Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-18 / 90. szám

13. oldal 2020. április 18., szombat, 13. évfolyam, 16. szám Egy esküvői fotós kulisszatitkai Yanomami gyerekek anyjukkal az őserdei Demini faluban Alig oltották el az amazonasi őserdőben pusztító hatalmas tüzeket, megjelent a koronavírus, amelyet Jair Bolsonaro brazil elnök egyszerű kis influenzának neve­zett. Nem elég, hogy elvették a lán­gok az esőerdő óri­ási részét, nem elég, hogy egy ismeretlen vírus is belopózott a brazil őslakosok otthonába, az illegá­lis fakitermelők és az aranybányászok szin­tén tovább keserítik a helybeliek életét. Noha a kormányok elrendelték a tár­sadalmi távolság­­tartást, az intézkedések nem biztos, hogy elérnek a távoli vidékekre is: mivel a fakitermelők és egyéb tevé­kenységeket végzők is folytatják a munkát, a pusztítás mellett a koro­navírus a természetvédelmi terüle­teken élő őslakosokhoz is eljut. A brazil kormány kitiltotta a nem őslakosokat a törzsi területekről a koronavírus terjedésének megfé­kezése érdekében, és védőfelszere­lést, illetve élelmet oszt ki a benn­szülötteknek - tájékoztattak helyi tisztségviselők. Brazíliai szakértők attól tartanak, hogy az új vírus ha­talmas pusztítást vihet végbe az or­szág 850 ezer fős bennszülött kö­zösségében, kiváltképpen azokra veszélyes, akik amúgy a külvilágtól elzárkózva élnek, szervezetük nincs felkészülve az idegen kórokozók­ra, és a törzsi életmód miatt nem tudják megvalósítani a társadalmi távolságtartást. A helyi egészségügyi hatóságok eddig három halálesetről tudnak az őslakosok körében. Egy 15 éves fiatal is meghalt a Covid-19-ben a Venezuelával határos térségben. A yanomami népcsoporthoz tartozó Alvanei Xirixan a Roraima állam székhelyén, Boa Vistában található kórházban halt bele a Covid-19-be. A 26 ezer emberből álló yanomami közösség Brazília Venezuelával ha­táros területén él, egy nagyjából Portugália méretű területen. Az elmúlt időszakban ezrével törtek be illegális aranybányászok oda, és addig ott ismereden betegségeket hurcoltak be az őslakosok közé, például a kanyarót, amely hatalmas pusztítást végien a törzsben. A 15 éves fiú is egy olyan település­ről származott az Uraricoera folyó mentéről, ahol aranybányászok tö­mege fordul meg. A helyi egészség­­ügyi hatóság tudatta, hogy minden­kit elkülönítenek a törzsből, akin a Covid-19 tünetei mutatkoznak. A fertőzés nem csak a yanomamikat érte el. A Kolumbia és Peru határ­vidékén élő kokama népcsoport négy tagja is megfertőződött, miu­tán kapcsolatba került egy orvossal, akiről kiderült, hogy hordozza a vírust. A brazil szövetségi kormány bejelentette, hogy külön tábori kór­házat állít fel az őslakosok számára, és 4,7 milliárd reált fordít az ősla­kos közösségek védelmére az elkö­vetkező hónapokban. A kormány egymillió maszkot és kesztyűt, va­lamint hatezer tesztet és 300 ezer élelmiszercsomagot oszt ki a benn­szülötteknek, bár nehéz elképzel­ni, hogy az őserdőben vagy annak szélén élők maszkban és kesztyűben fognak járni. A törzsi vezetők kéré­sére mindenkit kitiltottak a rezer­vátumokból, ez a döntés több ezer illegális bányászt érinthet. Segítséget kért az őslakosok vé­delmére az északkelet-brazíliai Maranhao állam is - ez esetben azonban nem a koronavírus mi­att. Támadások sorozata éri a helyi törzsek tagjait, akik felléptek az illegális fakitermelők ellen lakhe­lyükön az amazóniai esőerdőben. A helyi hatóság azt akarja, hogy vessék be a Nemzeti Gárdát a bennszülöttek számára kialakított Araribóia területen. A kérés köz­veden előzménye, hogy fejbe lőt­ték a Guajajara törzs egyik tagját. Korábban, március 31-én isme­­redenek meggyilkoltak egy tanárt, aki rendszeresen fellépett az illegá­lis fakitermelés ellen. Holttestére a faluja közelében bukkantak rá. Tavaly november óta a Guajajara törzs öt tagját gyilkolták meg. Maranhao állam emberi jogi képvi­selője, Francisco Concalves a szövet­ségi igazságügyi miniszterhez, Sérgio Moréhoz intézett levelében azt kér­te, vessék be a Nemzeti Gárdát, hogy elejét vegyék a további konf­liktusoknak és gyilkosságoknak. A dokumentumban szólt a régióban mutatkozó szervezett bűnözésről és arról is, hogy az őslakosok lakta területen növekszik a feszültség. A brazil űrkutatási hivatal, az INPE adatai szerint idén januárban kétszer annyi esőerdőt vágtak ki Brazíliában, mint egy évvel koráb­ban. Az év első hónapjában 284 négyzetkilométernyi erdő tűnt el a fakitermelés miatt a brazíliai Ama­­zonas-vidéken, ezután jött a feb­ruári pusztító tűzvész. Mi marad a dzsungelból? Környezetvédők szerint Jair Bol­sonaro brazil elnök bátorítja a farmereket és nagyvállalatokat az esőerdő pusztítására, amely 3 millió állatfajnak és 850 ezer ős­lakosnak ad otthont. Bolsonaro nem hisz a klímaváltozásban, és fel akarja pörgetni a nagyüzemi mezőgazdaságot, és azt sem hiszi, hogy a Covid-19 nem közönséges kis influenza, amíg talán úgy nem jár, mint az elején szintén kétkedő Boris Johnson. Bolsonaro nyílt konfliktusba keve­redett egészségügyi miniszterével a koronavírusra adott válaszok miatt. Szakértők attól tartottak, hogy az államfő hamarosan meg­szabadul a minisztertől, aki jelen­tős szerepet játszott a járvány féken tartásában. Bolsonaro úgy vélte, hogy csak a veszélyeztetett cso­portokat kell óvni, mert a szigorú korlátozások túl nagy gazdasági kárt okoznának. Luiz Henrique Mandetta az általános karantén híve. A Globo brazil hírtelevízió­nak adott interjújában Mandetta aggodalmának adott hangot az ál­lampolgárokat összezavaró vegyes üzenetek miatt. A miniszter egyút­tal jelezte, hogy a nyomás ellenére nem tervezi lemondását, mert azt tanulta, hogy egy orvos sohasem hagyja el betegét. Bolsonaro erre a közösségi médiában azt válaszolta, hogy a beteg viszont orvost válhat. Tegnapi hírek szerint az elnök nem is várt sokáig, csütörtökön menesztette az általános karantént szorgalmazó Mandetta egészség­­ügyi minisztert. A 211 millió lakosú Brazíliában 30 891 fertőzöttről és 1952 halálos ál­dozatról tudni. A CNN Brasil még egy furcsa hír­ről számolt be: Brazíliában leállítot­tak egy kísérletet, amelyet a malá­riaellenes klorokin hatóanyaggal végeztek, miután a kísérletben részt vevő 11 személy életét vesztette. A televíziós csatorna információi sze­rint a kísérletet a hatodik napon kellett abbahagyni a túl nagy dózist kapó pácienseknél bekövetkezett halálesetek miatt. (MTI, ug) A yanomami népcsoporthoz tartozó 15 éves fiú, aki Covid-19-ben halt meg, Roraima állam egy olyan településéről származott, ahol aranybá­nyászok tömege fordul meg. Ők hurcolták be az Uraricoera folyó menti területekre a koronavírust. Falu az amazonasi őserdőben (Fotók: TASR/AP, Shutterstock) Újabb ellenség lopózott be az amazonasi őserdőbe

Next

/
Thumbnails
Contents