Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-17 / 89. szám
www.ujszo.com | 2020. április 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Miért hordunk maszkot Akik a diktatórikus rendszer örökségének látják a felelősségtudatot Márciusban, amikor az arcmaszk a közbeszéd egyik fő témájává vált, megkérdezte egy barátom, mikor lesz ebből divat. Már az, válaszoltam. Épp előző nap láttam egy tévébeszélgetést, ahol a műsorvezetőnek nem szimpla fehér, hanem folklórmintás szájvédője volt. Elmondása szerint egyik munkatársa varrta, s ebben a pillanatban a stúdióvendég jobb könyöke táján meg is jelent egy négyzet, amiben egy, a varrógépére hajolva szorgalmasan dolgozó nő volt látható. Ezután kikerestem néhány világhírű divatcéget, s láttam, hogy némelyiknek már van márkás arcmaszkja. íme, a társadalmi szükséglet, a kreativitás, az újítókészség, a rugalmasság és az üzleti szellem összefonódásának jellegzetes példája! így (is) születik a divat. Persze nem divatból kezdtük hordani a maszkot. Inkább félelemből és felelősségtudatból. Ez a kettő egyszerre tört elő belőlünk. Egyrészt senki sem akar megbetegedni. Másrészt normális ember azt sem akarja, hogy a vele élők és egyéb szerettei betegedjenek meg. S természetesen azt sem akarhatja, hogy mások, idegenek megbetegedjenek, mert akkor ő maga a szeretteivel együtt vagy elbújhat egy bunkerba, mégpedig örök időkre, vagy ha kimegy, akkor másoktól újra elkaphatja azt, amit oly gondosan próbált kivédeni. Vagyis a közjó érdekében egymásra vagyunk utalva, amit a lakosság nagy része tudatosít (persze nem mindenki), és ez nem akármi, mert normális körülmények között inkább az individualizmus jellemző. Azt gondolom, mikroszociológiai szempontból elsődlegesen ezek az okok hordatják velünk a maszkot. S mindezt keretbe foglalták és megerősítették a kezdeti egyértelmű intézkedések és kommunikációs üzenetek. Persze egyéb magyarázatok is lehetnek. S van is egy, ami eléggé megdöbbentett. Egy ismert szlovák szociológus nyilatkozta, hogy a maszkviselés tekintetében a hazai lakosság „szófogadóbb”, mint a nyugati emberek, és nyugati szemszögből nézve, ahonnan Szlovákiát nem tekintik rendes államnak, érthetetlen ez a hirtelen jött fegyelem. O tüstént megmagyarázta, egyenesen a New York Timesnak, hogy mindez a kommunista örökség megnyilvánulása. Ebben a médiakörnyezetben és ennek a szociológusnak a szájából ezt csakis egy módon lehet értelmezni: a (mindenkori) hatalom füttyentett, hordjátok a maszkot, másképpen baj lesz, a birkák meg szót fogadtak. Igazságtalannak, hazugnak és sértőnek találom ezt a magyarázatot. Eszembe jut Duray Miklós levele Havelnek, amiben ezt írta: „azok az erők, amelyek Önt köztársasági elnökké tették, úgy tartják sakkban a társadalmat a kommunista veszély állandó hangoztatásával, mint annak idején a kommunisták tették ezt az osztályellenség rémképével”. Ennek harminc éve. Figyelve a közvélemény alakulását, attól tartok, kezd az egész kontraproduktiv lenni. NINCS KÉSZ A HÁZI FELADATOD?! HÁROM NAP SZOBAFOGSÁG!!! és a járvány után küldd be apádat! (Cartoonizer) A vuhani labort gyanúsítja az USA Az amerikai sajtó egyre többet foglalkozik azzal, hogy a koronavírus a vuhani laboratóriumból szabadult ki véletlenül, egyes republikánus törvényhozók vizsgálatot sürgetnek az ügyben. Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök bizottságának vezetője az ügyről azt mondta, a vírus valószínűleg nem laboratóriumból szabadult ki, de ezt nem lehet tudni biztosan. A tábornok az amerikai hírszerzés információira hivatkozva fejtette ki véleményét a rendkívül gyorsan terjedő vírus eredetéről. Arra a kérdésre, hogy legalább minimális bizonyítékot sikerült-e találni a laboratóriumi előállítására és véletlen kiszabadulására, Milley nem adott egyértelmű választ. „Sokféle hír és spekuláció lát napvilágot a sajtóban, biogokban és másutt is. Sok hírszerzési anyagot vizsgáltam át tüzetesen, és azt mondhatom, erre nincs meggyőző bizonyíték. Az eddigiek arra utalnak, hogy a vírus természetes úton terjedt el” -jelentette ki a tábornok. Tudósok szerint a vírus terjedésének természetes útja az lenne, hogy fertőzött állatok hordozták, és ezekről terjedt át emberre. Egyelőre azonban még csak feltételezések vannak arról is, hogy a vírus denevérekről, kígyókról, vagy a pikkelyes tobzoskákról terjedt el. Mindhárom állatot csemegeként árulták a vuhani piacon. Az amerikai sajtóban és egyes politikusok körében is elterjedőben van az a nézet, hogy az új vírus a vuhani állami virológiái intézet laboratóriumából szabadulhatott ki véletlenül. Az intézményben sajtóértesülések szerint denevérekkel is kísérleteznek. A Fox televízió a napokban foglalkozott a feltevéssel, és név nélkül idézte a vuhani egyetem kémiai és élettudományi karának négy tudósát, aki az amerikai televízió információi szerint tanulmányban erősítették meg, hogy a vírus laboratóriumból eredt. A The Washington Post arról írt, hogy az amerikai külügyminisztérium 2018-ban diplomáciái csatornákon figyelmeztette Pekinget a vuhani laboratórium biztonságosságának és menedzsmentjének hiányosságaira. A lap a tudóstársadalom többségének álláspontja mellett tette le a voksát, hogy az új típusú koronavírus fertőzött állatokról teijedt el. (MTI) I 7 Vérző agrárium SZILVÁSSY JÓZSEF A dél-szlovákiai mezőgazdasági termelők és a többi érintett már hetek óta figyelik, vajon milyen jövőt szán az új pozsonyi kormány az agrárszektornak, a hivatalos vélemények, elképzelések azonban egyelőre nem hangoztak el. Ami persze azzal magyarázható, hogy a kabinet a járvány és a kibontakozó gazdasági válság miatt tűzoltással, a polgárok egészségének védelmével, minél több munkahely megőrzésével és a kárpótlások meghatározásával foglalkozik. Ám arra aligha akad elfogadható érv, hogy az agrártárca a kormányprogram vonatkozó fejezetének kidolgozása során szóba sem állt az agrárium és az élelmiszeripar munkáltatóinak és munkavállalóinak legnagyobb szakmai szervezeteivel. Semmi értelme azt firtatni, vajon ideológiai különbözőségek, nemzedéki ellentétek vagy egyéb személyeskedések miatt maradt el az elengedhetetlen érdemi párbeszéd. Ráadásul az erdészetből érkezett Ján Micovsky szakminiszter erre a hivatalba lépését követően ígéretet tett. E sorok írásakor még nem hozták nyilvánosságra az elkövetkező csaknem négy esztendő legfontosabb céljait tartalmazó dokumentumot, de a történtek akár azt is jelezhetik, hogy a Matovic-kabinet nem tartja stratégiai fontosságúnak az ágazatot. Ha így van, akkor például Ján Camogursky, Ivan Miklós és más döntéshozó politikusok felelőtlen magatartását követnék, akik nem tudatosították a mezőgazdaság egyre növekvő jelentőségét. Főleg emiatt vérzik sok sebből a szlovákiai agrárium, amelynek köszönhetően három évtizeddel ezelőtt alapvető élelmiszerekből még önellátó volt az ország. Mára azonban ezeknek az alapanyagoknak csupán 39 százalékát képes előállítani. Nem a szakemberek felkészületlensége, hanem a súlyos politikai hibák miatt. A kárvallottak jól ismerik a diagnózist. Valóban, a szlovákiai mezőgazdaság nincs jó állapotban. Már a március végi fagyok megdézsmálták a várható idei termést, amit a napról napra aggasztóbb csapadékhiány is veszélyeztet. Keserűen jegyezte meg a határszemléről hazatérő csallóközi gazda: már a népdal szövegét is át kell írni, mert a tavaszi szél mostanság nem vizet áraszt, hanem földet „szárazt”. Fokozza a bizonytalanságot, hogy jövőre új költségvetési ciklus kezdődik az unióban, és nagy vita zaj lik a tagállamok között az agráriumnak nyújtandó támogatások nagyságáról. Brüsszeli források szerint azt már most biztosra vehetik a termelők, hogy csak akkor juthatnak területalapú támogatáshoz, ha eleget tesznek a környezeti szempontokból előnyös gazdálkodás feltételeinek. Jogos a kérdés, hogy az új miniszter miként képviseli majd a hazai mezőgazdászok érdekeit, talál-e az érdekérvényesítéshez elég partnert. Remélhetően legalább a világjárvány rákényszeríti ezt a kormányt a mezőgazdaság célirányos támogatására, méghozzá átlátható szakmai kritériumok alapján. Nem úgy, ahogy levitézlett elődeik tették többnyire. Ugyanis a járvány miatt jó ideig akadozni fog a behozatal, a lakosság pedig már most is az eddiginél jóval nagyobb mértékben keresi a hazai gyümölcsöt, zöldséget, más minőségi hazai termékeket. Jó hír, hogy az agrárium a termőföldet kizsigerelő, elkótyavetyélő rombolások ellenére ugyan nem virul, de él. Mi több: számos kiváló családi gazdaságnak, társulásnak, egyéb értelmes vállalkozásnak köszönhetően működőképes. Nyitott a piac igényeire és kreatív. Például az őstermelők most a virtuális piacokon igyekeznek értékesíteni tavaszi terményeiket, mert az illetékesek, érthetetlen módon, még mindig nem hajlandóak megnyitni legalább a szabadtéri termelői piacot, ahol eleget lehet tenni az alapvető biztonsági feltételeknek. Ezt a magyarországi gyakorlat is bizonyítja. Vannak hát ambiciózus agrárvállalkozások és cégek, amelyeket helyzetbe kell hozni. Mielőbb. Csak így lehet Dél-Szlovákia újra az ország éléskamrája. FIGYELŐ A Mars-misszió „megkoronázása" A Mars-missziót modellezik a franciaországi kijárási korlátozások közepette, Toulouse-ban 60 egyetemista a kollégiumi szobájába zárkózva tölti a karantént, körülményeik hasonlítanak egy űrmisszióéhoz. Amikor bevezették a kijárási korlátozásokat, Stephanie Lizy- Destrez űrkutató, a francia ISAESUPAERO űrkutató központ munkatársa úgy döntött, „a lehető legtöbbet hozza ki a helyzetből” és önkéntes egyetemistákat keresett. Mint mondta, nem tudják pontosan szimulálni az űrutazást: természetesen kimaradnak az olyan feladatok, mint a mintagyűjtés a bolygó felszínéről egy Mars-járóval. Ráadásul a résztvevők megszakíthatják virtuális útjukat, naponta sétát tesznek a szobájukon kívül. A diákok számítógépes feladatokat végeznek, például a mentális képességeiket ellenőrző és memóriájukat vizsgáló teszteket töltenek ki. Naplót vezetnek, és ötnaponta kitöltenek egy kérdőívet. Motivációik eltérnek az igazi asztronautákétól, számukra ez végül is egy korlátosás, melyet rájuk kényszerítettek. Viszont a szűk lakótér, a 12 négyzetméteres szoba, a mozgás és egyéb tevékenység korlátozása hasonlít ahhoz, amit az űrben dolgozóknak kell megtapasztalniuk. Emellett olyan pszichológiai hatások érik őket, melyeket a kutatóknak alaposan meg kell érteniük, mielőtt asztronautákat küldenek egy több hónapos Mars-misszióra. 2017-ben hat önkéntes két hetet töltött el Lengyelországban egy szimulált Mars-bázison. Az amerikai Utah államban lévő Mars Desert Kutatóállomáson szintén végeznek szimulált missziókat. A legtöbb szimulációban eddig 4-6 fő vett részt. Ahogyan a hosszú űrmisszióról hazatérő asztronautáknak, úgy az egyetemistáknak is fokozatos visszaszokásra lesz szükségük „Vigyáznunk kell, mert váratlan viselkedési minták is előfordulhatnak”-mondta Lizy-Destrez. (MTI)
