele van adóssággal” -tette hozzá Heger. Elszáll az adósság Látványos javulásra az elkövetkező időszakban sem számíthattak, hiszen a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére a kormány hatalmas összegeket fordít, ami hamarosan az ország adósságán is meglátszik. Az államadósság tavaly az ország GDP-jének a 48 százalékát tette ki, ami Heger szerint könnyen akár 60 százalékra ugorhat a járvány miatt. Látványosan megugrik az idei állami költségvetés hiánya is. Az idei évre eredetileg a GDP 0,5 százalékának megfelelő hiánnyal számoltak, Muchová szerint azonban az ő számításaik szerint ez elérheti a 8,5 százalékot is. „A gazdaság stabilizálása érdekében azonban ez most teljesen indokolt, ami ellen az Európai Bizottságnak sincs ellenvetése. Ha azonban visszatérünk a normális kerékvágásba, mindent meg kell majd tennünk a költségvetés stabilizálása érdekében” - mondta a Szlovák Takarékpénztár elemzője. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze az Állami Tartalékalap volt vezetőjének, Kajetán Kicurának az őrizetbe vételét indítványozza. Ezzel Jaromír Ciznár főügyész is egyetért, az indítványt így továbbította az Alkotmánybíróságnak, mivel Kicura bíró. Az Állami Tartalékalap volt vezetője a Csacai (Cadca) Járásbíróság bírója, bár jelenleg nem gyakorolja a hivatását. Ha az Alkotmánybíróság elfogadja Ciznár javaslatát, a Speciális Büntetőbíróság dönt a vizsgálati fogság elrendeléséről. Kicurát, akit különösen súlyos korrupciós bűncselekmény elkövetésével, kenőpénz elfogadásával és pénzmosással gyanúsítanak, kedden a Nemzeti Bűnüldöző RÖVIDEN Megvódik a bérlőket Pozsony. A koronavírus-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbejutott bérlőkkel kötött szerződést az ingatlant bérbeadók idén egyoldalúan már akkor sem mondhatják fel, ha az előbbiek nem fizetnek időben - erről döntött szerdán a parlament. Az új szabályok szerint Ügynökség (NAKA) tartóztatta le. A NAKA márciusban indított büntetőeljárást a koronavírusjárvánnyal összefüggő közbeszerzésével és a pozsonyi, Kicurához köthető lakásvásárlásokról szóló információkkal kapcsolatban. A lakásokért Kicura fia, Kristóf Kicura 200 ezer eurót fizetett, miközben az ilyen lakások piaci ára ennek a többszöröse. Később kiderült, hogy ugyanabban az épületben a 83 éves Rudolf Kicura, az Állami Tartalékalap volt vezetőjének apja is birtokol lakást. Azóta fény derült arra is, hogy az idős férfi számlájára a védőfelszerelések beszerzése idején 200 ezer eurót utaltak. Az Aktuality.sk információi szerint az összeget az a cég utalta az idős férfinak, amelytől a Kicura által vezetett tartalékalap a védőfelszereléseket beszerezte, (szh, tasr) * az idei év végéig nem mondhatnak fel azoknak a bérlőknek, akik április 1-je és június 30-a között késnek a bérleti díj átutalásával a járványellenes intézkedések által okozott anyagi nehézségek miatt. A bérleti díjakat az adott időszakra azonban nem engedik el, vagyis ezt a bérlőknek később ki kell fizetniük. (TASR)
