Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-08 / 83. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. április 8. 7 Kulturális veszteségeink 78. Csodálkozom, min háborogtam abban a másik, előző világban JUHÁSZ KATALIN Idén húsvétkor nem találko­zunk, mert szeretjük egymást. Ez eddigi életünk legnagyobb paradoxona, akárhány évesek is vagyunk. Senki sem mondhatja, hogy ő már megélt mindenféle hely­zetet, mert ezt csak most fogja meg­élni. Két olyan nagyszülő nevében is mondom ezt, akik február elején lát­ták az unokáikat, és a legoptimistább forgatókönyv szerint is szeptember­ben ölelhetik át őket újra. Megvették már a húsvéti sonkát - egészségük kockáztatásával, szájmaszkban. Nem kérdeztem, hogy kidíszitették-e a la­kást, megmosták-e az ablakokat, mert ez lényegtelen. Az ünnepvárás hangulata oda lett, már jóval azelőtt, hogy a kormányfő bejelentette a ki­járási korlátozásokat. Nem szándé­kozunk kijátszani a rendőrök ébersé­gét, önöknek sem ajánljuk. Egy kis­fiúnak is üzenek most, aki már el tudja olvasni ezt. A locsolkodás szép húsvéti hagyomány, sejtem, hogy régóta elő van készítve a kölni és a kosárka a csokitojásoknak. De ez most elmarad. Csak a mamát és a hugit lehet meglocsolni. Esetleg en­gem, hogy ne hervadozzak még job­ban. A hangulatom az ablakaimon is látszik. Szerintem kibírják mosatla­­nul szeptemberig, ünnepi sütés­­főzést sem tervezek, azt eszem, amit eddig felhalmoztam. Néha kimegyek az erkélyre egy kis D-vitaminért, ilyenkor irigykedve gondolok a ker­tes házban lakókra. Ez a kulturális veszteségsorozat 78. része, de a mu­tató még sosem lengett ki ennyire. Az eddigieket visszaolvasva csodálko­zom, milyen bagatell dolgokon há­borogtam abban a másik, előző vi­lágban, amelynek egy hét alatt vége lett. Az emberi élet mindenek felett álló érték, tényleg felesleges volt azon rugózni, hogy a fiatalok kevés verset olvasnak, vagy hogy diplomás képzőművészeknek a reklámiparban kell elhelyezkedniük, ha meg akar­nak élni. Mert mire ennek a szörnyűségnek vége lesz, a reklám­ipar is összeomlik, vagy legalábbis hatalmas mázli lesz, ha valaki ott kap munkát. Minden művészeti ág meg­sínyli ezt a járványt. Egy hónap sem telt el a vírus európai megjelenése óta, de már segélyalapokon gondol­kodnak Brüsszelben, hogy azok a művészek se haljanak éhen, akik semmi máshoz nem értenek. Ha­zánkban márciusban 28 ezer kultu­rális rendezvény maradt el, és még csak az elején tartunk. Az online jelenlét nem old meg semmit, nem lehet hosszú távú alter­natíva. Nem élhetjük az életünket az interneten. Csak ideig-óráig szóra­koztató szobakoncertekre vadászni, virtuálisan múzeumi tárlatokat nézni, előkeresni a tavalyi nyaralás fotódo­kumentációját, Skype-on integetni a rokonoknak, ismerősöknek. Az em­ber társas lény, egy közösség tagja, igényli a személyes érintkezést. És még a legunalmasabb munkahely is nagyon tud hiányozni neki, nem még az, amelyiket imádja. Ezekben a napokban minden át­értékelődik. Van időnk töprengni, új bakancslistát állítani össze, sokkal kisebb vágyakkal. Mindenki azt kérdezi a másiktól, mi lesz az első dolog, amit csinálni fog, ha szeren­csésen túléljük ezt. És ilyenkor mindenki a legmindennapibb, leg­inkább magától értetődőnek tekin­tett dolgokat kezdi sorolni. És mit tesz értünk az unió? DUDÁS TAMÁS a kérdés visszhangzik manapság az Európai Unió sok tagországában, és ez alól Szlovákia sem kivétel. A kö­zösségi médiákon gyakoriak az uniót elítélő bejegyzé­sek, amelyek az EU elégtelen lépéseit vetik össze Kíná­val vagy Oroszországgal. A szlovákiai közhangulatot jól mutatja a Focus közvélemény-kutató in­tézet legutóbbi felmérése, mely szerint csak a megkérdezettek 22 százalé­ka gondolja, hogy az EU eleget segít Szlovákiának a koronavírus elleni küzdelemben. Oroszországról a megkérdezettek 25 százaléka gondolja ezt, Kínáról pedig 66 százaléknyian. Az, hogy az említett két ország segít­ségét jóval túlbecsülik az emberek, egy másik történet, a fő kérdés az, hogy tényleg ennyire magunkra hagyott-e minket az Európai Unió. Az tény, hogy a koronavírus teijedését az EU vezetői eleinte alábecsül­ték, de a méltányosság kedvéért azt is meg kell jegyeznünk, hogy az egészségügy pontosan az a terület, ahol a tagországok semmilyen hatás­kört nem adtak át Brüsszelnek. Ennek köszönhetően az EU-nak nem vol­tak sem maszkjai, sem lélegeztetőgépei, ezért az egészségügyi fronton tényleg nem tudott segítséget nyújtani. A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak leküzdésében viszont az EU már komoly szerepet játszhat, és a kezdeti akadozás után az uniós gépezet beindult, különböző pénzügyi for­rásokat mozgósítva a tagországoknak. Elsősegélyként az Európai Bizott­ság már március közepén 37 milliárd eurót mozgósított a kohéziós ala­pokból a tagországok számára a koronavírus gazdasági hatásai elleni küz­delemre. Ebből 8 milliárd euró azonnal a tagországok rendelkezésére áll, és további 29 milliárd eurót hívhatnak le a kohéziós alapokban fennmara­dó forrásokból. Ezeket a forrásokat a tagországok egészségügyi kiadások­ra és a kis- és középvállalkozások támogatására fordíthatják. Mivel való­jában az eddig le nem hívott kohéziós forrásokról van szó, az a paradox helyzet állt elő, hogy most előnybe kerültek azok az országok, amelyek eddig nem voltak sikeresek az uniós források lehívásában. Szlovákia is ilyen, ezért most 2,5 milliárd euróhoz jut így hozzá, amelyből az EU 527 milliót már folyósított is. Következő lépésként április elején az EU bemutatott egy 100 milliárd eurós szolidaritási alapot, melynek célja, hogy a gazdaság leállása miatt veszélyeztetett munkavállalókat segítse. A források mind a 27 tagország számára nyitva állnak, melyek ebből a részmunkaidős kurzarbeit progra­mokat finanszírozhatják. Ezen felül az Európai Bizottság az Európai Be­fektetési Alappal közösen 8 milliárd eurós hitelalapot hozott létre, melyet a kis- és középvállalkozások használhatnak fel a túlélésre. Ursula von der Leyen bejelentette azt is, hogy az EU költségvetéséből minden felhasz­nálható forrást a koronavírus elleni küzdelemre fordítanak, és az Európai Bizottság a következő költségvetési keretet is átdolgozza úgy, hogy a jár­vány gazdasági hatásai elleni küzdelem kerüljön a középpontba. Szlovákia számára nagy segítséget jelent az is, hogy az eurozóna tagja­ként nem kell tartania további hitelfelvételektől. Az Európai Központi Bank ugyanis bejelentette, hogy 750 milliárd euró értékben kész a tagor­szágok államkötvényeit felvásárolni 2020-ban, és ha szükséges, kész a programot jövőre is folytatni. Ez az eurozóna tagjai számára azt jelenti, hogy a befektetők nem fognak ódzkodni az államkötvényektől, hiszen tudják, hogy ezeket az Európai Központi Bank mindig kész megvásárolni. Mindebből világosan látszik, hogy nem Kína és nem is Oroszország áll mellettünk és segít nekünk, hanem az EU. Ezt hangsúlyosabban kellene kommunikálni az egyes tagországokban is, hogy küzdjünk a dezinformá­­ciós források és álhírek ellen, melyek egyre teijednek az interneten. FIGYELŐ Pártpropaganda szájmaszkkal Simicskó István KDNP-s ország­­gyűlési képviselő a Facebookon tette közzé, hogy szájmaszkokat visz orvosoknak és Ujbuda lakói­nak. A maszkcsomag röplapot tar­talmaz, a fotón Simicskó látható, neve Fidesz-narancssárgával van írva a hazafias, lelkesítő szlogenek mellé. Nemrég Orbán Viktor kor­mányfő bevallotta, csak azért nem teszik kötelezővé a maszkviselést, mert nincs belőle elég. (index) Kadirov és Duterte lelövéssel fenyegeti a karantént megszegőket Ramzan Kadirov csecsen elnök védelmébe vette azokat a rendőröket, akik az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön megvertek egy egyébként egészséges férfit, mert megszegte a járvány miatti kijárási korlátozást. „Inkább egyet ütlegelni, mint ez­reket elföldelni” - hangoztatta az észak-kaukázusi köztársaság vezető­je az Instagramon közzétett videójá­ban. „Ha kell, akkor személyesen lá­tom el a baját fúrkósbottal azoknak, akik megszegik az előírásokat, bör­tönbe csukatom vagy pincébe zára­tom őket, de meg fogom védeni a né­­pemef ’ - jelentette ki Kadirov. „Két hetet, vagy akár két hónapot is el lehet tölteni otthoni karanténban, sőt, bármilyen kemény intézkedése­ket is lehet hozni. Az emberek éveket töltenek börtönökben, mégsem hal­nak meg ettől. Mi arra törekszünk, hogy ne hozzuk be a fertőzést a Cse­csen Köztársaságba, és az itteni fer­tőzöttek ne hurcolják be a kórt más­hova” - jelentette ki Kadirov, és le­szögezte, hogy Csecsenföldre csak helyi lakcímigazolással fogják been­gedni az embereket. Kadirov már március végén is ki­kelt egy külföldről hazatérő, és a ka­ranténszabályokat megszegő helyi lakos ellen, és azt mondta, meg kel­lene ölni. „Ha engem kérdeznek, meg kellene ölni. Nemcsak maga beteg­szik meg, de megfertőzi családját, nővéreit, fivéreit, de a szomszédjait is”-mondta. Kadirov kemény kézzel vezeti CsecsenfÖldet. Jogvédők ismételten kifogásolják a szerintük kirívó em­beri jogi jogsértéseket, ideértve az ál­lítólagos kínzásokat és az igazság­szolgáltatás önkényességét a tagköz­társaságban, ahol nagyon erős az isz­lám befolyása. A Kavkazszkij Uzel című függet­len lap szerint viszont a csecsen la­kosság erősen csodálkozik azon, hogy Kadirov sem tartja magát a járvány­ügyi korlátozásokhoz. Nemrég egy mecsetben lehetett látni imádkozni annak ellenére, hogy a tömegrendez­vényeket és a nagyobb vallási gyüle­kezeteket betiltották. Az újság hasáb­jain megszólaltatott muszlimok fel­vetették, hogy Kadirov miért imád­kozhat másokkal közösen, ők pedig miért nem. Csecsenföldön éjszakai kijárási ti­lalom van érvényben, a városokban este 8-tól reggel 8-ig. Nemrég a Fülöp-szigetek vezetője is arról beszélt, hogy meg kell ölni a karantén megsértőit. „Az a paran­csom a rendőrség és a katonaság szár mára, hogy az életveszélyes bajkeve­rőket lőjék le” - mondta Rodrigo Du­terte tévébeszédében, és hogy nyo­matékosba az üzenetet, azt mondta a kamerába: „Bajkeverés helyett elte­metlek”. (MTI) Koronavfrus miatt az idei húsvét elmarad

Next

/
Thumbnails
Contents