Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-20 / 91. szám
fíö GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2020. ÁPRILIS 20. www.ujszo.com • Mi késztette önt arra, hogy ezt az érdekes, néhány kuruzsló „munkáját" megzavaró témát boncolgassa? Nos, minden még orvostanhallgató koromban kezdődött. Az interneten különféle rákellenes csodagyógyszerekről és arról olvastam, hogy e betegség kialakulásáért a penészgomba és a túlsavasodás a felelős, és szódabikarbónával könnyen meg lehet gyógyítani. Aztán rábukkantam egy internetes konspirációs oldalra, ahol rendkívül sok értelmetlenséget, álhírt találtam, s láttam, hogy milyen sokan hivatkoztak rá. A „bombasztikus információk” nagyon gyorsan terjedtek, és nem győztem csodálkozni, hogy hány ismerősöm és barátom osztotta meg őket. Bár orvoskollégáimmal együtt reagáltunk a hoaxokra, és igyekeztünk elmagyarázni, hogy értelmedenségekről van szó, éreztük: ez nem elég, jobban fel kell világosítani az embereket. Ezért Lovci sarlatánov (Sarlatánvadászok) néven honlapot hoztunk létre, ahol részletesebben foglalkoztunk a különféle, de elsősorban orvosi hoaxokkal. A múlt év végén könyvet is kiadtunk, amelyben elmagyaráztuk a kritikus gondolkodás alapjait, az érvelési hibák típusait, azt, hogy mi a lényege a bizonyítékokon alapuló orvostudománynak és néhány orvosi álhírnek. Az orvosi hoaxok nem bizonyított, vagyis hamis információkat terjesztenek a betegségekről, kezelésükről, a standard kezelés ártalmasságáról, a „csodagyógyszerekről”, és bár az ajánlások nem biztos, hogy veszélyesek, egészségkárosodáshoz, sőt halálhoz is vezethetnek, mert késleltetik a diagnózis felállítását és a bevált és hatásos gyógyszerek szedésének megkezdését. • • Milyen forrásból meríti az információkat, amelyekkel a hoaxok ellen küzd? Természetesen minden témáról keressük az információkat, elsősorban a nagy tudományos felmérések, tanulmányok következteté-Naponta szembesülünk „garantáltan hatásos” módszerekkel, készítményekkel, amelyekkel állítólag még a legsúlyosabb betegséget is könnyen le tudjuk győzni. Nem csoda hát, hogy amikor bajba kerülünk, gondolkodás nélkül bármit elhiszünk, megvásárolunk, csak hogy meggyógyuljunk. Nemrég - óriási érdeklődés mellett - ezeknek az álhíreknek, divatos szóval hoaxoknak a hátterét próbálta megvilágítani dr. Ivana Jochmanová, a kassai P. J. Safárik Egyetem munkatársa az egyik pozsonyi klubban. Ez a beszélgetés az előadása után készült. seit gyűjtjük. Am az olyan értelmetlenségek cáfolására, mint amilyen a szervezet túlsavasodása, a homeopátia vagy az urinoterápia, elég, ha felelevenítjük a középiskolai kémiai és biológiai ismereteinDr. Ivana Jochmanová lény, nagyon erősen hatnak rá az érzelmileg aláfestett információk. Ezenkívül az is fontos, hogy az ember ügyes legyen, ismerje a tudományos nyelvezetet, és legyenek bizonyos ismeretei két. Minden hoax esetében igyekszünk kideríteni, hogy az adott anyagot tesztelték-e laboratóriumban, állatokon vagy embereken. Többségüket a kutatók valóban tesztelték, és sok esetben az in vitro (kémcsőben) végzett kísérletek során úgy tűnt, hogy lehet hatásuk. Am amikor a kutatás a következő szakaszába lépett, kiderült, hogy vagy nem hat a szervezetben, vagy súlyos mellékhatása van, esetleg a kívánt hatás eléréséhez akkora adagra lenne szükség, hogy azt az ember már nem viselné el. • Ön szerint mivel magyarázható, hogy az emberek nem kis része hisz a gyors gyógyulással kecsegtető sarlatánoknak? A sarlatánoknak orvosok, tudósok is hihetnek, ugyanis nincs összefüggés az intelligencia és a hiszékenység között. Az érzelmi tényező az, ami ilyenkor erősen hat. Az értelmetlenségek esetében szabály, hogy a terméknek, módszernek nagyszerűnek, bombasztikusnak kell lennie, olyannak, amit eddig eltitkoltak előlünk. S mivel az ember érzelmekre épülő a kérdésről - ezek hiányában könnyebben elhiszi a képtelenségeket. Természetesen bizonyos kognitív szintre is szüksége van, de ez nem véd meg a hoaxoktól, mert többségük nagyon kifinomult. Ráadásul az is tény, hogy a hoaxok rendszerint egyszerű megoldásokat kínálnak nagyon bonyolult problémára, ez pedig tetszik az embereknek. Ezenkívül a gyakorló kuruzsló rendszerint jól és érthetően beszél, s ráadásul van ideje a beteggel foglalkozni, aki végre úgy érzi, hogy megértik, elfogadják, ezért bízik a kuruzslóban. Nemegyszer előfordul, hogy a placebohatás