Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-18 / 90. szám
Polgár Anikó tárcája a Szalonban 2020. április 18., szombat, 14. évfolyam, 16. szám KEK-terv a közös érdekképviseletért A parlamenti választás után, a rendszerváltás óta először, parlamenti képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság. Sokan és sokat hibáztunk, az eredmény alapján az emberek szemében a Híd valamivel többet, mint az MKP. T"7 ontos a hibák és a felelősök megkeresése, JL. és a következmények levonása — ha ez mások mellett a saját személyemet is érinti, legyen. De még fontosabb a koronavírus által keletkezett időt arra kihasználni, hogy mondjunk valamit arról, hogyan tovább. Ehhez szeretnék hozzájárulni néhány gondolattal, kifejezetten a hidas perspektíva tanulságaival. 1 Közösen? A választási eredmények ■ egy dologban nagyon egyértelműek: a szlovákiai magyarság ma nem képes több, kisebbségi orientáltságú erő egyidejű táplálására. Ennek az eredménye ma egy rakás, a parlamentet megközelíteni még kis csoportokban is képtelen pártnak a kudarcos létezése. Emellett pedig a magyar szavazat becsatornázása a mainstream pártokhoz, a jelek szerint végül még csak nem is azok „magyar platformjaiba” (PS, SaS), hanem a magyar programmal gyakorlatilag nem is rendelkező OLaNO-ba. Két lehetséges irány van a folytatásra: a legyengült magyar pártok partneri betagozódása szlovák pártokba, vagy pedig a közös út megtalálása, de a ciklus elején, nem pedig a végén, ahogy eddig volt szokás. Ez a cikk a második modellről szól, amelyet most Közös Érdekképviselet (KEK) néven fogok nevezni a cikkben. A KEK összeállítása több módon is megvalósulhat, az egyik lehetőség a teljes integráció (a választás előtti kör végigtárgyalása után azt kell mondanom: ez nem lesz egyszerű), a másik lehetőség egy választási párt létrehozása valamiből, a harmadik lehetőség pedig a platformosodás egy közös formációban. Az utóbbinak több tekintetben nagy potenciálja látszik. 2 Ideológiai irány A kampány egyik leg■ fontosabb, szerintem alulértékelt, kérdése az volt, hogy a magyar érdekképviseletnek kell-e erősebb politikai-ideológiai színeAndy Warhol: Campbell-féle leveskonzervek (1962) zetet, irányvonalat vinnie. A pártok egy része (elsősorban az Összefogás és a Fórum) kifejezetten kormányellenes, ellenzéki manifesztót fogalmazott meg és vitt végig. A Híd pozíciója, amely korábban egyértelműen az volt, hogy kormányon kell lenni, kiegészült egy fél mondattal - de nem minden áron. Az MKP pozíciója számomra kevésbé volt olvasható, hiszen részben a partnerei ideologikus pozícióját vitte, de közben a pártból sugárzott az egyetértés a „kormányon kell lenni” dogmájával. Mindez egy változó politikai térben történik. A parlament jelenlegi » KÉK-terv • Közös érdekképviseleti modell létrehozása a ciklus elején - ha nem, becsatornázódás • Platformosodás egy közös listán • Szűk kisebbségvédelmi ideológiai mag, rugalmas pozíció egyéb kérdésekben • Mindenképpen kormányra kerülni, de nem mindenképpen ott maradni • Erős súly a polgármestereknek a KÉK-ben, gyenge pártvezetés • Regionális charta betartatása a KÉK- polgármesterekkel • Egyéb nemzetiségű (roma, ruszin, szlovák stb.) szavazók megszólítása összetételében sohasem volt kevésbé ideologikus. Néhány karakteres arcélű pártot leszámítva (SaS, ESNS) leginkább politikai pragmatizmus jellemző a bejutott erőkre, amelyet csak esetenként színez erős ideológiai irányvonal - a jelek szerint például az ún. pro-life (élet védelméről szóló) kérdésekben. Szerintem a jövőbeli KEK-nek is hasonló módon kellene eljárnia: azaz nem egy teljes ideológiai profillal kirukkolni, hanem csak egy részleges közös magot definiálni a kisebbségpolitika és a régiófejlesztés terén. Ennek a magnak a gyakorlatilag teljes körű elfogadása kell hogy legyen a magyar politikai erő kormányra kerülésének az ára. Ezt meghaladóan pedig elképzelhetőnek tartom az ideológiamentes, illetve a koalíciós szerződés