Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-11 / 85. szám

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2020. ÁPRILIS 11. INTERJÚ Egy hölgy a férfiak uralta világban Lelkiismeretes, felelősségtudó, keményen dolgozó ember - mindenkitől ezt hallottam. Meg azt is, hogy bármilyen munkát végezne, abban sikeres lenne, mert nagy benne a versenyszellem, és emberi. ég idézhetném a Fél Kriszti­náról kapott jellemzéseket, amelyek szé­pen egymás mellé sorakoztatva útmutatásként szolgálhatnak ah­hoz, mi kell, hogy nőként vezető­vé válhasson valaki. Mert mind­járt az első, okos kutatók által megszabott ajánlás azt mondja: „képesnek kell lennie arra, hogy sok magabiztos ember között ugyanolyan határozottan el mer­je mondani a saját ötletét, mint a többiek”. Ami igaz, igaz! Renge­teg bátorság kell hozzá... A második: „Ne engedd, hogy el­­bizonytalanítsanak abban, amit helyesnek vélsz.” Még hosszan so­rolhatnám tovább. Szerintem, bár nem vagyok feminista, a férfiaknak is el kell ismerniük, hogy a nők ma kritikusabban gondolkoznak, mint azelőtt, határozottabbak lettek, és több felelősséget vállalnak maguk­ra. Fél Krisztina ennek kitűnő pél­dája. S annak is, hogy magyar gim­náziumból lehet karriert befutni, de kell hozzá az, amit emlegettünk. És még valami: nyelvtudás. Krisztina a komáromi gimnázi­umból került a pozsonyi közgaz­dasági egyetemre, közben több nyelven híreket szerkesztett a hír­­ügynökségnek, majd megnyerte a brit kormány pályázatát, s Ang­liában MBA (Master of Business Administration) végzettséget szer­zett. Pályája a médiában indult, a Twist Rádióból ismerhetik kelle­mes, jellegzetes hangját. Parlamenti és kormánytudósítóként tevékeny­kedett, gazdasági és korrupciós té­mákkal foglalkozott. Akik ismer­ték, azt mondják, nagy parlamenti ismeretséggel rendelkezett, s nem engedte magát befolyásolni. A rá­dióból került a legnagyobb hazai vegyi üzembe, a Slovnaftba szó­vivőként, később búcsút mondva a médiának a MOL-csoportcég termékmenedzsere lett, majd egyre lépkedett felfelé, míg 2015-ben a csehországi MOL-csoport vezér­­igazgatójává nevezték ki. Három éve eljött a MOL-csoporttól, és a vásárlói élmény témájának kutatása mellett tanácsadást tart iskolákban, bankokban, cégeknél, menedzse­reknek a „Hogyan legyünk sikere­sek a dinamikusan fejlődő hazai és külföldi piac körülményei közepet­te” témában. Van véleménye, és nem rejti véka alá! - kaptam rólad jellemzést valakitől, aki kicsi korod óta jól ismer. Helytállói Igyekszem akkor elmondani a véleményem, ha jártas vagyok a témában, és van elég megbízható információm. Az viszont igaz, hogy nyílt kártyákkal játszom, és nem félek felszólalni akkor sem, ha a vé­leményem különbözik másokétól, vagy nem éppen népszerű. Ez a hozzáállás főleg a férfiak ál­tal uralt környezetben alakult ki, amelyben mozogtál? A szüleim hosszasan tudnának me­sélni arról, hogy ez már gyermekko­romban is így volt. Sokat olvastam, felnőtt közegben mozogtam, a szü­leimmel és a nagymamámmal sokat beszélgettünk. így már akkor volt határozott véleményem, amit gyer­mek módjára magabiztosan adtam elő. Ennek nem mindenki örült. A kis Krisztinára is jellemző volt, hogy magabiztos, következetes? S nyilván jeles tanuló. De vajon szófogadó, jó kislány is? Vagy azért egy Ids huncutságért sem kellett a szomszédba mennie? Nagyon gyorsan tanultam, ami nagy előnyöm a mai napig. Amikor a többiek