Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-20 / 91. szám

8 I KULTÚRA 2020. április20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Online előadások Kecskemétről Tévedések újabb vígjátéka Online forgalmazók elérhetővé tették az Emma legújabb mozgóképes feldolgozását (Képarchívum) Kecskemét. Ha kedd, akkor Kecskemét címmel indított on­line közvetítéssorozatot a Kecs­keméti Katona JózsefNemzeti Színház. Az online közvetítés­sorozat következő előadása hol­nap 19 órától a Ballada a 310-es parcella bolondjáról szóló pél­dázat lesz. Schwajda György drámájának főhőse a rendőri hi­vatásának csúcsán lévő ügynök, akit képességei arra ítélnek, hogy értelmi fogyatékost játsz­va, megfigyelje a parcellához temetettek látogatóit. A hónap grátiszelőadása A bohóc című monodráma lesz, amelyet április 28-án láthatnak majd online közvetítésben az érdeklődők. Az online közvetítések folyta­tódnak, minden előadás elérhető lesz a kecskeméti színház Facebook-oldalán, YouTube­­csatomáján és a www.kecske­­meti.hu weboldalon is. (MTI) Johnny Depp az idei Berlinalén (Fotó: TASR-archívum) Johnny Depp és Jeff Beck közös albumot készít London. A filmsztár Johnny Depp arra biztatja az otthoni ka­ranténban élő rajongóit, hogy al­kossanak valamit, ahogy ő is te­szi: most éppen egy közös albu­mon dolgozik Jeff Beck rockgi­tárossal. A The Guardian cikke szerint a hollywoodi sztár és 75 éves zenész kollégája az új le­mezről szóló bejelentéssel egyidejűleg az Isolation című John Lennon-szám feldolgozását is közzétette. Beck úgy fogalma­zott: a mostani nehéz napokban, és a valóságos elszigeteltségben, amiben az emberek élnek, itt volt az ideje a klasszikus Lennon­­szám feldolgozásának. Depp a közelmúltban csatla­kozott az Instagramhoz, és pil­lanatok alatt csaknem kétmilliós követőtábora lett. A sztár be­jegyzésében arra biztatott min­denkit, hogy ne adják át magu­kat „a karantén pokoli monotó­niájának”, hanem legyenek kre­atívok a válság idején is. „Al­kossatok valamit, amivel maga­toknak vagy másoknak használ­tok a jövőben” - üzente Depp. A színész már korábban is foglalkozott zenével, 2015-ben alapította a Hollywood Vampi­res rockegyüttest Alice Cooper és az Aerosmith gitárosa, Joe Perry társaságában. (MTI, k) HERNÁDI HENRIETT Falusi pletykálkodások, románcok, melyek balul sülnek el, félreértések tömkelegé, könnyed humor - mindezt magába foglalja Jane Austen Emma című regényének legújabb filmadaptáciéja. Úgy tűnik, a klasszikus regények­ből készült mozgóképes feldolgozá­sok sosem mennek ki a divatból. Eh­hez talán az járul hozzá a leginkább, ha ezeket új köntösben sikerül bemu­tatni. A Kisasszonyok, melyet idén hat kategóriában jelöltek Oscar-díjra, kiváló példa arra, hogyan lehet újra megragadóan elmesélni egy sokak által jól ismert történetet. Klasszikus­hoz nyúlt a főleg fényképészként is­mert Autumn de Wilde is, aki debü­táló rendezésével Jane Austen Emma című regényét ültette át vászonra. Austen regényei közül az Emma egyike azoknak, amelyet a leggyak­rabban dolgoztak fel filmes és szín­padi adaptációként. Az 1990-es években három feldolgozása is ké­szült: a legelső az 1995-ös tinédzser­­film, a Spinédzserek - ebben a törté­netet a modem kor Beverly Hillsébe ültették át. Egy évvel később Gwy­neth Paltrow, majd ezt követően Kate Beckinsale főszereplésével készültek feldolgozások: mindkettő a kosztü­mös filmek hagyományos vonalát követte. Autumn de Wilde ezúttal könnyed humorral meséli újra Aus­ten szatirikus regényét, szórakoztató színészi előadásban, pazar képi vilá­got teremtve az eseményeknek. Az új film a regény legelső mon­datával nyit: „Emma Woodhouse csinos, eszes és gazdag, már csaknem huszonegy éve él a világban, és eled­dig igen csekély gyötrelemben és bá­natban volt része.” Ez a mondat jól PENGE Mítoszképzős Immár teljes P. Horváth Tamás triló­giája - a pécsi szerző három kötetben dolgozta fel a Zsolnay család törté­netét. A 2014-es Tündérváros a világhírű porcelángyár alapítójának, Zsolnay Vilmos fiának, Miklósnak az életével foglalkozik, a 2017-ben megjelent Öt torony pedig a gyár ál-JUHÁSZ TIBOR KRITIKAI ROVATA lamosításának a történetét tátja az olvasók elé. A befejező rész a sikeres kereskedőből a Francia Becsületren­det is kiérdemlő gyáralapító életébe nyújt betekintést egyaránt inspirá­­lódva a kultúrtörténeti munkák, va­lamint a család- és az életregények irodalmi tradícióitól. A gyár lenyűgöző fejlődésének és kutatási eredményeinek-például az eozin kerámiamáznak - a bemuta­tása nemcsak a családtagok portré­rajzolásának, hanem Pécs helytör­ténetéhez való hozzáférésnek a le­hetőségével is kecsegtet. A gyár- és a várostörténet, valamint a Zsolnay-Emma szerepében: Anya Taylor-Joy összefoglalja a címszereplő jellemét és a tettei mögött húzódó kezdeti mo­tivációkat. Emma (Anya Taylor-Joy) a Highburyben élő, nagy vagyonnal és tekintéllyel bíró Mr. Woodhouse (Bili Nighy) lánya. A faluban mindenki rajongással és tisztelettel tekint az if­jú hölgyre, akinek jobb dolga nem akad, mint hogy nyűgös apjának nyújtson társaságot. Azért, hogy el­üsse az idejét, szívesen játszik kerí­tőnőt és boronálja össze a környeze­tében élőket. Mivel egyik ilyen pró­bálkozása házassággal végződött, felbuzdul saját sikerén, és fejébe ve­szi, hogy újdonsült barátnője, Harriet (Mia Goth) szerelmi életébe is bele­avatkozik. Legújabb pártaláló kísér­lete végül több bajjal és félreértéssel jár, mint sikerrel. Ezzel pedig kivívja a család régi barátja, Mr. Knightley (Johnny Flynn) nemtetszését. A film elődeihez hasonlóan követi a könyv lineáris rendjét, kezdve Em­ma legelső kerítőnői diadalával egé­életutak összefonódásaira érzékle­tesen mutat rá a kötet. Például annak többszöri kiemelésével, hogy a csa­lád a gyár területén lakik, illetve az­zal, hogy a fejezetek szemléletes életképekkel kísérlik meg színre vinni a századforduló előtti, átala­kulásokkal jellemezhető Pécs min­dennapjait is, hiszen ezekben a fo­lyamatokban egyre nagyobb szere­pet játszott a Zsolnay család, élén Vilmossal. Ugyanakkor a borítón a szerző neve, a cím és az alcím - Egy dinasztia eredete - alatt olvasható három szó kissé más jellegű, exklu­zívabb tartalmat ígér. Titkok, zse­nik, szerelmek: ezek az olvasócsa­logató szavak első olvasásra azt su­gallják, hogy a múlt olyan epizódjait is megismerhetjük a könyvben, amelyek eddig nem kaptak nagy nyilvánosságot. Tény, hogy például Zsolnay szabadkőműves múltja a szerző ku­tatásainak eredményeként vált le­gendából ténnyé, ugyanakkor a fel­sorolás elemei a fikcióképzést lelep­lező címszavakként is beléptethetők az értelmezésbe. P. Horváth min­dentudó elbeszélőt alkalmazva a szereplői legbensőbb, gondosan tit­kolt vágyait és félelmeit is leírja, a kultúrtörténeti összefüggések mellett egyebek közt heves szerelmi légyot­tokat és kocsmai beszélgetéseket is szén a történet végi bonyodalmakig. A központban mindvégig a főhősnő személye áll, hiszen az események fő mozgatórugója Emma, és a legtöbb félreértés mögött is az ő kotnyeles­­sége áll. A cselekmény izgalmát az a kérdés adja, vajon a lány képes lesz-e levetkőzni saját büszkeségét, és be­látni, hogy ő sem mindentudó. A regény önmagában is bővelke­dik a Jane Austenra jellemző szelle­mességben és iróniában, Autumn de Wilde és a forgatókönyvíró, Eleanor Catton pedig tovább erősítik ezt a vo­nalat, modem humorral töltik meg a produkciót. T eszik mindezt úgy, hogy filmjük nem fordul át könnyed víg­játékba. Meghagyják a történet aus­­teni báját, s ezzel válik - ahogy a Kis­asszonyok esetében is - az adaptáció egyszerre modernné és klasszikussá. Olykor egy-egy komikus pillanat meglepő lehet ugyan, de nem úgy, hogy banálisnak éreznénk a humort. A hozzáadott vígjátéki elemek részletez. Az omnipotens narrátor rátelepszik a regény levél- és könyv­tári kutatásokon alapuló szövegére, ami a múlthoz való hozzáférhetőség problematikus voltára hívja fel a fi­gyelmet, lévén a múlt maga is fik­cióképző eljárások eredményeként elénk álló konstrukció, és mint ilyet, megbízhatóan nem lehet kiismerni - feltehetőleg ennek hangsúlyozása miatt él a szerző olyan posztmodem szövegalkotási technikákkal, mint például a nagy mennyiségű, jelölet­len vendégszövegek használata. könnyedén épülnek bele a történetbe. Elég megemlíteni azt a jelentet, ami­kor (a kosztümös filmekből jól is­mert) szerelmi színvallás közepette az érintett hölgynek idegességében el­ered az orra vére, de példának hoz­hatnánk fel a falu öntelt lelkészének tolakodó udvarlási kísérleteit is. A film vizuálisan - az élénk színek­kel, a bohókás kosztümökkel és a megválasztott helyszínekkel - is tük­rözi a történet lendületes stílusát. A produkciót a remek színészvá­lasztás tovább erősíti. Kétségtelen, hogy Anya Taylor-Joy korunk egyik legtehetségesebb feltörekvő színé­sze, alakítása Emmaként kimagasló. S ikerült szerethetővé tennie egy olyan karaktert, akit még Jane Austen sze­rint is nehéz megkedvelni. A komi­kum két fő forrása a hipochonder édesapát alakító Bili Nighy, és az El­ton lelkészt megformáló Josh O’Connor. Láthatóan mindketten él­vezettel bújtak karakterük bőrébe, s a legapróbb arcjáték is elég, hogy hu­morral töltsenek meg egy-egy jele­netet. A Woodhousékjó barátját, Mr. Knightley-t életre keltő Johnny Flynnt is érdemes megemlíteni, meg­fontolt jelleme éppen ellentéte a ko­nok és büszke Emmának. Autumn de Wilde debütáló ren­dezése méltó utódja az előző gene­rációk Emmáinak, sikerült újabb ol­daláról bemutatni a népszerű törté­netet. Noha a film hazai premierje elmaradt, online filmforgalmazók elérhetővé tették a produkciót, így otthon is könnyen pótolható az el­maradt vetítés. Emma. Brit vígjáték, dráma, 2020. Rendező: Autumn de Wilde. Forgatókönyvíró: Eleanor Cat­ton. Operatőr: Christopher Blau­­velt. Szereplők: Anya Taylor-Joy, Johnny Flynn, Josh O’Connor, Bill Nighy, Mia Goth, Callum Turner, Miranda Hart. Azonban sokkal izgalmasabb lett volna, ha a radikális forráskritika eszközeként is érthető narratív szer­kezet működése nem válik a mítosz­képzés mozgatórugójává. Hiszen túl azon, hogy a kötetben első látásra születnek nagy szerelmek, il­letve, hogy a szereplőgárda fősodra az átlagosnál nagyobb észbeli adott­ságokkal bíró karakterekből áll, Zsolnay Vilmos egyenesen úgy tűnik elénk, mintha erre a sorsra lett volna predesztinálva. Felesége mágusnak hívja magában, az elbeszélő is sok­szor nevezi így. Ha valami fontos dolog történik vele, akkor Vilmos nyomást tapasztal a gyomra környé­kén, olaszországi nászútján megérzi, hogy neki valami„különös, megma­gyarázhatatlan módon köze van a kerámiához”, és ezt a misztériumot csak fokozza szabadkőműves tevé­kenysége, valamint az a párhuzam, ami Vilmos keramikus, illetve alki­mista kísérletei között létesül. Sajnos a könyv nagy részének ez a hangne­me, pedig A Zsolnay enélkül a reto­rika nélkül is meggyőzött volna arról, hogy a gyáralapító nem mindennapi élettörténete valóbanjó alapanyag egy regényhez. P. Horváth Tamás: A Zsolnay, Prae Kiadó, 2019. Értékelés: 6/10

Next

/
Thumbnails
Contents