következtében a beteg jobban érzi magát. A placebohatás a kuruzslók nagyon erős fegyvere. Szerintem ha az orvosoknak elég idejük lenne a betegekre, kevesebb ember fordulna sarlatánhoz. Sajnos Szlovákiában az orvosok túlterheltek, naponta rengeteg beteget kell kivizsgálniuk egyrészt azért, mert kevés az orvos, másrészt azért, mert ha kevesebb betegük lenne, nem élnének meg. Ezenkívül a kórházakban hosszú ideje kevés az orvos és az ápoló. • Hogyan védekezhet a hoaxok ellen az egyszerű ember? Legfontosabb a kritikus gondolkodás és a folyamatos művelődés. Az alapszabály az, hogy ha valami túlságosan csodálatos, ha valamely anyag minden betegséget vagy minden rákfajtát gyógyít, ha az állítás nyilvánvalóan ellentmond a józan észnek, ne higgyük el. Nem szabad, hogy hasson ránk a hír érzelmi töltete. Minden információval bánjunk óvatosan, és ha lehet, ellenőrizzük. Tanuljunk, tájékozódjunk, keressük a válaszokat. Ha egyedül nem megy, kérdezzünk meg olyan embert, aki jártasabb a témában. • Vannak-e lehetőségei a szakembereknek nálunk és a világon arra, hogy betiltsák a hoaxokat, hogy büntessék teijesztőit? Szerintem a hamis hírektől soha nem szabadulunk meg, és azt sem tartom valószínűnek, hogy betiltják az orvosi álhíreket. Másfelől, ha betiltanák őket, még jobban terjednének, mert a kuruzslók az áldozat szerepében tetszelegnének. Megoldás lenne, ha a kuruzslókat és a hatástalan csodamódszerek népszerűsítőit megbüntetnék azokban az esetekben, amikor a beteg egészsége romlik, amikor a kuruzsló hatására elutasítja vagy késlelteti a bevált orvosi kezelést. Ezenkívül jó lenne, ha a gyógyszertárakba csak olyan termékek és gyógyszerek kerülnének, amelyek hatása tudományosan bizonyított, beleértve a homeopátiát és a táplálékkiegészítőket. Fontos, hogy már a gyerekeket is megtanítsuk a kritikus gondolkodásra. • Ön szerint melyek a legelterjedtebb és legnépszerűbb álhírek? Elsősorban a biorezonanciát, a szervezet túlsavasodását, a B17-vitamin rákellenes hatását és a védőoltás káros hatását említeném. Bár a biorezonancia nagyszerű dolognak tűnik, elvének leírásakor népszerűsítői sok tudományosan hangzó fogalmat használnak, s ez Minden hoax esetében igyekszünk kideríteni, hogy az adott anyagot tesztelték-e laboratóriumban, állatokon vagy embereken. bizalmat gerjeszt az emberekben. A biorezonancia állítólagos elve abból indul ki, hogy minden testrésznek, sejtnek, de minden vírusnak és méreganyagnak is speciális elektromágneses kisugárzása van. A kórokozók és a méreganyagok megzavarják a sejtek és az elektromágneses kisugárzás közötti kommunikációt, és a biorezonanciás készülék ezt mérni tudja, és szükség esetén kezelni is úgy, hogy megfelelő frekvenciát sugároz. Hogy érthetetlen? Nem baj, hiszen semminek sincs értelme. Az a legrosszabb, hogy az úgynevezett terapeuták meggyőzik a beteget: súlyos betegségben szenved, de természetesen ezt ők meg tudják gyógyítani. Aztán amikor a beteg azzal jön az orvoshoz, hogy rákja, parazitája, mérgezése van, és az orvos a kivizsgálás után közli vele, hogy egészséges, a beteg rendszerint elégededen. Az állítólagos csodálatos rákgyógyszer, a B17-vitamin (laetril/amigdalin) fogyasztása még veszélyes is, mert nagyobb adagban cianidmérgezést okozhat. Nincs olyan tanulmány, amely alátámasztaná rákellenes hatását. Az elsavasodás a következő orvosi képtelenség. Minek az elsavasodásáról beszélünk? A vér, a vizelet, a nyál elsavasodásáról? Ha a vérről, az úgynevezett acidózisról van szó, akkor el kell mondani, hogy ez súlyos állapot, amit kezelni kell, az erősebb savasodás összeegyeztethetetlen az élettel. A vér pH-értéke ezért szigorúan szabályozott. A vizelet természetesen enyhén savas, aminek mértéke és a nyál savasságának mértéke is attól függ, mit ettünk, ittunk. Ezenkívül a vizelet nagyobb fokú lúgossága vagy savassága elősegíti a vesekőképződést. Személy szerint rendkívül veszélyesnek tartom azokat az állításokat, amelyek a védőoltás káros hatásáról terjednek, mert nemcsak a gyerek egészségének esedeges károsodásáról, hanem más emberek veszélyeztetéséről, főleg azok veszélyeztetéséről van szó, akik egészségi okokból nem kaphatnak védőoltást. El kell mondanom, hogy az oltás eddig sok fertőző betegség legjobb és leghatásosabb megelőzési módja. Azt az állítást pedig, hogy az oltás autizmust vagy más betegségeket okoz, eddig már több tanulmány is megcáfolta. Kovács Ilona
