Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-06 / 81. szám
www.ujszo.com | 2020. április 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kamyúj tásny ira Aki megteheti, nézzen kicsit körül, kinek tudna segíteni lesz mély a seb, amelyet a vírus a világgazdaságon ejt. Az elkerülhetetlen, súlyos recesszió görbéjének alakulása ugyanis erősen összefügg azzal, milyen gyorsan sikerül leszámolni a láthatatlan ellenséggel. Azt viszont leszögezhetjük, hogy gazdasági szempontból a kormányok és a központi bankok gyorsan és megfelelően reagáltak. Az elméleti és gazdaságpolitikai vitákat, nézetkülönbségeket félretéve önti folyamatosan a piacokra a likviditást az összes nagyobb jegybank, a kormányok a korábbi költségvetési szigorhoz képest nagyvonalúan hagynak jóvá óriási mentőcsomagokat. Naponta hatalmas összegekről, százmilliárdokról döntenek. Már most tudjuk, hogy a számlát a következő generációk állják, de a jelenlegi helyzetben valószínűleg ez a legmegfelelőbb reakció, különösen a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt. De mit tehetünk mi, állampolgárok amellett, hogy szigorúan betartjuk a vírus legyőzéséhez szükséges, a szakemberek által leghatékonyabbnak tartott ajánlásokat? Milyen egyéb feladatunk lehet még? Először is nézzünk körül a szőkébb környezetünkben. Ha olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van munkánk, és ezért még fizetést is kapunk, sőt, megtakarításunk is van, nos, ebben az esetben nézzünk körül kicsit másképp. Kik azok, akiknek a szolgáltatásait igénybe vettük a koronavírus előtti időkben? Közülük kik azok, akiknek most valószínűleg nincs bevételük? Ha évek óta ugyanahhoz a fodrászhoz járunk, akkor hívjuk fel, kérdezzük meg, hogy van, esetleg ajánljuk fel, hogy megvásárolnánk néhány hajvágást előre. Ha van kedvenc kávézónk, éttermünk, érdeklődjünk, nem vásárolhatnánk-e utalványt, amivel később fizethetnénk. Feltehetően egyedül nem húzzuk ki a csávából, de ha többen így cselekszünk, munkahelyeket, családokat menthetünk meg. Ha ismerőseink között van, aki az egészségügyben, az élelmiszeriparban dolgozik, kérdezzük meg, mire van most a legnagyobb szüksége. Próbáljuk meg elképzelni, milyen lehet most hajléktalanként létezni. Ha mi összeszorult gyomorral toljuk maszkban és kesztyűben a bevásárlókocsit, akkor hogyan tudnak ők megfelelni az elvárásoknak, hogyan tudják teljesíteni az intézkedéseket (kézmosás, fertőtlenítés, segélyvonalak használata stb.)? Ha egy mód van rá, segítsük azokat az alapítványokat, amelyek őket próbálják védeni, megóvni. Aki szereti a jó bort, gondoljon csak bele, milyen helyzetben vannak a bortermelőink. Az éttermek és borbárok nem rendelnek tőlük, de a szőlőmunkák nem tűrnek pár hónapos halasztást. Biztos vagyok benne, hogy az olvasók jó része már korábban fölmérte a lehetőségeit, és segített. Egy új szolidaritás lehet az alapja a járvány utáni világ építésének. Ha nem ezen az úton indulunk el, hanem továbbra is a gazdasági növekedés, a felhalmozás, az osztalékok bűvöletében folytatjuk a természet, egymás és saját magunk kizsákmányolását, akkor a bolygó immunrendszere ismételten figyelmeztetni fog minket, és ajelenleginél sokkal súlyosabb válságokjönnek. Egy amerikai immunológus szerint megvan a vírus lehetséges ellenszere Megvan az új koronavírus lehetséges ellenszere - állítja Jakob Glanville, egy kaliforniai immunológiai laboratórium alapítója. A Fox televíziónak adott inteijúban kifejtette, semlegesítő antitesteket állítottak elő, amelyek képesek blokkolni a vírust. „Egy sor szuperhatékony antitestet fejlesztettünk, amelyek blokkolják a vírus felületén lévő tüskéket, így a vírus elveszíti fertőzőképességét” - fogalmazott az immunológus. A tüskék azok a korona alakú kinövések, amelyekkel a vírus behatol az egészséges sejtekbe. Glanville doktor azt is elmondta, az ebolajárványnak szintén antitestekkel sikerült gátat vetni. Álláspontja szerint az antitestkezelés fordította meg az ebola teijedését. Az orvos - akinek számítógépes mérnöki végzettsége is van - kifejtette: sok esetben az antitestekkel történő kezelés hatékonyabb, mint a vakcina, mert a vakcinának 6-8 hétre van szüksége a védettség kialakításához, míg az antitest fél órán belül hatni kezd. Példaként a légúti óriássejtes vírus (RSVj által okozott betegségek vagy a veszettség kezelését hozta fel. Leszögezte: gyorsabban lehet antitestet kifejleszteni, mint vakcinát. Közölte: reményei szerint az új antitestkezelést már a nyáron ki lehet próbálni embereken. Glanville az eddigi kutatási anyagot átadja az amerikai hadseregnek, a Gates Alapítvány egyik vállalkozásának és néhány magánlaboratóriumnak, ezek valamennyien tesztelik majd a hatékonyságát. Augusztus végére ígéri a terápia forgalomba hozatalát. (MTI) Élni és visszaélni a világjárvánnyal SIDÓH. ZOLTÁN Vitathatatlanul egy nagyon jól felkészült vírus indult világhódító útjára. A nem előzmények nélküli viharos teijedése számos tudományos, gazdasági és politikai kérdést vet fel, arról nem is szólva, hogy már most eltűnődhetünk azon, vajon a jövőben miképpen változtatja meg gyökeresen életünket a járvány. A koronavírus arra figyelmeztet, hogy az utóbbi évtizedekben elkényelmesedett az emberiség a járványokkal szemben. Hivatalosan 1980-ban töröltük el a Föld felszínéről a rettegett fekete himlőt, azóta ugyan fel kellett venni a küzdelmet az ebolával, majd az ezredforduló környékén a szintén koronavíruson alapuló S ARS- és MERS-járvánnyal, azonban a viszonylag gyorsan megfékezett pandémiák tompították éberségünket, olyannyira, hogy számos ország leépítette a figyelmeztető rendszereket. Pedig a természet gyorsuló pusztításába szinte bele van kódolva egy veszedelmes világjárvány, ugyanis szoros összefüggés van a természet pusztítása és az új típusú vírusok felbukkanása között. Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója nemrég azt mondta, a vírussal, a heteken át tartó ausztrál bozóttüzekkel, a Kelet-Afrikában évtizedek óta nem tapasztalt mértékű sáskajárással a természet világos jelzést küldött az embereknek: ez így nem mehet tovább. Ez az új koronavírus csak nemrég ugrott át állatról az emberre, vagyis nemrég történt meg az úgynevezett zoonózis, ezért még nem vagyunk rá immunisak. Ebből adódóan a harc, a kór kordában tartása az ellenanyag megalkotása hosszú évekig is eltarthat. Ami a gazdasági kérdéseket illeti, az elkerülhetetlen és mély válságon túl el kell gondolkodni azon, vajon érdemes-e ennyire Kínától függenie a fejlett világnak. Most kiderült, túlságosan kiszerveztük a termelést a Távol-Keletre, és minden csúcstechnológia ellenére képtelenek vagyunk az egyszerűnek mondható szájmaszkok tömeges gyártására (a volt szocialista országokban azért még működnek a hiánygazdaság geijesztette reflexek, zakatolnak a varrógépek). Az is nyilvánvalóvá vált, Nyugat-Európa mezőgazdasága a kelet-európai idénymunkások nélkül megroggyan, máris olyan becslések láttak napvilágot, hogy emiatt legalább 500 ezer tonna termés rohad meg a földeken. Érdemes megjegyezni, talán a hazai mezőgazdaság szintén nagyobb hangsúlyt kaphatna, csak egy példa: nem okvetlenül kell Spanyolországból annyi paradicsomot behozni. A váratlanul és kényszerből tömegessé váló távmunka szintén átalakítja szokásainkat, kiderülhet, nincs is szükség annyi irodaházra - a home office számos kérdést vet fel, a közeljövő egyik izgalmas témája lehet ezek körbejárása. A politikára ugyancsak rányomja bélyegét a koronavírus. Most nem Boris Johnson brit kormányfő betegségtől meggyötört arcára gondolunk, hanem arra, miként reagálnak a dilettáns vérpopulisták és a jéghideg hatalomtechnikusok a kórra. Donald Trump amerikai elnök kezdetben fel sem fogta, miről van szó, csak arra ügyelt, hogy következetesen kínai vírust emlegessen. Trump még március első felében is politikai támadásnak és a demokrata pártiak blöffjének nevezte a vírust, majd amikor észhez tért és a járvány elleni harc élére állt, annyi marhaságot hordott össze, hogy a sajtókonferenciákon mellette álló Anthony Faucit, a kormányzati járványügyi munkacsoport tagját az ájulás kerülgette. Nála is szélsőségesebb Jair Bolsonaro brazil elnök, akinek a járvánnyal kapcsolatos mélyen hazug állításait kénytelen volt törölni a Twitter és a Facebook. Szerinte semmi szükség karanténokra és munkabeszüntetésekre, és egyébként is csak a 60 év felettiek veszélyeztetettek - mondja a 65 éves államfő. Már ott tartunk, hogy a brazil nagyvárosok szegénynegyedeinek lakóit a drogbandák kérik, ne hagyják el az otthonukat, miközben Bolsonaro tegnapra nemzeti böjt- és imanapot hirdetett, hogy megszabadítsa országát a pandémiától... A hideg fejjel számító hatalomtechnikusok ennél jóval ügyesebbek. Kína kis híján már úgy állítja be magát, mint a járvány elleni harc hőse, a külföldre küldött szájmaszkjaival, orvosaival a megmentő pózát vette fel. Miközben ha nem titkolták volna hetekig a kórt, ha első reflexként nem zártak volna be laboratóriumokat, ha nem üldözték volna az igazságot kimondó orvosaikat, akkor nem tartanánk itt. Vlagyimir Putyin orosz elnök is meglovagolja a lehetőséget. Moszkva úgy küldött egymillió dollár értékű egészségügyi felszerelést az US A-ba, hogy közben Oroszországban sincs elég szájmaszk és lélegeztetőgép. A szállítmánnyal kapcsolatban kimondottan furcsa, hogy az akcióban olyan orosz cégek is részt vettek, amelyeket Washington korábban szankciókkal sújtott az Ukrajnához tartozó Krím elfoglalásában játszott szerepük miatt. Egyben Moszkva az ENSZ-nél azt kezdeményezte, hogy a világszervezet a járványra hivatkozva követelje a tagállamoktól a szankciók azonnali feloldását. Az Olaszországba küldött moszkvai segélyszállítmány nagy része pedig egyenesen használhatatlan. A Bond film címét felhasználó, „Oroszországból szeretettel” feliratú szállítmányokkal csak az volt Putyin célja, hogy azt láttassa, míg az Európai Unió nem, addig Oroszország képes kézzelfogható segítséget adni. Ehhez képest régiónk kiforrott hatalomtechnikusa a kór okozta riadalom ürügyén csupán korlátlan ideig kitolta kormánya túlhatalmát, és a vírus helyett inkább Brüsszel ostorozása került a célkeresztjébe... Ne feledjük, a most meghozott, esetenként drasztikus intézkedések velünk maradhatnak. A lapunkban minap már idézett Yuval Noah Harari izraeli történész arra figyelmeztet, „az ideiglenes megoldásoknak csúnya szokásuk, hogy túlélik a vészhelyzeteket, főleg mivel a láthatáron mindig felbukkan egy-egy újabb vészhelyzet”. Kínában az állam éppen a sosem látott eredményességű megfigyeléssel tudta kontrollálni a járványt. Harari úgy gondolja, a vészhelyzet idején bevezetett intézkedések, a privát szféráról való lemondás veszélyes irányba terelheti a társadalmat. Azaz figyeljünk arra, a járvány elükével a már említett hatalomtechnikusok révén ne a totalitárius rendőrállam és a nacionalista elszigetelődés kerekedjen felül, hanem az állampolgári hatalom kiterjesztése és a globális szolidaritás. Egyszerű emberek, egyszerű megoldások (Lubomír Kotrha karikatúrája)