által diktált vagy az egyéni/csoportos véleményekre alapozott továbi véleményeket. A gyakorlatban: a KEK nem habozhat például a nemzetiségi oktatás vagy a déli gazdaságélénkítés terén, itt egyértelmű arcéi kell, de nem verhetik szét például az adóemelés vagy az igazságügy kérdései - nem lebecsülve e témák fontosságát. Ki kell mondani: egy kisebbségi pártnak mindig a kormányra kerülésre kell törekednie, ha ott mdja érvényesíteni a programját. Nem preferálhat a többségi pártok közül erősen egyet másokkal szemben. Azonban ha kormányra lép, nem maradhat ott mindenáron. Ez rendezhető pl. abban a formában is, hogy az országos vezetőség 30%-a vétózhatná a kormányban maradás, esetleg a kormányra lépés lehetőségét. 3 A régiók szerepe Úgy érzem, továbbgon■ dolásra szorul a régiók és ezen belül a polgármesterek súlya a további magyar érdekképviseletben. Itt az irány szerintem (akár az egyéb kisebbségek - katalánok, kurdok tapasztalatára is építve) egy három pilléren alapuló, erősebb modell kialakítása. Egyrészt fontos lenne, hogy a KÉK a kisebbségi (magyar) érdekeltségű településeken egyértelműen egy jelöltet támogasson, hogy ezek hálózatba lépve a magyar önkormányzatiság alapját adják. Másrészt az is fontos lenne, hogy ezért a támogatásért cserébe a polgármesterek vállaljanak egy nagyon konkrét intézkedéscsomagot a kétnyelvűség, akisebbségi iskolák, a régiófejlesztés terén. Harmadrészt a polgármestereknek kritikus, akár döntő szerepet kell adni a döntésben a közös érdekképviseleten belül. A KEK nem egy erős elnökről, vagy egy erős vezetőségről kell hogy szóljon, hanem az erős régiókról - különösen a parlamenten kívüli, remélhetőleg rövid és átmeneti időszakban. Mit jelentene ez a gyakorlatban? Egy meg nem nevezett mikrorégióban 10 magyar érdekeltségű falu van. Az önkormányzati választás előtt ezekben a KEK kiválaszt egy-egy támogatott jelöl tét, erősen preferálva a hivatalban lévőket. Ezeknek a támogatásért cserébe vállalniuk kell egy kidolgozott, nagyon gyakorlatorientált regionális charta végrehajtását. A nyertes jelöltek pedig, valamely kulcs alapján, képviselőt küldhetnének a KEK vezetésébe, amelyet jelentős mértékben pont a polgármesterek tennének ki. A me-V Továbbgondolásra szorul a régiók és ezen belül a polgármesterek súlya a további magyar érdekképviseletben. gyei választáson pedig, reagálva a választások összekapcsolására is, döntő részt polgármestereket lenne érdemes indítani. 4 Egyéb nemzetiségek A Híd egyik nagy elő■ nye a mindenkori MKP-val szemben , hogy a magyar szavazók mellett képes megszólítani más csoportokat is. Ezt az előnyt - bármilyen legyen is a további közös munka - muszáj megőrizni. A Híd abszolút számokban is megnyerte a választást a többségében magyar romák által lakott falvakban (Híd 28,7%, MKÖ 21,1%, OLaNO 20,5%), ezért a munkát ebben a közösségben egyértelműen folytami kell. A magyar romák hagyományosan nagyon rossz helyzetbe kerülnek, ha a jelenlegi kormánypárt viszi a roma témát, ezért nagyon fontos, hogy pont most „alájuk tudjunk nyúlni”, és megvédjük őket. A ruszin szavazók ugyan a parlamenti választáson „szétestek”, mégis, a múltban többször bizonyították, hogy képesek nagy számban az urnákhoz járulni, mint egy létező kisebbségi politikai csoport. Egy évtizedes befektetés van emögött, amelyet nem szabad parlagon hagyni. A szlovák és a roma regionális szavazók megszólítása, legyen szó a déliekről vagy a keletiekről, szintén a Híd jobb ötletei közé tartozott. Ha sikerül megtalálni a közös hangot ezekkel a szavazókkal, további tartalékot képezhetnek egy jó választási eredményhez. Egy mondatot megérdemelnek az olyan kisebb létszámú kisebbségek is, mint a németek vagy a goralok, akiknek a képviseletét senki nem vállalja magára. Nagy valószínűséggel egy platformos modell lehetővé tenné, hogy ezek a csoportok megtalálják a számításukat a KEK-ben. Bűn lenne őket magukra hagyni. Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos
