Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-20 / 91. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com | 2020. április 20. I 3 SZÁZ ILDIKÓ Négy alkalmazottja lett koronavírus-fertőzött az Érsekújvári Oktató Kórháznak ós Rendelőintézetnek. Ján Baőek, az egészségügyi intézmény szóvivője vasárnap arról tájékoztatott, hogy a többi tesztelt egészségügyi dolgozó és beteg eredménye negatív lett, néhány ered­ményre még várniuk kell. A fertőzött egészségügyi dolgo­zók az egyes számú belgyógyászati klinika alkalmazottai. Az, hogy mi­lyen módon fertőződtek meg ezek az alkalmazottak, Ján Bacek elmondá­sa szerint még epidemiológiai vizs­gálat tárgyát képezi. Nem kizárt, hogy a kórház területén kívül fertő­ződtek meg az érintettek. 600 tesztet csináltak „Jelenleg mind a négy kórházi al­kalmazott házi karanténban van, nincsenek egészségügyi panaszaik. A kórház vezetése azonnali szigo­rúbb intézkedéseket vezetett be, el­sősorban a védőöltözet, a védő­maszkok megfelelő viselését, illetve a higiéniai előírások betartását el­lenőrzi. A klinika továbbra is a meg­szokott rezsimben működik” - egé­szítette ki az elmondottakat Ján Bacek. Lapunk kérdésére az egész­ségügyi központ szóvivője elmond­ta, a Covid-19-teszteket az egyes belgyógyászati klinika többi alkal­mazottján is elvégezték, sőt a kettes számú belgyógyászati klinikán és a betegeken is. Eddig összesen mint­egy hatszáz tesztet végeztek el, még nem kaptak kézhez minden ered­ményt. „Maradjanak otthon" Nem kis meglepetést váltott ki a lakosok között, hogy az egyik kór­házi alkalmazott Udvardon él, erről Branislav Becík, Udvard polgár­­mestere tájékoztatta a lakosokat az egyik közösségi oldalon. „Én vol­nék az a huszonnégy éves nő, aki az érsekújvári kórház alkalmazottja, sajnos én nem dolgozhattam otthon­ról. Nem oldom azt sem, hogyan fer­tőződhettem meg. Pozitív lett a ko­­ronavírustesztem, nincsenek sem­miféle tüneteim, csak kicsit fáj a fe­jem és időnként nyomást érzek a mellkasomban. Sokan kérdezik, mi­ért vagyok otthon. Azért, mert nin­csenek komolyabb egészségügyi panaszaim. Kérem a lakosokat, ma­radjanak otthon, nem szükséges na­ponta boltba menni és az utcákat jár­ni. Értsék már meg, ez nem játék! Ne zaklassák hívásaikkal, kérdéseikkel a szüléimét. Nincsenek könnyű helyzetben, nehéz feldolgozniuk, hogy a lányuk Covid-19-fertőzött. Egy hete nem találkoztam velük, csak telefonon és eseten beszélget­tünk” - olvasható Katona Erika re­akciójában. Kérdésünkre Katona Erika elmondta továbbá, hogy a vő­legényével van házi karanténban, teljesen elszigetelten. „A szülők se­gítenek majd, intézik az élelmiszer­bevásárlást. Lehet, hogy nem én va­gyok az egyetlen fertőzött a község­ben. Nem esik jól, hogy miattam a szüléimét faggatják, nyugtalanítják” - tette hozzá Erika. Branislav Becík vasárnap délelőtt tájékoztatta a képviselő-testület tag­jait az első megerősített Covid-19- fertőzöttről az érsekújvári járásbeli községben. „A páciens egészségügyi dolgozóként, az érsekújvári kórház alkalmazottjaként tisztában van az­zal, mennyire komolyan kell venni a fertőzésveszélyt. Vasárnap ülésezik a válságstábunk. Úgy érzem, nincs szükség a korábbi óvintézkedések szigorítására Udvardon. Nem vál­toztatunk a korábban elfogadott, az állami válságstáb által javasolt intéz­kedéseken, mert az udvardi lakosok fegyelmezettek, nem csoportosul­nak, becsületesen viselik az arcvédő maszkot. Mielőbbi gyógyulást kívá­nok udvardi lakosunknak, akit bizo­nyára nagyon hiányolnak a kollégák és a betegek. Nagy szükség van az egészségügyi dolgozókra, a jelenlegi időszak hőseiként tekintünk rájuk” — mondta lapunknak Branislav Becík. RÖVIDEN Letartóztatták a tolvajt Nyitra. Előzetes letartóztatásba került az a 30 éves férfi, aki az utóbbi napokban három alka­lommal próbált pénzt zsákmá­nyolni. Élőször a nyitrai autóbusz-pályaudvar mellett szállt be pénzt követelve egy futár autójába. A tolvaj 140 eu­­róval és a sofőr mobiltelefonjá­val távozott. Ezt követően egy gyógyszertárban rántott fegy­vert, ott is pénzt követelt a gyógyszerésztől. A férfi később egy zálogházat próbált meg ki­rabolni, ekkor azonban a rend­őrök már sejtették, kivel van dolguk, a támadást követő né­hány órán belül elfogták. Tetté­ért 7-töl 12-évig terjedő börtön­­büntetésre ítélhetik. (ie) Rendőrre támadt egy férfi Kassa. Őrizetbe vették azt az 51 éves férfit, aki előbb ököllel tá­madt a rendőrjárőrökre, majd a kutyáj át is rájuk uszította. A rendőröket szóváltás és dula­kodás miatt riasztották. Az ag­resszív férfi többszöri felszólítás után sem hívta vissza a kutyát. A rendőrök szolgálati fegyve­rükkel megsebesítették a kutyát, a férfit őrizetbe vették. (ie) A boldog feltámadást váró kékkői kálvária SZÁSZI ZOLTÁN A nap melegét magukban rak­tározni tudó vulkanikus tufá­ból formálódott várhegy fölé magasodik a már igen messzi­ről is jól látható kókkői kálvá­ria együttese. Jelenlegi meg­­kopottságából remélhetőleg hamarosan feltámad, hogy ismót eredeti szópsógóben várja majd a búcsújárókat, a páratlan kilátásra kíváncsi turistákat. Kiváló kirándulóhely lenne, ha lehetne kirándulni. Hogy pontosan mikor épült a Ba­­lassák ősi fészke, a Kékkő vára fölött lévő kálvária, erről nincs pontos adat. A kálvária története Vannak feltételezések, melyek szerint már 1593-ban, a török hor­dák megszállásától való felszabadu­lása után, a vár eredeti tulajdonosa­inak, a Balassa családnak visszatér­tével elkezdték az építését. Emellett szólhatna egy olyan közvetett adat, amely Evlija Cselebi utazó tollából származik. A vidéket 1663-ban be­járó utazó vélhetően tévesen és messziről látva a vár feletti építke­zést, „Külvár”-ként írt az objektum­ról. A vár mellett 1750 táján épült meg a várkastély, feltételezhetően ekkor alakult a kálvária ma is látható elhelyezkedése, a későbbi időkben kapott végleges arculatot. A Balas­­sák a 16-17. században egy időre ki­tértek a katolikus hitből, majd Balas­sa Pál személyében az egyik leghar­­ciasabb, a birtokon lévő lakosságot rekatolizáló jezsuita atyát adták a hit­nek. A kékkői kálvária első változa­tának építését neki tulajdonítják, majd a korábban megépült stációk helyén a későbbi századokban több időszakban folytatódott a kálvária kiépítése. Fénykora és pusztulása Kékkő kálváriájáról az 1700-as évek utolsó harmadában van írásos említés először. Ekkor a kálvária számára Balassa Pál gróf teljes bú­csút kért és nyert Szent Olvasó ki­rálynéja ünnepére, ennek ünneplése október elejére esik. Nem tudni, mi okból, de a búcsújárás és a helyi Ró­zsafüzér Társulat működése a 19. század közepére megszűnt, így a kál­vária építményei is lassan pusztulás­nak indultak. Igazi fénykorát az 1855- ös újjáépítés után élte. Ezt a renová­lást kegyúrként Balassa Antal (1822-1877) nagylelkűen támogatta - 140 forintot adott erre a célra - de a helyi és környékbeli hívek is számot­tevő adományokkal segítették a munkát, jóvoltukból további 400 fo-Messziről látni a kálváriát, és messzire lehet látni a kálváriáról (A szerző felvétele) rint gyűlt össze a felújításra. (A ké­sőbbi renoválásokat is gyűjtésből vé­gezték el, így az 1926-ban történtet is. Egyes stációkon ma is olvasható, melyik anyaszentegyház támogatta az építkezést, például a II. stációnál jól olvasható Lukanénye neve.) Amikor a kékkői kálvária ismét régi szépségében mutatkozott, a hívek Scitovszky János esztergomi érsek­hez folyamodtak búcsúkiváltságért. Ezt meg is kapták, a kiváltságokat 1858-ban EX. Piuspápa is megerő­sítette. A Szent Kereszt feltalálása (május 3-a) és annak felmagasztalása (október 4-én) tartandó ünnepeken lehetett búcsút tartani a kékkői kál­várián. A keresztúti állomások terveit Lányi Sámuel uradalmi mérnök, nem mellesleg kiváló térképész, festőművész, dolgozta ki, rendkívül jó ízléssel. A stációk kis kápolnáiban elhelyezett képek a krisztusi szenve­déstörténetet ábrázoló legjobb rajzok nyomán, Pesten készítették, vasle­mezekre nyomtatva a képeket. Ezt a munkát bizonyos Szántól) Antal pré-Tájoló Kékkő kálváriáját, a Kassát Érsekújvárral összekötő 75-ös útról Nagykürtösnél az 527-es útra letérve érhet­jük el. Kékkőn a vármúzeum­hoz vezető úton, a múzeum parkolójánál kezdődik a kál­váriahegy. A legfelsőbb pon­tig húsz perc gyaloglással lehet eljutni. post, plébános, későbbi esztergomi kanonok felügyelete alatt végezték a mesterek. A keresztutat 1857. pün­kösd utáni 16. vasárnapon Kemp Mi­hály esztergomi kanonok, apát, nóg­rádi föesperes áldotta meg a korabeli sajtó szerint „töméntelen mennyiségű ájtatos nép jelenlétében”. Sajnos má­ra a vaslemezekre nyomtatott képek állapota erősen leromlott, néhány éve a- fémhulladékgyűjtők páratlan pi­maszsága miatt néhány darab eltűnt és ócskavasban végezte. A kálvária a szocializmus idején igen leromlott, elgazosodott. Néhány éve kezdődött el a terület rehabilitálása, a tulajdon­jogok tisztázása után kitisztították a kálvária területét, elkezdődött a re­noválás, amely halad ugyan, de még igen sok a tennivaló Kékkő kálváriá­ján. A képek egy részét jelenleg res­taurálják, úgy látszik, a kápolnák is sorban megújulnak. Hogy mikor lesz megint hét-nyolc ezres búcsújáró tö­meg, s mikor lehet majd megint jelen itt a szentmiséken „töméntelen mennyiségű ájtatos nép”, ezt nehéz lenne megjósolni. Annyi biztos, aki felsétál ide, az kálvária legmagasabb pontjáról szinte az egész Nógrád me­gyét belátja, nyugat felől Drégelypa­­lánk, kelet felől pedig a Karancs csú­csáig, sőt, jó időben, jó látási viszo­nyok mellett maga elő Szanda és Bu­ják várhegyeit is megfigyelheti. Ér­demes ide felkapaszkodni! Négy kórházi dolgozó fertőzött Dolgozókat, betegeket is tesztelnek a kórházban (A szerzó felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents