Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-11 / 85. szám

www.ujszo.com | 2020. április 11. RÉGIÓ I 3 Pásztor: Nem kell ebből problémát csinálni A premontrei templomban hosszú évtizedek után idén húsvétkor nem lesz magyar mise (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzettel és a ka­pacitás hiányával magyaráz­zák az illetékesek, hogy idén miért nem lesznek magyar misék Kassán. KASSA Fraenkel Emil helyi aktivista sze­rint a magyar katolikus szentmiséken vasárnaponként általában 350-400 magyar vesz részt. Ne kelljen könyörögni „Összesen öt magyar nyelvű szentmise van. Az elmúlt időszakban a gyűjtésekkel közel 150 ezer euróval segítettük a templom felújítását. Ezért sem tartom rendjén valónak, hogy a magyar közösség évente megkeresse a foapátot és könyörögjön neki, hogy tartsanak magyar misét is. Akár jár­vány van, akár nincs, természetes, hogy megtartsuk a saját szentmisé­inket. Idén ezt csak online közvetí­téssel lehetett volna megoldani. Vi­szont ha a szlovákoknak hat helyről közvetítik a szentmisét, akkor a mi templomunkból nekünk is kijár a ma­gyar nyelvű közvetítés” - állítja Fra­enkel Emil. Nem kérvényezték Jozef Vaskó, a premontrei rend szóvivője állítja, hogy a premont­reiek Szentháromság-templomában nem volt, nincs és nem is lesz törölve a magyar szentmise. ,A premontrei atyák, a premontrei testvérek és a ki­sebbségeket szolgáló püspöki hely­­nök megegyeztek, hogy a húsvéti időszakban csak szlovákul fognak misézni. A magyar közösség nem kérvényezte a magyar nyelvű közve­títéseket. Rendkívüli állapot van, korlátozták a járások közötti mozgást is, nekünk is egyszerűbb, ha Kassán ünnepeljük a húsvétot. A püspöki helynök szerint a helyi magyar gyü­lekezet pozitívan reagált arra a fel­vetésre, hogy a húsvéti miséket csak szlovákul, és csak élő közvetítések­kel bonyolítsuk le. Az az állítás, hogy a kassai magyarok ezentúl magyar nyelvű mise nélkül maradnak, nem igaz” - állítja Vaskó. A húsvét nem erről szól Megkerestük a magyar híveket szolgáló Pásztor Zoltánt, a kassai egyházmegye püsp'öki helynökét. „Most nincs nyilvános mise, a köz­vetítés pedig nem része a húsvéti ünnepeknek. Az élő bejelentkezé­seket az csinálja, aki akarja. Száz­féle felületen jönnek a különféle be­jelentkezések. A krízishelyzetet úgy oldjuk, ahogy tudjuk. A hívekért minden nap elmondom a szentmi­sét, magyarul is. Hogy most ezt nem közvetítjük élőben, semmit sem változtat a helyzeten. Az élő beje­lentkezésekhez megfelelő felszere­lés kell, erre most senki sincs külö­nösképpen felkészülve. A helyi té­vének nincs kapacitása a műsor közvetítésére. Tudomásom szerint a katolikus egyház LUX csatornája április 18-án magyarul is fog köz­vetíteni, erről tárgyalások folynak. De ezt nem lehet egyik napról a má­sikra megoldani, sajnos nem tudunk mindenki kénye-kedvének eleget tenni. Azt tudom, hogy a TelKE re­„A közvetítést nem lehet egyik napról a másikra megoldani, sajnos nem tudunk mindenki kénye­­kedvének eleget tenni." gionális televízió stábja különböző templomokból próbálta meg a köz­vetítést, de nincs kapacitásuk arra, hogy minden órában közöljenek egy másikat, történetesen egy magyar misét. Egy stáb közvetít, hat külön­böző helyről és időpontban. Nem szabad ebből problémát, nehézséget csinálni, mert az embereknek most enélkül is elég gondjuk van”- zárta Pásztor Zoltán. Húsvét koronavírus-járvány idején A koronavírus a húsvéti ünnepekre is rányomja bélyegét. Olvasóinkat arról kérdeztük, hogyan élik meg az ünnepeket a karanténban. Estefán Mária harangozó, Bottyán Egyszer sem for­dult még elő, hogy húsvétkor nem vol­tam vagy nem me­hettem templomba. Virágvasámap, zöldcsütörtök, nagy­péntek és nagyszombat, de sajnos egyszer sem gyűlhetünk össze a templomban. A mi közösségünk eh­hez nincs hozzászokva, ezért mind­annyiunk számára különösen nehéz állapot. Persze, valamikor régen megtörtént, hogy nem mehettünk napközben templomba, de akkor este miséztünk. Egy hónappal ezelőtt még egyikünk sem hitte volna, hogy ez lesz. Takarítottunk, készülődtünk, erre tessék. Annak ellenére, hogy ki­járási tilalom van, amennyire lehet, megünnepeljük a húsvétot. Most is lesz sárga túró, kolbász, töltelék, son­ka meg főtt tojás, de nem lesz meg­szentelve, mert a pászkaszentelés is elmarad. A gyerekek, unokák gondo­lom meglátogatnak, hiszen itt laknak a szomszéd településeken, de a távo­labbi rokonok már jelezték, hogy ők otthon maradnak. A húsvéti szoká­sok a mi falunkban is kihalófélben vannak. A fiatalok már az utóbbi években nem jártak házról házra ön­­tözködni, attól tartok, hogy az ünne­pek most még jobban elveszítik a va­rázsukat. Takács Krisztina pedagógus, Párkány Az utóbbi években az ünnepeket Pá­rizsban töltöttem, mivel a férjem ott dolgozik. Napi szinten kapcsolatban vagyunk vele, gyógyszerészként most is sok a mun­kája. Szerencsére lelkileg erősek va­gyunk, hisszük, hogy hamarosan le­­kíizdjük a járványt, és minden vissza­tér a régi kerékvágásba. Talán az em­berek kicsit tanulnak a helyzetből, és átértékelik az „élet dolgait”. Idén a férjem, Magloire utazott volna Pár­kányba, korábban évekig dolgozott itt gyógyszerészként. Mivel bevezették a kijárási tilalmat, itthon leszünk a fi­ammal és a lányommal, édesanyámat fogjuk meglátogatni, aki szintén ott­hon van, és igyekszik betartani az előírásokat. A hagyományhoz híven megtartjuk a böjtöt, majd a hagyo­mányos húsvéti ételeket fogjuk fo­gyasztani. A húsvét most talán a lelki gazdagodással fog telni. Hívő ember vagyok, ilyenkor a feltámadást ünne­pelem. Hiszek a jézusi üzenetben* hogy meg kell halnunk, majd fel kell támadnunk ahhoz, hogy az élet dol­gait jobban megértsük. Hagyomá­nyosan ilyenkor részt veszek a temp­lomi liturgiákon itthon és Párizsban is. Idén ezek a dolgok sem fognak el­maradni, hiszen a szociális hálón le­hetőség van részt venni az online mi­séken, illetve a televízió programjá­ban is szerepelnek. Tudjuk, hogy nem teljesen ugyanazt éli át az ember, de az ünnep üzenetét megkapjuk. Vincze László levéltáros, Léva Két dolog fog hiá­nyozni, az, hogy nem találkozha­tunk a szeretteink­kel és az egyház­­közösségünk. A klasszikus locsolkodás elmarad, és csak a páromat és a kislányunkat érinti. Itthon és a kertünkben fogjuk tölteni az ünnepeket, Leó fiunk hét-, Olivia Rita kislányunk ötéves. Mi­vel hívők vagyunk, a miséket, illetve a nagypénteki csonka misét online fogjuk hallgatni. Amúgy minden hagyományt igyekszünk idén is megtartani, a hét elején már elküld­tük a saját kezűleg készített húsvéti képeslapokat, beszereztük a kol­bászt és a sonkát. A párom húsvéti fi­nomságokkal kényezteti idén is a szűk családot. Danczi Mónika hitoktató, Kürt A húsvét kapcsán azt hiszem az egyet­len, ami talán ugyan­úgy lesz, mint a­­hogy lenni szokott, a közös családi ét­kezés. Több idő van takarítani és ta­lán sikerül elérnem az általam vá­gyott állapotot, de még ez sem biz­tos, mert közben vannak virtuális feladatok. A fiúk locsolkodni szok­tak járni. A cserkészcsapatban évek óta együtt járnak a csapat lányaihoz, amit ilyenkor már szervezni szoktak. Nos, ez idén elmarad. A nagypénteki keresztúton való részvétel és a szent sírnál az őrségállás is elmarad, he­lyette virtuális keresztút lesz. Rajzo­kat készítenek a legkisebb gyerekek, és valami videó is készül hozzá. Szá­momra legfontosabbak a szent há­rom nap liturgikus eseményei. A húsvétvasámap azon ritka családi alkalmak közé tartozik nálunk, ami­kor a férjem is eljön velünk a temp­lomba. Sajnos, most ez is elmarad. Helyette abban a kegyelemben lehet részem, hogy mégis ott lehetek a rendkívüli szűk körű szertartáso­kon. Korábbi élő közvetítéseim olyan tapasztalatokat adtak, ami hozzáse­gít ahhoz, hogy ebben segédkezzem. Értek a live streamhez, tudok felol­vasni, énekelni, zenélni. A járvány­veszély idején elkészült a plébánia­közösségünk közösségi oldala, ott lesznek a közvetítések. A cserké­szeknek is remek honlapjuk van, amelyet a nagyhét során többször is frissítünk. Stevkovié Patasi Ági pszichológus, Dunaszerdahely A húsvét nálunk mindig ünnepi al­kalom volt. Kiöl­töztünk, összegyűlt a szűk család, a húsvét olyan volt, mint a karácsony. Igyekeztem fenntartani a hagyományt, a férjemet is vissza­szoktattam a locsolkodásra, de csak a szűk családon belül. Két fiam van, ők is várják a húsvéti locsolkodást, to­jásfestést, dekorálást. Ez sosem ma­radhat el, az idei húsvét sem lesz ki­vétel. A fiúkkal már készítettünk kü­lönböző dekorációkat színes papír­ból. Hétfőn is lesz locsolkodás, to­jáskeresés, egy kis ajándékozás. Sze­rintem ez azért is fontos, hogy színe­sebbé tegyük a napokat, kicsit kizök­kenjünk abból a helyzetből, amikor állandóan csak az aktuális híreket fi­gyeljük. Szükség van arra, hogy va­lami más is történjen velünk. Fekete Irén pedagógusszövet­ség, Komárom A húsvétból szá­momra az fog leg­jobban hiányozni idén, ami az iskolá­ból: a gyerekek. Évtizedekig egy falusi iskola tanító­nője voltam, a tanítványaimmal min­dig meghitt kapcsolatot ápoltam, így locsolni is eljöttek rendszeresen. Számítva erre, alaposan felvértezve, száznál is több aprósággal készültem már hetekkel az esemény előtt. Ahogy sorjáztak az évek, úgy apadt a verset mondó, lelkes fiúcsapat, mint ahogy a körülöttem élő férfiak is csupán a szűk családi kör nőtagjait keresték fel az illatos öntözővízzel. Visszaszorult az otthonok falai közé ez a valaha nagyszabású közösségi ünnep is, mint a többi hasonló. A csokinyúl, mű­anyag meglepetéstojás, „autós öntö­zés”, wellnessben töltött húsvéti ki­­kapcsolódás már messzire került az eredeti céljától. Pedig a húsvét a ke­resztény kultúrkör legjelentősebb eseménye, tele titkokkal, sejtelmek­kel, kérdésekkel, gondolatokkal, hit­tel, reménnyel. Ezekben a nehéz na­pokban pontosan ezekre van szüksé­günk. Erőt meríteni, bízni, egymást támogatni, hiszen a húsvét misztéri­umából az élet győzelme, a megúju­lás, az életöröm árad bőségesen. Hosszú, hideg, terméketlen időszak után kizöldül, virágba borul, sarjad, rügyezik körülöttünk minden. Mi ez, ha nem a remény forrása? Merüljünk el benne, bízzunk... hogy jövőre egy derűsebb képet tudunk felmutatni. * Bende Zsolt értékesítő, Pered Fizikailag nem tu­dunk misére menni, de lélekben ott le­szünk, a szertartá­sokat követjük. Idén a családi összejö­veteleket is ki­hagyjuk. A püspöki kar és a Szent­atya is adott ki ajánlást a hívők szá­mára, hogy mivel elmarad a gyó­nás, indítsuk fel a tökéletes bánatot. A mostani helyzetben a legtöbb, amit tehetünk, hogy imádkozunk az egész világért. A barátaink és azok barátai, ismerősei bevonásával vir­rasztást, imaláncot szerveztünk. Nagycsütörtök este 20 órakor kezd­te egyikünk az imádkozást, majd előre megbeszélt beosztás alapján óránként váltottuk egymást. Peredi, deáki, vágsellyei, nádszegi fiatalok kapcsolódtak be. Tizennyolc sze­mély húsz órán keresztül imádko­zott, vagyis pénteken délután négy­kor fejeztük be. Kint voltunk Jézus­sal a Getszemáni kertben, ahol Jé­zus az utolsó vacsora után arra kérte tanítványait, hogy virrasszanak, imádkozzanak vele. Az apostolok azonban elaludtak, Jézus egyedül imádkozott, felkészült az áldozatra. A nagycsütörtökhöz köthető az Eu­­charisztia, vagyis az Oltáriszentség megalapítása. Máskor a nagycsütör­töki mise után szokott lenni a temp­lomban rövidebb virrasztás. Most viszont, hogy mindenki csak mise­közvetítést tudott nézni, amelyek el­térő időpontban voltak, a nyolc órai kezdésben egyeztünk meg. Az is volt a célunk ezzel á kezdeményezéssel, hogy ahogy az öregek már érzik és tudják, úgy a fiatalok is megérezzék és megértsék a virrasztás és az ima fontosságát, hogy mindig legyen imádság, soha ne szakadjon meg, mert csak így érhetjük el, hogy gye­rekeink és unokáink olyan világban nőjenek fel, amelyben élni fog még a szeretet. (nr, vp, száz, béva, le, mb)

Next

/
Thumbnails
Contents