Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-20 / 91. szám
8 I KULTÚRA 2020. április20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Online előadások Kecskemétről Tévedések újabb vígjátéka Online forgalmazók elérhetővé tették az Emma legújabb mozgóképes feldolgozását (Képarchívum) Kecskemét. Ha kedd, akkor Kecskemét címmel indított online közvetítéssorozatot a Kecskeméti Katona JózsefNemzeti Színház. Az online közvetítéssorozat következő előadása holnap 19 órától a Ballada a 310-es parcella bolondjáról szóló példázat lesz. Schwajda György drámájának főhőse a rendőri hivatásának csúcsán lévő ügynök, akit képességei arra ítélnek, hogy értelmi fogyatékost játszva, megfigyelje a parcellához temetettek látogatóit. A hónap grátiszelőadása A bohóc című monodráma lesz, amelyet április 28-án láthatnak majd online közvetítésben az érdeklődők. Az online közvetítések folytatódnak, minden előadás elérhető lesz a kecskeméti színház Facebook-oldalán, YouTubecsatomáján és a www.kecskemeti.hu weboldalon is. (MTI) Johnny Depp az idei Berlinalén (Fotó: TASR-archívum) Johnny Depp és Jeff Beck közös albumot készít London. A filmsztár Johnny Depp arra biztatja az otthoni karanténban élő rajongóit, hogy alkossanak valamit, ahogy ő is teszi: most éppen egy közös albumon dolgozik Jeff Beck rockgitárossal. A The Guardian cikke szerint a hollywoodi sztár és 75 éves zenész kollégája az új lemezről szóló bejelentéssel egyidejűleg az Isolation című John Lennon-szám feldolgozását is közzétette. Beck úgy fogalmazott: a mostani nehéz napokban, és a valóságos elszigeteltségben, amiben az emberek élnek, itt volt az ideje a klasszikus Lennonszám feldolgozásának. Depp a közelmúltban csatlakozott az Instagramhoz, és pillanatok alatt csaknem kétmilliós követőtábora lett. A sztár bejegyzésében arra biztatott mindenkit, hogy ne adják át magukat „a karantén pokoli monotóniájának”, hanem legyenek kreatívok a válság idején is. „Alkossatok valamit, amivel magatoknak vagy másoknak használtok a jövőben” - üzente Depp. A színész már korábban is foglalkozott zenével, 2015-ben alapította a Hollywood Vampires rockegyüttest Alice Cooper és az Aerosmith gitárosa, Joe Perry társaságában. (MTI, k) HERNÁDI HENRIETT Falusi pletykálkodások, románcok, melyek balul sülnek el, félreértések tömkelegé, könnyed humor - mindezt magába foglalja Jane Austen Emma című regényének legújabb filmadaptáciéja. Úgy tűnik, a klasszikus regényekből készült mozgóképes feldolgozások sosem mennek ki a divatból. Ehhez talán az járul hozzá a leginkább, ha ezeket új köntösben sikerül bemutatni. A Kisasszonyok, melyet idén hat kategóriában jelöltek Oscar-díjra, kiváló példa arra, hogyan lehet újra megragadóan elmesélni egy sokak által jól ismert történetet. Klasszikushoz nyúlt a főleg fényképészként ismert Autumn de Wilde is, aki debütáló rendezésével Jane Austen Emma című regényét ültette át vászonra. Austen regényei közül az Emma egyike azoknak, amelyet a leggyakrabban dolgoztak fel filmes és színpadi adaptációként. Az 1990-es években három feldolgozása is készült: a legelső az 1995-ös tinédzserfilm, a Spinédzserek - ebben a történetet a modem kor Beverly Hillsébe ültették át. Egy évvel később Gwyneth Paltrow, majd ezt követően Kate Beckinsale főszereplésével készültek feldolgozások: mindkettő a kosztümös filmek hagyományos vonalát követte. Autumn de Wilde ezúttal könnyed humorral meséli újra Austen szatirikus regényét, szórakoztató színészi előadásban, pazar képi világot teremtve az eseményeknek. Az új film a regény legelső mondatával nyit: „Emma Woodhouse csinos, eszes és gazdag, már csaknem huszonegy éve él a világban, és eleddig igen csekély gyötrelemben és bánatban volt része.” Ez a mondat jól PENGE Mítoszképzős Immár teljes P. Horváth Tamás trilógiája - a pécsi szerző három kötetben dolgozta fel a Zsolnay család történetét. A 2014-es Tündérváros a világhírű porcelángyár alapítójának, Zsolnay Vilmos fiának, Miklósnak az életével foglalkozik, a 2017-ben megjelent Öt torony pedig a gyár ál-JUHÁSZ TIBOR KRITIKAI ROVATA lamosításának a történetét tátja az olvasók elé. A befejező rész a sikeres kereskedőből a Francia Becsületrendet is kiérdemlő gyáralapító életébe nyújt betekintést egyaránt inspirálódva a kultúrtörténeti munkák, valamint a család- és az életregények irodalmi tradícióitól. A gyár lenyűgöző fejlődésének és kutatási eredményeinek-például az eozin kerámiamáznak - a bemutatása nemcsak a családtagok portrérajzolásának, hanem Pécs helytörténetéhez való hozzáférésnek a lehetőségével is kecsegtet. A gyár- és a várostörténet, valamint a Zsolnay-Emma szerepében: Anya Taylor-Joy összefoglalja a címszereplő jellemét és a tettei mögött húzódó kezdeti motivációkat. Emma (Anya Taylor-Joy) a Highburyben élő, nagy vagyonnal és tekintéllyel bíró Mr. Woodhouse (Bili Nighy) lánya. A faluban mindenki rajongással és tisztelettel tekint az ifjú hölgyre, akinek jobb dolga nem akad, mint hogy nyűgös apjának nyújtson társaságot. Azért, hogy elüsse az idejét, szívesen játszik kerítőnőt és boronálja össze a környezetében élőket. Mivel egyik ilyen próbálkozása házassággal végződött, felbuzdul saját sikerén, és fejébe veszi, hogy újdonsült barátnője, Harriet (Mia Goth) szerelmi életébe is beleavatkozik. Legújabb pártaláló kísérlete végül több bajjal és félreértéssel jár, mint sikerrel. Ezzel pedig kivívja a család régi barátja, Mr. Knightley (Johnny Flynn) nemtetszését. A film elődeihez hasonlóan követi a könyv lineáris rendjét, kezdve Emma legelső kerítőnői diadalával egééletutak összefonódásaira érzékletesen mutat rá a kötet. Például annak többszöri kiemelésével, hogy a család a gyár területén lakik, illetve azzal, hogy a fejezetek szemléletes életképekkel kísérlik meg színre vinni a századforduló előtti, átalakulásokkal jellemezhető Pécs mindennapjait is, hiszen ezekben a folyamatokban egyre nagyobb szerepet játszott a Zsolnay család, élén Vilmossal. Ugyanakkor a borítón a szerző neve, a cím és az alcím - Egy dinasztia eredete - alatt olvasható három szó kissé más jellegű, exkluzívabb tartalmat ígér. Titkok, zsenik, szerelmek: ezek az olvasócsalogató szavak első olvasásra azt sugallják, hogy a múlt olyan epizódjait is megismerhetjük a könyvben, amelyek eddig nem kaptak nagy nyilvánosságot. Tény, hogy például Zsolnay szabadkőműves múltja a szerző kutatásainak eredményeként vált legendából ténnyé, ugyanakkor a felsorolás elemei a fikcióképzést leleplező címszavakként is beléptethetők az értelmezésbe. P. Horváth mindentudó elbeszélőt alkalmazva a szereplői legbensőbb, gondosan titkolt vágyait és félelmeit is leírja, a kultúrtörténeti összefüggések mellett egyebek közt heves szerelmi légyottokat és kocsmai beszélgetéseket is szén a történet végi bonyodalmakig. A központban mindvégig a főhősnő személye áll, hiszen az események fő mozgatórugója Emma, és a legtöbb félreértés mögött is az ő kotnyelessége áll. A cselekmény izgalmát az a kérdés adja, vajon a lány képes lesz-e levetkőzni saját büszkeségét, és belátni, hogy ő sem mindentudó. A regény önmagában is bővelkedik a Jane Austenra jellemző szellemességben és iróniában, Autumn de Wilde és a forgatókönyvíró, Eleanor Catton pedig tovább erősítik ezt a vonalat, modem humorral töltik meg a produkciót. T eszik mindezt úgy, hogy filmjük nem fordul át könnyed vígjátékba. Meghagyják a történet austeni báját, s ezzel válik - ahogy a Kisasszonyok esetében is - az adaptáció egyszerre modernné és klasszikussá. Olykor egy-egy komikus pillanat meglepő lehet ugyan, de nem úgy, hogy banálisnak éreznénk a humort. A hozzáadott vígjátéki elemek részletez. Az omnipotens narrátor rátelepszik a regény levél- és könyvtári kutatásokon alapuló szövegére, ami a múlthoz való hozzáférhetőség problematikus voltára hívja fel a figyelmet, lévén a múlt maga is fikcióképző eljárások eredményeként elénk álló konstrukció, és mint ilyet, megbízhatóan nem lehet kiismerni - feltehetőleg ennek hangsúlyozása miatt él a szerző olyan posztmodem szövegalkotási technikákkal, mint például a nagy mennyiségű, jelöletlen vendégszövegek használata. könnyedén épülnek bele a történetbe. Elég megemlíteni azt a jelentet, amikor (a kosztümös filmekből jól ismert) szerelmi színvallás közepette az érintett hölgynek idegességében elered az orra vére, de példának hozhatnánk fel a falu öntelt lelkészének tolakodó udvarlási kísérleteit is. A film vizuálisan - az élénk színekkel, a bohókás kosztümökkel és a megválasztott helyszínekkel - is tükrözi a történet lendületes stílusát. A produkciót a remek színészválasztás tovább erősíti. Kétségtelen, hogy Anya Taylor-Joy korunk egyik legtehetségesebb feltörekvő színésze, alakítása Emmaként kimagasló. S ikerült szerethetővé tennie egy olyan karaktert, akit még Jane Austen szerint is nehéz megkedvelni. A komikum két fő forrása a hipochonder édesapát alakító Bili Nighy, és az Elton lelkészt megformáló Josh O’Connor. Láthatóan mindketten élvezettel bújtak karakterük bőrébe, s a legapróbb arcjáték is elég, hogy humorral töltsenek meg egy-egy jelenetet. A Woodhousékjó barátját, Mr. Knightley-t életre keltő Johnny Flynnt is érdemes megemlíteni, megfontolt jelleme éppen ellentéte a konok és büszke Emmának. Autumn de Wilde debütáló rendezése méltó utódja az előző generációk Emmáinak, sikerült újabb oldaláról bemutatni a népszerű történetet. Noha a film hazai premierje elmaradt, online filmforgalmazók elérhetővé tették a produkciót, így otthon is könnyen pótolható az elmaradt vetítés. Emma. Brit vígjáték, dráma, 2020. Rendező: Autumn de Wilde. Forgatókönyvíró: Eleanor Catton. Operatőr: Christopher Blauvelt. Szereplők: Anya Taylor-Joy, Johnny Flynn, Josh O’Connor, Bill Nighy, Mia Goth, Callum Turner, Miranda Hart. Azonban sokkal izgalmasabb lett volna, ha a radikális forráskritika eszközeként is érthető narratív szerkezet működése nem válik a mítoszképzés mozgatórugójává. Hiszen túl azon, hogy a kötetben első látásra születnek nagy szerelmek, illetve, hogy a szereplőgárda fősodra az átlagosnál nagyobb észbeli adottságokkal bíró karakterekből áll, Zsolnay Vilmos egyenesen úgy tűnik elénk, mintha erre a sorsra lett volna predesztinálva. Felesége mágusnak hívja magában, az elbeszélő is sokszor nevezi így. Ha valami fontos dolog történik vele, akkor Vilmos nyomást tapasztal a gyomra környékén, olaszországi nászútján megérzi, hogy neki valami„különös, megmagyarázhatatlan módon köze van a kerámiához”, és ezt a misztériumot csak fokozza szabadkőműves tevékenysége, valamint az a párhuzam, ami Vilmos keramikus, illetve alkimista kísérletei között létesül. Sajnos a könyv nagy részének ez a hangneme, pedig A Zsolnay enélkül a retorika nélkül is meggyőzött volna arról, hogy a gyáralapító nem mindennapi élettörténete valóbanjó alapanyag egy regényhez. P. Horváth Tamás: A Zsolnay, Prae Kiadó, 2019. Értékelés: 6/10
