Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-02 / 78. szám
4 I RÉGIÓ 2020. április 2. lwww.ujszo.com Az önkormányzatok is bajba kerülhetnek Kiürültek a városok terei, a komáromi Klapka téren is csak elvétve van járókelő ÖSSZEFOGLALÓ A koronavírus által kiváltott különleges helyzet rányomja bélyegét az önkormányzatok működésére is. A lakosok védelme és ellátása újabb feladatokat jelent a járvány alatt, közben az önkormányzatok már most komoly bevételkieséssel számolnak. KOMAROM/SOMORJA/ ■ KARVA/POZBA/FÜLEK/ ■ TORIMALJA/TARDOSKEPD A lapunk által megszólított önkormányzatok egyetértettek abban, hogy a koronavírus megjelenését és az első óvintézkedések bevezetését követően elsődleges feladatuk a lakosság védelme volt. „Egy feje tetejére állt gazdasági közegben kellett szájmaszkokat beszerezni, megoldani a fertőtlenítést és más szolgáltatásokat. A lakosok biztonsága szempontjából a lehető leggyorsabban meghozni a szükséges intézkedéseket. Most viszont már lassan elindul a kármentés” - véli Keszegh Béla, Komárom polgármestere. Változó problémák Agócs Attila, Fülek polgármestere az Új Szónak elmondta, hogy az idő előrehaladtával a koronavírus okozta gondok jellege változik. Eleinte a korlátozások elfogadtatása, a védőeszközök beszerzése volt a felFülek 2020-as költségvetéséből a legoptimistább becslés szerint is 256 ezer euró, a legrosszabb esetben pedig akár 1,2 millió euró is hiányozhat az adókiesések miatt. adat, most igyekeznek hozzáigazítani a város életét a megváltozott körülményekhez. Agócs szerint a város szinte szélmalomharcot folytat bizonyos területeken: folyamatosan naprakész információkat kell szolgáltatni a szlovák-magyar határsávban ingázó munkavállalók számára, el kell érni a szabályok betartását a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság körében, ráadásul kezelni kell a karantén be nem tartása miatt egymást feljelentgető lakosokat. A füleki önkormányzat a rendkívüli helyzetre való tekintettel folyamatosan különíti el a szükséges forrásokat, és amit lehet, azt megpróbálnak saját érőből, a lehető legolcsóbban megoldani. A szájmaszkok terén érkeztek felajánlások, nagy részüket helyi vállalkozók varrták, a széthordásukat pedig a város alkalmazottjai és önkéntesek végzik. Maszkokra és fertőtlenítőszerekre mintegy 5700 eurót költött a városi hivatal, és további 4200 euró értékben várnak még védőfelszereléseket, melyeket a megyével közösen rendeltek. Leszállításuk viszont a bonyolult nemzetközi helyzetre való tekintettel kérdéses. Komoly kihívás Nagy László, a Tornaijai Városi Hivatal vezetője szerint az idős lakosok ellátása, a higiéniai standardok betartása és a hivatal működtetése most a legfőbb kihívás a város számára. Itt is önerőből és támogatók segítségével látják el az idős polgárokat szájmaszkokkal. A kisebb települések is a szájmaszkok beszerzésével és az idősek ellátását igyekeztek megoldani. A komáromi járásbeli Karván gond volt a nyugdíjasok étkeztetése. „Hivatalosan be kellett volna zárni az óvoda és iskola konyháját, de a járási tisztiorvossal való konzultáció után úgy döntöttünk, hogy főzünk tovább a konyhán a nyugdíjasoknak, és házhoz visszük az ebédet. A lakosoknak a felírt orvosságokat elhozzák az önkormányzati hivatalba Dunamocsról, és mindenkinek házhoz visszük. A nyugdíjasoknak, igény szerint a bevásárlással és a postai ügyeik intézésében is segítünk” - mondta Duka Gábor, Karva polgármestere. Szociális vetület Már most látni, hogy a járvány miatt bevezetett megszorításoknak komoly szociális vetülete is lesz. A nehéz helyzetbe került családok megsegítésére, melyeknek a vírus felforgatta az életét, Komáromban egy külön alapot hoznak létre. „Hangsúlyozni kell, hogy az önkormányzat nem tudja átvenni az állam feladatát, ezért is fontosak a kormány gyors intézkedései” - mondta Keszegh Béla. Nagy kérdés, hogy a járvány miatt bevezetett megszorításoknak és óvintézkedéseknek, illetve az önkormányzatokra háruló többletfeladatok ellátásának milyen gazdasági vetülete lesz. „Ez az egyik legnehezebb kérdés, amiben sok az ismeretlen tényező. A negatív hatások mértéke és nagysága a leállás hosszától függ majd” — mondta Komárom polgármestere. Megtartani az embereket Keszegh Béla úgy véli, hogy a cégekkel ellentétben az önkormányzatoknál az a lehetőség nem reális, hogy elküldik az alkalmazottakat és bezárnak. „Komárom önkormányzata közvetlenül vagy közvetve 600 emberről gondoskodik, ide kell sorolni a hivatal alkalmazottai mellett az oktatásügyben dolgozókat, de a városi szervezetekre is kegyetlen idők várnak. Nagy vonalakban egy Komárom méretű városban minden hónap cirka egymillió euró kiesést jelent. Az állam által részadóként visszaosztott pénzek a jövedelemadóra épülnek, azok pedig jelentősen csökkenni fognak. Emellett nem fogjuk a nehéz időben kiróni az adókat és az illetékeket, ami ugyancsak nagy kiesés. Az oktatásügyben azzal számolunk, hogy elmaradnak a szülői hozzájárulások, de fizetést adunk, így további kieséssel számolunk. Röviden, az önkormányzati bevételek nagymértékben elmaradnak, de sok szol(Vataőöin Péter felvétele) gáltatást fenn kell tartani” - vázolta a város helyzetét Keszegh Béla. Súlyos megszorítások Fülek városa is igyekszik orvosolni a járványhelyzet miatt súlyosbodó gazdasági gondokat, de már most látszik, hogy Nógrádban is komoly megszorításokra lesz szükség. Első lépésben márciusról júliusra tolták ki a helyi adók és illetékek kivetését, ezzel is segítve a lakosokat és vállalkozókat a válsághelyzet átvészelésében. Agócs Attila elmondása szerint Fülek 2020-as költségvetéséből a legoptimistább becslés szerint is 256 „Komárom önkormányzata közvetlenül vagy közvetve 600 emberről gondoskodik, a kiesés havonta 1 millió eurós lehet." Keszegh Béla ezer euró, a legrosszabb esetben pedig akár 1,2 millió euró is hiányozhat az adókiesések miatt. Ennek megfelelően próbálják átdolgozni a város költségvetését. „Mindez a beruházások, fejlesztések és városi támogatások korlátozását, és valószínűleg általános alkalmazotti bércsökkentést von majd maga után a város vezetésétől az egyszerű munkásokig bezárólag”- mondta Agócs. A polgármester szerint ez a helyzet számos taposóaknát rejt magában, mivel a megszorítások a járvány ellen az első vonalban harcoló alkalmazottak bérét is érintik majd, és nehéz lesz olyan modellt találni, amely a város mintegy 400 alkalmazottja közül mindenkinek megfelel.„Amennyiben az állam nem siet valamilyen bérkompenzációval a települési önkormányzatok segítségére, és el akaijuk kerülni a fizetésképtelenséget, lépnünk kell” - zárta Agócs. Nem lesz fejlesztés Hasonló a helyzet Tornaiján is, Nagy László az Új Szónak elmondta, hogy már dolgoznak a krízisköltségvetés összeállításán, melyről a képviselő-testület dönt. Az állami költségvetési hivatal prognózisa szerint Tornaijának jelentős kiesésekkel számolnia, amit a helyi adók, illetékek kiesése csak tovább súlyosbíthat. A járvány miatt kérdéses az idei évre betervezett fejlesztési tervek megvalósítása, és a gazdasági kiesések miatt a kulturális és sporttámogatások kiutalása. Tornaija és Fülek is megerősítette, hogy az önkormányzatok eddig nem kaptak anyagi és eszközbeli támogatást az államtól a járvány elleni küzdelemre. „Nagy beruházásokra önerőből nem készültünk, de a kicsiket is halászijuk. Gondolkodtunk az elbocsájtáson, de valójában csak 1' embert tudnánk nélkülözni. Inkább a fizetések csökkentése jöhetne szóba, nem a jutalmaké, mert az nincs, hanem százalékos arányban a munkatöltetet, mindenkiét mondjuk 80%-ra vihetjük le. Nagyon nehéz lesz, akár a legenyhébb variánsnál is. Szintén gond, hogy a karvaiak 95 százaléka bérből és keresetből él, egyik hónapról a másikra. Továbbá nyomasztó az is, hogy még a csapból is ez a téma folyik, főleg az idősebbek számára” - véli Duka Gábor, Karva polgármestere. Bórcsökkentós lesz Tóth Marián, Tardoskedd polgármestere szerint a község területén csak olyan munkálatokat végeznek el, melyek halaszthatatlanok. A községi hivatal alkalmazottai szabadságon vannak. A kérvényeket a bejárati ajtó melletti postaládába dobhatják be a lakosok, és a megadott hivatalos telefonszámon vehetik fel a kapcsolatot a hivatallal, melyet bezártak. „A szakszervezet képviselőivel egyeztettünk a bércsökkentést illetően. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása jelenleg kormányszinten tárgyal erről a témáról, mi megváijuk az eredményt. Az óvodákban dolgozók béréhez nem tudunk nyúlni, az alkalmazottak jelenleg a teljes fizetésüket kapják. Itt is várunk a bércsökkentésükről szóló állami döntésre” - mondta Tóth Marián. Átértékelik a pályázatokat, azok lehetőség szerinti leállítását. „Ami nem fontos, az idén nem valósul meg. A költségvetésben megspórolunk minden olyan beruházást, ami nem létfontosságú. Költségvetési módosításokat, csökkentéseket fogunk végrehajtani. Eddigi számításunk szerint mintegy 300 ezer eurót tudnánk megtakarítani” - hangsúlyozta Tóth Marián. Most átszerveznek „Természetesen nálunk is lesznek megszorító intézkedések. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottját átrendelem a községházára. A hölggyel amúgy is csak ötvenszázalékos munkaszerződést kötöttünk. A pedagógiai asszisztensnek is tudok munkát adni. Más minősítésben, más bérfeltételekkel dolgozik majd mint eddig, ráadásul hamarosan lejár a szerződése” - tájékoztatta lapunkat Ivanic Katalin, az érsekújvári járásbeli Pózba polgármestere. Az óvoda igazgatónőjének a bérét szintén csökkenteni szeretnék, de még nem egyeztek meg. „Munkaértekezletünk lesz, tehát a változásokra április elsejétől kerül sor. Nem áprilisi tréfa. A községházán egy személyt alkalmazok most is, aki már így is több mint százhúsz százalékra dolgozik” - tette hozzá Ivanic Katalin. A polgármester fizetéséről annyit tudtunk meg, hogy öt éven át ötvenszázalékos munkaviszonyban dolgozott. Januártól már hetvenöt százalékos munkaviszonyban tölti be a posztot a község élén, de nem kizárt, hogy itt is lesznek megszorítások, változtatások a közeljövőben. <Vgócs Attila, Fülek polgármestere (Somogyi Tibor felvétele) :
