Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)

2020-04-06 / 81. szám

www.ujszo.com | 2020. április 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kamyúj tásny ira Aki megteheti, nézzen kicsit körül, kinek tudna segíteni lesz mély a seb, amelyet a vírus a vi­lággazdaságon ejt. Az elkerülhetet­len, súlyos recesszió görbéjének ala­kulása ugyanis erősen összefügg az­zal, milyen gyorsan sikerül leszá­molni a láthatatlan ellenséggel. Azt viszont leszögezhetjük, hogy gazda­sági szempontból a kormányok és a központi bankok gyorsan és megfe­lelően reagáltak. Az elméleti és gaz­daságpolitikai vitákat, nézetkülönb­ségeket félretéve önti folyamatosan a piacokra a likviditást az összes na­gyobb jegybank, a kormányok a ko­rábbi költségvetési szigorhoz képest nagyvonalúan hagynak jóvá óriási mentőcsomagokat. Naponta hatal­mas összegekről, százmilliárdokról döntenek. Már most tudjuk, hogy a számlát a következő generációk áll­ják, de a jelenlegi helyzetben valószínűleg ez a legmegfelelőbb reakció, különösen a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt. De mit tehetünk mi, állampolgárok amellett, hogy szigorúan betartjuk a vírus legyőzéséhez szükséges, a szakemberek által leghatékonyabb­nak tartott ajánlásokat? Milyen egyéb feladatunk lehet még? Először is nézzünk körül a szőkébb környe­zetünkben. Ha olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van mun­kánk, és ezért még fizetést is kapunk, sőt, megtakarításunk is van, nos, eb­ben az esetben nézzünk körül kicsit másképp. Kik azok, akiknek a szol­gáltatásait igénybe vettük a korona­­vírus előtti időkben? Közülük kik azok, akiknek most valószínűleg nincs bevételük? Ha évek óta ugyanahhoz a fodrászhoz járunk, akkor hívjuk fel, kérdezzük meg, hogy van, esetleg ajánljuk fel, hogy megvásárolnánk néhány hajvágást előre. Ha van kedvenc kávézónk, ét­termünk, érdeklődjünk, nem vásár­olhatnánk-e utalványt, amivel ké­sőbb fizethetnénk. Feltehetően egyedül nem húzzuk ki a csávából, de ha többen így cselekszünk, mun­kahelyeket, családokat menthetünk meg. Ha ismerőseink között van, aki az egészségügyben, az élelmiszer­­iparban dolgozik, kérdezzük meg, mire van most a legnagyobb szüksé­ge. Próbáljuk meg elképzelni, milyen lehet most hajléktalanként létezni. Ha mi összeszorult gyomorral toljuk maszkban és kesztyűben a bevásár­lókocsit, akkor hogyan tudnak ők megfelelni az elvárásoknak, hogyan tudják teljesíteni az intézkedéseket (kézmosás, fertőtlenítés, segélyvo­nalak használata stb.)? Ha egy mód van rá, segítsük azokat az alapítvá­nyokat, amelyek őket próbálják vé­deni, megóvni. Aki szereti a jó bort, gondoljon csak bele, milyen helyzetben van­nak a bortermelőink. Az éttermek és borbárok nem rendelnek tőlük, de a szőlőmunkák nem tűrnek pár hóna­pos halasztást. Biztos vagyok benne, hogy az olvasók jó része már ko­rábban fölmérte a lehetőségeit, és segített. Egy új szolidaritás lehet az alapja a járvány utáni világ építésének. Ha nem ezen az úton indulunk el, hanem továbbra is a gazdasági növekedés, a felhalmozás, az osztalékok bűvöle­tében folytatjuk a természet, egymás és saját magunk kizsákmányolását, akkor a bolygó immunrendszere is­mételten figyelmeztetni fog minket, és ajelenleginél sokkal súlyosabb válságokjönnek. Egy amerikai immunológus szerint megvan a vírus lehetséges ellenszere Megvan az új koronavírus lehetséges ellenszere - állítja Jakob Glanville, egy kaliforniai immunológiai laboratórium alapítója. A Fox televíziónak adott inteijú­­ban kifejtette, semlegesítő antiteste­ket állítottak elő, amelyek képesek blokkolni a vírust. „Egy sor szuper­hatékony antitestet fejlesztettünk, amelyek blokkolják a vírus felületén lévő tüskéket, így a vírus elveszíti fertőzőképességét” - fogalmazott az immunológus. A tüskék azok a ko­rona alakú kinövések, amelyekkel a vírus behatol az egészséges sejtekbe. Glanville doktor azt is elmondta, az ebolajárványnak szintén antitestek­kel sikerült gátat vetni. Álláspontja szerint az antitestkezelés fordította meg az ebola teijedését. Az orvos - akinek számítógépes mérnöki végzettsége is van - kifej­tette: sok esetben az antitestekkel tör­ténő kezelés hatékonyabb, mint a vakcina, mert a vakcinának 6-8 hétre van szüksége a védettség kialakítá­sához, míg az antitest fél órán belül hatni kezd. Példaként a légúti óriás­sejtes vírus (RSVj által okozott be­tegségek vagy a veszettség kezelését hozta fel. Leszögezte: gyorsabban le­het antitestet kifejleszteni, mint vak­cinát. Közölte: reményei szerint az új antitestkezelést már a nyáron ki lehet próbálni embereken. Glanville az eddigi kutatási anya­got átadja az amerikai hadseregnek, a Gates Alapítvány egyik vállalkozá­sának és néhány magánlaboratóri­umnak, ezek valamennyien tesztelik majd a hatékonyságát. Augusztus vé­gére ígéri a terápia forgalomba hoza­talát. (MTI) Élni és visszaélni a világjárvánnyal SIDÓH. ZOLTÁN Vitathatatlanul egy nagyon jól felkészült vírus indult világhódí­tó útjára. A nem előzmények nélküli viharos teijedése számos tudományos, gazdasági és politikai kérdést vet fel, arról nem is szólva, hogy már most eltűnődhetünk azon, vajon a jövőben miképpen változtatja meg gyökeresen életünket a járvány. A koronavírus arra figyelmeztet, hogy az utóbbi évtizedekben elkényel­­mesedett az emberiség a járványokkal szemben. Hivatalosan 1980-ban töröltük el a Föld felszínéről a rettegett fekete himlőt, azóta ugyan fel kel­lett venni a küzdelmet az ebolával, majd az ezredforduló környékén a szintén koronavíruson alapuló S ARS- és MERS-járvánnyal, azonban a viszonylag gyorsan megfékezett pandémiák tompították éberségünket, olyannyira, hogy számos ország leépítette a figyelmeztető rendszereket. Pedig a természet gyorsuló pusztításába szinte bele van kódolva egy ve­szedelmes világjárvány, ugyanis szoros összefüggés van a természet pusztítása és az új típusú vírusok felbukkanása között. Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója nemrég azt mondta, a vírussal, a heteken át tartó ausztrál bozóttüzekkel, a Kelet-Afrikában évti­zedek óta nem tapasztalt mértékű sáskajárással a természet világos jelzést küldött az embereknek: ez így nem mehet tovább. Ez az új koronavírus csak nemrég ugrott át állatról az emberre, vagyis nemrég történt meg az úgynevezett zoonózis, ezért még nem vagyunk rá immunisak. Ebből adó­dóan a harc, a kór kordában tartása az ellenanyag megalkotása hosszú évekig is eltarthat. Ami a gazdasági kérdéseket illeti, az elkerülhetetlen és mély válságon túl el kell gondolkodni azon, vajon érdemes-e ennyire Kínától függenie a fejlett világnak. Most kiderült, túlságosan kiszerveztük a termelést a Tá­vol-Keletre, és minden csúcstechnológia ellenére képtelenek vagyunk az egyszerűnek mondható szájmaszkok tömeges gyártására (a volt szocialista országokban azért még működnek a hiánygazdaság geijesztette reflexek, zakatolnak a varrógépek). Az is nyilvánvalóvá vált, Nyugat-Európa me­zőgazdasága a kelet-európai idénymunkások nélkül megroggyan, máris olyan becslések láttak napvilágot, hogy emiatt legalább 500 ezer tonna termés rohad meg a földeken. Érdemes megjegyezni, talán a hazai mező­­gazdaság szintén nagyobb hangsúlyt kaphatna, csak egy példa: nem ok­vetlenül kell Spanyolországból annyi paradicsomot behozni. A váratlanul és kényszerből tömegessé váló távmunka szintén átalakítja szokásainkat, kiderülhet, nincs is szükség annyi irodaházra - a home office számos kér­dést vet fel, a közeljövő egyik izgalmas témája lehet ezek körbejárása. A politikára ugyancsak rányomja bélyegét a koronavírus. Most nem Boris Johnson brit kormányfő betegségtől meggyötört arcára gondolunk, hanem arra, miként reagálnak a dilettáns vérpopulisták és a jéghideg hata­lomtechnikusok a kórra. Donald Trump amerikai elnök kezdetben fel sem fogta, miről van szó, csak arra ügyelt, hogy következetesen kínai vírust emlegessen. Trump még március első felében is politikai támadásnak és a demokrata pártiak blöffjének nevezte a vírust, majd amikor észhez tért és a járvány elleni harc élére állt, annyi marhaságot hordott össze, hogy a saj­tókonferenciákon mellette álló Anthony Faucit, a kormányzati járvány­ügyi munkacsoport tagját az ájulás kerülgette. Nála is szélsőségesebb Jair Bolsonaro brazil elnök, akinek a járvánnyal kapcsolatos mélyen hazug ál­lításait kénytelen volt törölni a Twitter és a Facebook. Szerinte semmi szükség karanténokra és munkabeszüntetésekre, és egyébként is csak a 60 év felettiek veszélyeztetettek - mondja a 65 éves államfő. Már ott tartunk, hogy a brazil nagyvárosok szegénynegyedeinek lakóit a drogbandák kérik, ne hagyják el az otthonukat, miközben Bolsonaro tegnapra nemzeti böjt- és imanapot hirdetett, hogy megszabadítsa országát a pandémiától... A hideg fejjel számító hatalomtechnikusok ennél jóval ügyesebbek. Kí­na kis híján már úgy állítja be magát, mint a járvány elleni harc hőse, a külföldre küldött szájmaszkjaival, orvosaival a megmentő pózát vette fel. Miközben ha nem titkolták volna hetekig a kórt, ha első reflexként nem zártak volna be laboratóriumokat, ha nem üldözték volna az igazságot ki­mondó orvosaikat, akkor nem tartanánk itt. Vlagyimir Putyin orosz elnök is meglovagolja a lehetőséget. Moszkva úgy küldött egymillió dollár értékű egészségügyi felszerelést az US A-ba, hogy közben Oroszország­ban sincs elég szájmaszk és lélegeztetőgép. A szállítmánnyal kapcsolatban kimondottan furcsa, hogy az akcióban olyan orosz cégek is részt vettek, amelyeket Washington korábban szankciókkal sújtott az Ukrajnához tar­tozó Krím elfoglalásában játszott szerepük miatt. Egyben Moszkva az ENSZ-nél azt kezdeményezte, hogy a világszervezet a járványra hivat­kozva követelje a tagállamoktól a szankciók azonnali feloldását. Az Olaszországba küldött moszkvai segélyszállítmány nagy része pedig egyenesen használhatatlan. A Bond film címét felhasználó, „Oroszor­szágból szeretettel” feliratú szállítmányokkal csak az volt Putyin célja, hogy azt láttassa, míg az Európai Unió nem, addig Oroszország képes kézzelfogható segítséget adni. Ehhez képest régiónk kiforrott hatalom­technikusa a kór okozta riadalom ürügyén csupán korlátlan ideig kitolta kormánya túlhatalmát, és a vírus helyett inkább Brüsszel ostorozása került a célkeresztjébe... Ne feledjük, a most meghozott, esetenként drasztikus intézkedések velünk maradhatnak. A lapunkban minap már idézett Yuval Noah Harari izraeli történész arra figyelmeztet, „az ideiglenes megoldá­soknak csúnya szokásuk, hogy túlélik a vészhelyzeteket, főleg mivel a lát­határon mindig felbukkan egy-egy újabb vészhelyzet”. Kínában az állam éppen a sosem látott eredményességű megfigyeléssel tudta kontrollálni a járványt. Harari úgy gondolja, a vészhelyzet idején bevezetett intézkedé­sek, a privát szféráról való lemondás veszélyes irányba terelheti a társa­dalmat. Azaz figyeljünk arra, a járvány elükével a már említett hatalom­technikusok révén ne a totalitárius rendőrállam és a nacionalista elszigete­lődés kerekedjen felül, hanem az állampolgári hatalom kiterjesztése és a globális szolidaritás. Egyszerű emberek, egyszerű megoldások (Lubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents