Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-08 / 83. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. április 8. 7 Kulturális veszteségeink 78. Csodálkozom, min háborogtam abban a másik, előző világban JUHÁSZ KATALIN Idén húsvétkor nem találkozunk, mert szeretjük egymást. Ez eddigi életünk legnagyobb paradoxona, akárhány évesek is vagyunk. Senki sem mondhatja, hogy ő már megélt mindenféle helyzetet, mert ezt csak most fogja megélni. Két olyan nagyszülő nevében is mondom ezt, akik február elején látták az unokáikat, és a legoptimistább forgatókönyv szerint is szeptemberben ölelhetik át őket újra. Megvették már a húsvéti sonkát - egészségük kockáztatásával, szájmaszkban. Nem kérdeztem, hogy kidíszitették-e a lakást, megmosták-e az ablakokat, mert ez lényegtelen. Az ünnepvárás hangulata oda lett, már jóval azelőtt, hogy a kormányfő bejelentette a kijárási korlátozásokat. Nem szándékozunk kijátszani a rendőrök éberségét, önöknek sem ajánljuk. Egy kisfiúnak is üzenek most, aki már el tudja olvasni ezt. A locsolkodás szép húsvéti hagyomány, sejtem, hogy régóta elő van készítve a kölni és a kosárka a csokitojásoknak. De ez most elmarad. Csak a mamát és a hugit lehet meglocsolni. Esetleg engem, hogy ne hervadozzak még jobban. A hangulatom az ablakaimon is látszik. Szerintem kibírják mosatlanul szeptemberig, ünnepi sütésfőzést sem tervezek, azt eszem, amit eddig felhalmoztam. Néha kimegyek az erkélyre egy kis D-vitaminért, ilyenkor irigykedve gondolok a kertes házban lakókra. Ez a kulturális veszteségsorozat 78. része, de a mutató még sosem lengett ki ennyire. Az eddigieket visszaolvasva csodálkozom, milyen bagatell dolgokon háborogtam abban a másik, előző világban, amelynek egy hét alatt vége lett. Az emberi élet mindenek felett álló érték, tényleg felesleges volt azon rugózni, hogy a fiatalok kevés verset olvasnak, vagy hogy diplomás képzőművészeknek a reklámiparban kell elhelyezkedniük, ha meg akarnak élni. Mert mire ennek a szörnyűségnek vége lesz, a reklámipar is összeomlik, vagy legalábbis hatalmas mázli lesz, ha valaki ott kap munkát. Minden művészeti ág megsínyli ezt a járványt. Egy hónap sem telt el a vírus európai megjelenése óta, de már segélyalapokon gondolkodnak Brüsszelben, hogy azok a művészek se haljanak éhen, akik semmi máshoz nem értenek. Hazánkban márciusban 28 ezer kulturális rendezvény maradt el, és még csak az elején tartunk. Az online jelenlét nem old meg semmit, nem lehet hosszú távú alternatíva. Nem élhetjük az életünket az interneten. Csak ideig-óráig szórakoztató szobakoncertekre vadászni, virtuálisan múzeumi tárlatokat nézni, előkeresni a tavalyi nyaralás fotódokumentációját, Skype-on integetni a rokonoknak, ismerősöknek. Az ember társas lény, egy közösség tagja, igényli a személyes érintkezést. És még a legunalmasabb munkahely is nagyon tud hiányozni neki, nem még az, amelyiket imádja. Ezekben a napokban minden átértékelődik. Van időnk töprengni, új bakancslistát állítani össze, sokkal kisebb vágyakkal. Mindenki azt kérdezi a másiktól, mi lesz az első dolog, amit csinálni fog, ha szerencsésen túléljük ezt. És ilyenkor mindenki a legmindennapibb, leginkább magától értetődőnek tekintett dolgokat kezdi sorolni. És mit tesz értünk az unió? DUDÁS TAMÁS a kérdés visszhangzik manapság az Európai Unió sok tagországában, és ez alól Szlovákia sem kivétel. A közösségi médiákon gyakoriak az uniót elítélő bejegyzések, amelyek az EU elégtelen lépéseit vetik össze Kínával vagy Oroszországgal. A szlovákiai közhangulatot jól mutatja a Focus közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése, mely szerint csak a megkérdezettek 22 százaléka gondolja, hogy az EU eleget segít Szlovákiának a koronavírus elleni küzdelemben. Oroszországról a megkérdezettek 25 százaléka gondolja ezt, Kínáról pedig 66 százaléknyian. Az, hogy az említett két ország segítségét jóval túlbecsülik az emberek, egy másik történet, a fő kérdés az, hogy tényleg ennyire magunkra hagyott-e minket az Európai Unió. Az tény, hogy a koronavírus teijedését az EU vezetői eleinte alábecsülték, de a méltányosság kedvéért azt is meg kell jegyeznünk, hogy az egészségügy pontosan az a terület, ahol a tagországok semmilyen hatáskört nem adtak át Brüsszelnek. Ennek köszönhetően az EU-nak nem voltak sem maszkjai, sem lélegeztetőgépei, ezért az egészségügyi fronton tényleg nem tudott segítséget nyújtani. A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak leküzdésében viszont az EU már komoly szerepet játszhat, és a kezdeti akadozás után az uniós gépezet beindult, különböző pénzügyi forrásokat mozgósítva a tagországoknak. Elsősegélyként az Európai Bizottság már március közepén 37 milliárd eurót mozgósított a kohéziós alapokból a tagországok számára a koronavírus gazdasági hatásai elleni küzdelemre. Ebből 8 milliárd euró azonnal a tagországok rendelkezésére áll, és további 29 milliárd eurót hívhatnak le a kohéziós alapokban fennmaradó forrásokból. Ezeket a forrásokat a tagországok egészségügyi kiadásokra és a kis- és középvállalkozások támogatására fordíthatják. Mivel valójában az eddig le nem hívott kohéziós forrásokról van szó, az a paradox helyzet állt elő, hogy most előnybe kerültek azok az országok, amelyek eddig nem voltak sikeresek az uniós források lehívásában. Szlovákia is ilyen, ezért most 2,5 milliárd euróhoz jut így hozzá, amelyből az EU 527 milliót már folyósított is. Következő lépésként április elején az EU bemutatott egy 100 milliárd eurós szolidaritási alapot, melynek célja, hogy a gazdaság leállása miatt veszélyeztetett munkavállalókat segítse. A források mind a 27 tagország számára nyitva állnak, melyek ebből a részmunkaidős kurzarbeit programokat finanszírozhatják. Ezen felül az Európai Bizottság az Európai Befektetési Alappal közösen 8 milliárd eurós hitelalapot hozott létre, melyet a kis- és középvállalkozások használhatnak fel a túlélésre. Ursula von der Leyen bejelentette azt is, hogy az EU költségvetéséből minden felhasználható forrást a koronavírus elleni küzdelemre fordítanak, és az Európai Bizottság a következő költségvetési keretet is átdolgozza úgy, hogy a járvány gazdasági hatásai elleni küzdelem kerüljön a középpontba. Szlovákia számára nagy segítséget jelent az is, hogy az eurozóna tagjaként nem kell tartania további hitelfelvételektől. Az Európai Központi Bank ugyanis bejelentette, hogy 750 milliárd euró értékben kész a tagországok államkötvényeit felvásárolni 2020-ban, és ha szükséges, kész a programot jövőre is folytatni. Ez az eurozóna tagjai számára azt jelenti, hogy a befektetők nem fognak ódzkodni az államkötvényektől, hiszen tudják, hogy ezeket az Európai Központi Bank mindig kész megvásárolni. Mindebből világosan látszik, hogy nem Kína és nem is Oroszország áll mellettünk és segít nekünk, hanem az EU. Ezt hangsúlyosabban kellene kommunikálni az egyes tagországokban is, hogy küzdjünk a dezinformációs források és álhírek ellen, melyek egyre teijednek az interneten. FIGYELŐ Pártpropaganda szájmaszkkal Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselő a Facebookon tette közzé, hogy szájmaszkokat visz orvosoknak és Ujbuda lakóinak. A maszkcsomag röplapot tartalmaz, a fotón Simicskó látható, neve Fidesz-narancssárgával van írva a hazafias, lelkesítő szlogenek mellé. Nemrég Orbán Viktor kormányfő bevallotta, csak azért nem teszik kötelezővé a maszkviselést, mert nincs belőle elég. (index) Kadirov és Duterte lelövéssel fenyegeti a karantént megszegőket Ramzan Kadirov csecsen elnök védelmébe vette azokat a rendőröket, akik az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön megvertek egy egyébként egészséges férfit, mert megszegte a járvány miatti kijárási korlátozást. „Inkább egyet ütlegelni, mint ezreket elföldelni” - hangoztatta az észak-kaukázusi köztársaság vezetője az Instagramon közzétett videójában. „Ha kell, akkor személyesen látom el a baját fúrkósbottal azoknak, akik megszegik az előírásokat, börtönbe csukatom vagy pincébe záratom őket, de meg fogom védeni a népemef ’ - jelentette ki Kadirov. „Két hetet, vagy akár két hónapot is el lehet tölteni otthoni karanténban, sőt, bármilyen kemény intézkedéseket is lehet hozni. Az emberek éveket töltenek börtönökben, mégsem halnak meg ettől. Mi arra törekszünk, hogy ne hozzuk be a fertőzést a Csecsen Köztársaságba, és az itteni fertőzöttek ne hurcolják be a kórt máshova” - jelentette ki Kadirov, és leszögezte, hogy Csecsenföldre csak helyi lakcímigazolással fogják beengedni az embereket. Kadirov már március végén is kikelt egy külföldről hazatérő, és a karanténszabályokat megszegő helyi lakos ellen, és azt mondta, meg kellene ölni. „Ha engem kérdeznek, meg kellene ölni. Nemcsak maga betegszik meg, de megfertőzi családját, nővéreit, fivéreit, de a szomszédjait is”-mondta. Kadirov kemény kézzel vezeti CsecsenfÖldet. Jogvédők ismételten kifogásolják a szerintük kirívó emberi jogi jogsértéseket, ideértve az állítólagos kínzásokat és az igazságszolgáltatás önkényességét a tagköztársaságban, ahol nagyon erős az iszlám befolyása. A Kavkazszkij Uzel című független lap szerint viszont a csecsen lakosság erősen csodálkozik azon, hogy Kadirov sem tartja magát a járványügyi korlátozásokhoz. Nemrég egy mecsetben lehetett látni imádkozni annak ellenére, hogy a tömegrendezvényeket és a nagyobb vallási gyülekezeteket betiltották. Az újság hasábjain megszólaltatott muszlimok felvetették, hogy Kadirov miért imádkozhat másokkal közösen, ők pedig miért nem. Csecsenföldön éjszakai kijárási tilalom van érvényben, a városokban este 8-tól reggel 8-ig. Nemrég a Fülöp-szigetek vezetője is arról beszélt, hogy meg kell ölni a karantén megsértőit. „Az a parancsom a rendőrség és a katonaság szár mára, hogy az életveszélyes bajkeverőket lőjék le” - mondta Rodrigo Duterte tévébeszédében, és hogy nyomatékosba az üzenetet, azt mondta a kamerába: „Bajkeverés helyett eltemetlek”. (MTI) Koronavfrus miatt az idei húsvét elmarad
