Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-14 / 86. szám

2 I KOZELET 2020. április 14.1 www.ujszo.com Tönkremehetnek a kisebb könyvesboltok Többet olvasunk karantén idején, a könyvesboltok mégis nehéz helyzetbe kerültek (TASR-feivétei) • SZALAY HAJNALKA Pozsony. Hiába az olvasásra buzdítás karantén idején, a hazai könyvesboltok internetes bevitele nem pótolja azt a kiesést, amit a könyvesboltok bezárása okozott. Három hete tart zárva a hazai üz­letek nagy része, köztük a könyvke­reskedések is. Ugyanennyi ideje ké­rik az embereket arra, ha tehetik, ma­radjanak otthon. A kialakult helyzet miatt több könyvesbolt buzdít a kö­zösségi oldalakon arra, hogy az ott­hon töltött időt igyekezzünk olvasás­sal tölteni, a könyveket pedig rendel­jük meg az internetes üzleteikből. Megsínylik a nagyok is A Martinus könyvesbolthálózat­nak országszerte 11 boltja van, náluk is érezhető a változás. „Mivel bezár­tak a könyvesboltok, jelentősen csökkent az érdeklődés a könyvek iránt, hiszen a könyvek 75%-át az üz­letekben adják el. Bár az elmúlt na­pokban érezhetően nőtt a forgalom az internetes áruházunkban, ez még mindig nem egyenlíti ki a bezárt üz­letek miatti bevételkiesést” - mondta lapunknak Michal Mesko, a Marti­nus tulajdonosa, aki egyelőre meg­tippelni sem meri, meddig tart a je­lenlegi állapot. „Folyamatosan köve­tem a helyzet alakulását, és annak alapján tervezem a következő lépé­seket. A cégnek komoly anyagi vesz­tesége lesz, egyelőre azonban nem tervezzük az alkalmazottak elbocsá­tását, sem a boltok végleges bezárá­sát” -folytatta a tulajdonos, aki bízik abban, hogy az állammal és a fobér­­lőkkel együtt megtalálják a megol­dást, hogyan nyithatnak ki újra, ami­kor az élet visszatér a régi kerékvá­gásba. Az országszerte több mint hatvan könyvesboltot üzemeltető Panta Rheiben is ugyanez a gyakorlat fi­gyelhető meg: bár nőtt a forgalom az internetes áruházukban, a bezárt üz­letek miatti bevételkiesés ebben az esetben is érződik. „Úgy gondolom, hogy az emberek ezekben a napok­ban sokat olvasnak, viszont inkább a saját könyvtárukból merítenek. Mi mindent megteszünk azért, hogy megtarthassuk a boltjainkat. Ha a je­lenlegi állapot hosszabb ideig fog tar­tani, az ránk nézve végzetes lehet” — tudatta lapunkkal Milos Bozek, a há­lózat ügyvezető igazgatója. Hozzá­tette, sok múlik az állami segítségen is, amely meghatározó lesz a jövőre nézve. Nehezebb a kicsiknek A kisebb könyvesboltokra nézve végzetesnek is bizonyulhatnak a kor­mány szigorú intézkedései. Bölcskei Dénes, a komáromi Diderot köny­vesbolt ügyvezetője az Új Szót arról tájékoztatta, hogy amióta bezártak, a forgalmuk 90%-kal esett vissza. „Csak online rendelést tudunk kielé­gíteni, ez azonban stagnál a korábbi időszakhoz képest” - mondta Bölcs­kei, aki a rendkívüli helyzet ellenére nem tervezi, hogy bezáija az üzletet. „Ez családi könyvesbolt, a felesé­gemmel együtt vezetjük 15 éve. Ren­geteget fejlesztettünk, invesztáltunk bele, nincs B tervünk. Ha nagyon rosszra fordulna a helyzet, gondol­kozni fogunk az alkalmazottak szá­mának csökkentésén, hogy minima­lizálni tudjuk a havi kiadásokat” — zárta a bolttulajdonos. Hasonló tapasztalatokról számolt be a komáromi Madách könyvesbolt vezetője. Kénytelenek zárva tartani, holott teljesíteni tudnák az előírt sza­bályokat. „Nem mondanám, hogy nagyobb az érdeklődés az olvasás iránt. Az online és a telefonos