még küzdöttek a házi fel­adatokkal, én már máshol jártam. Kiskoromtól nagyon erős a felelős­ségtudatom és az igazságérzetem. Ezeknek plusz a határozott véle­ményemnek köszönhetően nem unatkoztak sem a tanáraim, sem a szüleim. Tehát nem voltam kifeje­zetten jó kislány. Kislánykorodban milyen pályá­ra készültél? Mi vonzott a legin­kább? Nagyon sokáig, talán 15-16 éves koromig óvó néni akartam lenni. Imádtam a gyerekeket, illetve ta­nulni és tudást átadni. Viszont több olyan tantárgyhoz, ami akkoriban ehhez a hivatáshoz fontos volt, mint a rajz, a testnevelés, nem volt épp pozitív a viszonyom. Ma már tudom, hogy elsősorban az oktatá­si rendszer miatt, így inkább olyan pálya mellett döntöttem, ahol a nyelvek, a kritikus gondolkodás és a meggyőzőképesség a fontos, és a pozsonyi Közgazdasági Egyetem Kereskedelmi Karára jelentkeztem. S már az egyetemi diákévek alatt belevetetted magad a munkába. Valahogy úgy alakult, hogy min­dig több különböző dolgon sze­rettem egy időben dolgozni. A gimi alatt a nyelvekre vetettem rá magam, az egyetem alatt pedig teljes bedobással újságíróskodtam, gazdasági témákkal foglalkoztam. Nemcsak megélhetési forrás volt, hanem végre kiélhettem az írásmá­niám, illetve ami még ennél is fon­tosabb volt, hogy végre azt a sok elméleti tananyagot láthattam a valós gazdasági életben működni. A Twist Rádióban sikeres voltál, nemcsak kellemes, jellegzetes hangodnak köszönhetően, ha­nem talán annak is, hogy parla­menti tudósítóként sem engedted magad befolyásolni, nagy politi­kai ismeretséggel rendelkeztél. Harmadikos voltam az egyetemen, amikor úgy éreztem, hogy maga az iskola kevés. így munkát kerestem. De nem olyat, amit csak a pénz miatt vállalnék, hanem olyat, ami érdekelne és hasznos is lenne új is­meretek szempontjából. Szerencsém volt, hogy pont akkor alakult a SITA hírügynökség, és egyetemistákat keresett munkatársai körébe. Rész­­munkaidős munkatársból hamaro­san gazdasági szakújságíró lettem, később ehhez hozzájött a parlamenti és a kormányülésekről szóló tudósí­tás. Elsősorban összetett gazdasági és korrupciós témákkal foglalkoztam, így sok politikusnál és üzletember­nél nem voltam nagyon közkedvelt. Megnyerted az angol kormány Chevening pályázatát, Angliában végezted az MBA-képzést, köz­ben nyilván az angolt is tökélete­sítetted. Abban az időben az angolom töké­letesítése már nem volt elsődleges szempont. Sokkal inkább egy jó diploma és új tapasztalat szerzése, különböző kultúrák megismerése. Hiszen az iskola, ahol tanultam, Anglia legjobb MBA-t nyújtó isko­lái közé tartozik, és az évfolyamban hatvan országból voltak diákok. Egyedülálló élmény volt. Otthagytad a rádiót, elbúcsúztál a mikrofontól, de egy ideig még a Slovnaft szóvivője voltál. Aztán teljesen hátat fordítottál a médi­ának, előbb termékmenedzser­ként, később a MOL-csoportban különböző menedzseri pozíci­ókban dolgoztál, majd a MÓL csehországi leányvállalatának ve­zérigazgatója lettél. Nagy ugrás! És óriási felelősség. Közgazdasági egyetemet végeztem, és mindig is az üzleti pálya von­zott. így amikor lehetőség adódott és felkértek, hogy vezetném-e a MOL-csoport üzemanyagkártya üzletágát, örömmel fogadtam el a kihívást. Ekkor már volt néhány év vezetői tapasztalatom, és a MÓL üzletét is ismertem. Vonzott, hogy tovább fejlődhetek és kamatoztat­hatom a stratégiai ismereteimet, és segíthetek mind a kollégáknak, mind a MÓL üzletének a fejlődé­sében. Mindig is vonzottak a ki­hívások, amikor rugalmasnak kell lenni, és megoldásokat, nem pedig kifogásokat találni. Butái magadban? Soha nem vol­tak kételyeid? Kételyek mindig vannak. Hiszen aki nem kételkedik, az nem kérdő­jelez meg dolgokat, nem fejlődik Csak nem szabad nyerni hagyni őket. Én kifejezetten szeretek új dolgokat megismerni, kérdéseket feltenni, új irányt képviselni, kol­légákkal szorosan együtt dolgozni úgy, hogy lássák értelmét a mun­kájuknak. Mi volt vezetőként a legnehe­zebb? Talán a felelősség a kollégák iránt. Azt az irányt képviselem, hogy a vezető legfontosabb feladata úgy­mond szolgálni a munkatársaknak irányt és példát mutatni, értelmet adni, akadályokat elhárítani, támo­gatni. Már diákként lelkiismeretes, ke­ményen dolgozó emberke voltál. Ezt láttad otthon? A szüleimtől azt tanultam, hogy a tudás az, amit senki nem vehet el tőlem, hogy kemény, tisztességes munkával éri el az ember azt, amit szeremé. És hogy nincsenek rövi­dítések, és szinte mindennek van megoldása. A tapasztalataidat próbálod át­adni másoknak is. Tanácsadást tartottál iskolákban, bankokban, cégeknél... Szerintem nem az az elsődleges, hogy valaki sikeres legyen, hanem hogy értelmet leljen abban, amit csinál, és hogy állandóan fejlődjön, adaptálódjon az új körülmények­hez. Ezt próbálom átadni az előadá­sokon és a tanácsadásban is. Az életed, a pályád a bizonyítéka, hogy a komáromi magyar gimná­ziumból kikerülve valaki nagyon sikeres lehet. Persze, ehhez kell nyelvtudás: olaszul, spanyolul, angolul beszélsz. És mi kell még a sikerhez? Rengeteg okos és sikeres embert ismerek, aki a komáromi magyar gimiben tanult. Szerintem ez azt bizonyítja, hogy színvonalas iskola, és jó alapokat ad a diákjainak. Én emellett nagyon sokat köszönhetek a szüleimnek, akik mindig min­denben támogattak. Tőlük tanul­tam azt is, hogy az emberekkel való kapcsolatban arra fókuszáljak, ami összeköt minket, ne pedig arra, ami elválaszt, és hogy próbáljak meg minden esetben emberséges ma­radni. Ezt próbáltam kamatoztatni a vezetői pályafutásom alatt is. Minden lányba bele van kódolva, hogy anya legyen és háztartást vezessen - mondják egyesek (per­sze, ellenpélda is van). De lehet ezt párhuzamosan csinálni ilyen karrierrel? Sok sikeres nőt ismerek, akik emel­lett kiváló partnerek, a legjobb anyák, és még a közösséget is támo­gatják Szerintem a hölgyek nem­csak hatékonyabban tudnak több téren helytállni, hanem empatiku­­sabbak is. Milyen Krisztina, ha nem dol­gozik? Tud pihenni, elengedni magát? Három éve eljöttem a MOL- csoporttól, és szabadúszó lettem, aminek az egyik legnagyobb előnye, hogy szabadabban tudom alakítani a napjaimat, és még inkább ura va­gyok az időmnek. És a pihenésre is több időm marad. Sokat utazom, nyelveket tanulok szeretek olvas­ni, jógázok, futok, síelek, imádok a kutyusunkkal hosszúkat sétálni, és amatőr szinten lakberendezek Mit csinálsz manapság ebben az őrült időben? A koronavírus erősen beleszól mind­annyiunk életébe. Próbálok ott­honról többet segíteni másoknak, és támogatni a közösségemet. Emel­lett nagy örömmel figyelem, hogy mennyien teszik ugyanezt, illetve hogy mennyi tehetséges ember tud szó szerint csodákat tenni nagyon rövid idő alatt. Urbán Klára Nyílt kártyákkal játszom, és nem félek w felszólalni akkor sem, ha a véleményem különbözik másokétól, vagy nem népszerű.

Next

/
Thumbnails
Contents