rende­lés működik, de ez sem emelkedett olyan mértékben, hogy elegendő be­vételünk lenne” - részletezte az üzlet helyzetét Török Ágota. Elmondta, néhány hetet még kibírnak, de bele sem mer gondolni, mi lesz, ha őszig eltart a járvány. „Minden attól függ, hogy a kormány milyen támogatást tud adni. Egyelőre bízunk abban, hogy túléljük” - magyarázta a Ma­dách könyvesbolt vezetője. Nő az igény az olvasás iránt - ál­lítja Győry Attila, a Családi Könyv­klub kereskedelmi vezetője. A koro­navírus miatti intézkedések követ­keztében két könyvesboltjuk zárva van, az online és a telefonos rendelé­sek növelésén dolgoznak, így kezd­ték korábban a működésüket. „Sze­rencsére a megszokottnál jóval töb­ben rendelnek tőlünk, de bármekkora is ez a növekedés, a két bezárt üzlet hiányát nem tudjuk kiegyenlíteni.' Előtte az emberek Dunaszerdahelyen az üzleteinkben vásároltak. Sokan élnek a tartalékaikból, gyakoriak a munkahelyi gondok, az üzlettulajdo­nosoknak is sok problémájuk van. Mi azonban mindent megteszünk azért, hogy ne maradjanak raktáron a köny­veink, erőteljesebb kampányt folyta­tunk a neten, különböző marketing­­fogásokkal próbáljuk elérni, hogy a vásárlók felfigyeljenek ránk, és min­ket válasszanak” - véli Győry, aki a nehéz körülmények ellenére is opti­mista. Felesleges gyógyszereket felhalmozni NAGYROLAND A kifosztott gyógyszer­­tárakba lassan megórkeznek a hiányzó gyógyszerek. Pozsony. Szlovákia egyik legna­gyobb gyógyszerforgalmazó cége, a Phoenix vállalat az Új Szónak eljut­tatott sajtóközleményében elismer­te, hogy az utóbbi hetekben valóban problémákkal küzdöttek. „A gyógy­szerek kiszállítása továbbra is rend­szeres, viszont néhány esetben a ki­­szállítási idő valóban meghosszab­bodott. Azoknál a gyógyszereknél regisztráltunk kiesést, amelyek iránt megsokszorozódott a kereslet, a be­szállítók pedig nem tudtak azonnal reagálni a megnövekedett fogyasz­tásra” - közölte a cég. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nincs ok a pá­nikra. „Gyógyszerek vannak, és lesznek is. Ha néhány termék hiány­zik, az is csak átmeneti probléma” - jelentette ki Tomás Slechan, a cég ügyvezető igazgatója. Harmincszoros ksrsslot A vállalat a gyógyszerfelhalmo­zással kapcsolatban rámutatott né­hány érdekes adatra. Március végén például néhány lázcsillapító készít­mény és vitamin iránt egy átlagos héthez képest harmincszorosára nö­vekedett a kereslet. „Drámaian nö­vekedett az igény a krónikus bete­gek gyógyszerei iránt is (például a szív- és érrendszeri betegek, cukor­betegek). A március 1-től március 21-ig tartó időszakban az előző évi adatokkal összevetve pedig 40-50 százalékkal nőtt a vényköteles gyógyszerek iránti kereslet” - ol­vasható a közleményben. Éppen ezért az Állami Gyógyszerellenőr­zési Hivatal (SÚKL) kénytelen volt korlátozó jellegű irányelveket kiad­ni a gyógyszertárak számára. Ezek értelmében például a krónikus be­tegségben szenvedők csak egy cso­mag gyógyszert vásárolhattak (vagy pedig annyit, amennyit egy gyógyí­tási ciklus megkíván), és hasonló in­tézkedések voltak érvényben a vény nélkül kapható gyógyszerekre is. Talán ennek is köszönhető, hogy a gyógyszertárakban javulni látszik a helyzet. Drágulnak a maszkok A Phoenix vállalat hangsúlyozta, hogy a gyógyszereken kivül lassacs­kán már a maszkok és a kézfertőtle­nítők is elérhetővé válnak, ezeknek az ára azonban jelentősen növekedett. Tomás Slechan szerint erről nem te­hetnek sem a forgalmazók, sem a gyógyszertárak. „A piacon már rég­óta működő beszállítók az első na­pokban teljesen kimerítették a kész­leteiket, és nem tudták biztosítani a szállítmányokat. Ennek következté­ben tér nyílt az új beszállítók számá­ra, akiknél jelentősen magasabbak az árak. Ebben persze több minden sze­repet játszik, egyebek mellett az is, hogy a felszerelést Kínából, Török­országból és más távoli országokból szerzik be, és a légi szállítás termé­szetesen megemelkedett költségeket jelent” - zárta a cég ügyvezető igaz­gatója. Náhány jó tanács A szakemberek a fent említett okok miatt arra kérik az embereket, hogy legyenek szolidárisak, és ne halmoz­zák fel a gyógyszereket. A készítmé­nyek fokozatosan érkeznek a gyógy­szertárakba, de ha az első vásárlók azonnal felvásárolják a pirulákat, ak­kor a többieknek már nem jut. Hang­súlyozzák: gondoljunk másokra is. A járvány előbb-utóbb lecseng, és sok háztartásban feleslegesen ott marad­nak a vitaminok és a lázcsillapítók. Azoknak, akik pedig nem jutottak hozzá a gyógyszereikhez, a szakértők a türelmüket kérik, hiszen megérkez­nek a hiányzó készítmények. Addig is próbáljanak felkeresni egy másik gyógyszertárat, vagy ha ezt nem tud­ják megtenni, akkor kérjenek meg egy ismerőst, hozzátartozót. Elhunyt Vörös Péter Sólymos elnök lenne Április ll-6nf türelemmel viselt, súlyos betegség után elhunyt Vörös Péter, a Híd egy­kori parlamenti képviselője. Vörös Péter Köbölkúton nőtt fel, Komáromban érettségizett, majd a Comenius Egyetem Bölcsészettudo­mányi Karán tanult Pozsonyban, ahol 1993-ban szerzett diplomát magyar­történelem szakon. 1989-ben aktív résztvevője volt a rendszerváltás ese­ményeinek, vezette a József Attila If­júsági Klubot, a Diákhálózat egyik alapítója volt. Megalakulásától kezd­ve a Független Magyar Kezdemé­nyezés tagja, később a párttá alakult Magyar Polgári Párt alelnöke lett. 1998-ban a Magyar Koalíció Pártjá­nak megalakulásakor a párt központi titkárává választották. 2009-ben kol­légáival együtt megalapította a Híd pártot, 2010-től 2012-ig a Híd parla­menti képviselője lett, majd a 2014-es európai parlamenti választást köve­tően ismét mandátumot szerzett. Et­től kezdve 2020 márciusáig parla­menti képviselőként tevékenykedett. Vörös Péter április 3-án töltötte be 54. életévét. (ú) Pozsony. A korábbi környezet­védelmi miniszter, Sólymos Lász­ló versenybe szállna a Híd elnöki posztjáért. Sólymos, aki korábban a Híd alelnöke volt, arról beszélt, szerinte a pártban az új szemé­lyeknek kell esélyt adni, a magyar politikai pártoknak pedig konst­ruktív együttműködést kell létre­hozniuk. Sólymos szerint elsősor­ban az MKP-nak és a Hídnak kell megállapodnia. Hozzátette, párt­jának meg kellene hallgatnia azon választók szavát, akik belefárad­tak a magyar politikusok közti személyes konfliktusokba, és in­kább a magyar pártok együtt­működését szeretnék. A Híd tisztújító kongresszusát áprilisban tartották volna, de a koronavírus-járvány miatt elha­lasztották. Magdeme Klára, a Híd szóvivője kérdésünkre elmondta, egyelőre nem ismert, mikor hív­ják össze a párt közgyűlését. A szóvivő szerint azt sem tudni, hogy Sólymoson kívül lesz-e további induló az elnöki posztért. A feb­ruár végi parlamenti választás óta a pártot egy négytagú testület irá­nyítja, amelynek Sólymos is a tagja. (czg)

Next

/
Thumbnails
Contents