Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-02 / 51. szám
10| MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 2. | www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: kezdődik a hivatalos tárgyalás London. Ma kezdődik a tárgyalássorozat Nagy-Britannia és az Európai Unió között a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerről. Az első forduló négy napig tart. A londoni miniszterelnöki hivatal által közzétett menetrend alapján ma először a két tárgyalóküldöttség vezetői találkoznak. A brit kormány főtárgyalója David Frost, az unió delegációját pedig továbbra is Michel Bamier vezeti, aki a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló tavalyi tárgyalássorozaton is az unió főképviselője volt. A küldöttségek plenáris ülést is tartanak, a konkrét tárgyalási témák holnaptól kerülnek napirendre. Fő fontosságú tárgyalási pontjai közé tartozik a kétoldalú áru- és szolgáltatáskereskedelem, a beruházási tevékenység, a polgári repülés, a halászati jogok és a versenyjogi feltételek szabályozása. (MTI) DK-kongresszus: Gyurcsány mozgósít Budapest. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és a párt politikusai is a teljes ellenzéki összefogás mellett emeltek szót a DK tegnapi tisztújító kongresszusán. A pártelnök beszédében úgy fogalmazott: egyszerű a képlet, ha az ellenzék összefog, akkor győzni fognak 2022-ben. Elmondta, hogy az elmúlt napokban internetes felmérést végeztek, a több mint 108 ezer válaszadó 93 százaléka azt felelte, hogy teljes ellenzéki egységre van szükség. Az ellenzék vezető ereje nem egyik vagy másik párt, hanem egy közös szándék, a közös akarat, hogy Magyarország újra köztársaság, Magyarország újra demokrácia legyen - mondta Gyurcsány. (MTI, ú) Ma megint választás Izraelben Jeruzsálem. Az utolsó hivatalos közvélemény-kutatások szerint ismét politikai patthelyzetet hozhat az egy éven belül ma harmadszor megrendezendő parlamenti választás Izraelben. A Benjámin Netanjahu kormányfő által vezetett jobboldali Likud párt és Béni Ganz ellenzéki centrista Kék-fehér pártja is 33 helyet szerezne a 120 tagú parlamentben, és egy mandátummal vezetne a jobboldali-vallásos tömb. A legutóbbi napokban a különböző kutatások a Likud növekvő előnyét jósolták, együtt a jobboldali tömb erősödésével. Ez nem kedvez a miniszterelnök szokásos kampánytechnikájának, ugyanis a voksolás napján eddig mindig azzal buzdította híveit a szavazásra, hogy vezet vele szemben politikai ellenfele, és megmentése érdekében akkor is a Likudra és rá kell szavazni, ha mást terveztek. A választás legfőbb kérdése, hogy ma Netanjahunak sikerül-e jobboldali tömbjével Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű, jobboldali nacionalista pártja nélkül többséget szereznie a kneszetben. (MTI) Menekültek Európa küszöbén Törökország folytatja csapásméréseit Szíriában, ami tovább gerjeszti a migrációs hullámot 2015-re emlékeztető helyzet. Menekültek a görög partoknál. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Ankara. A hétvégén mór több mint 13 ezer ember torlódott össze a görög-török határon abban a reményben, hogy uniós területre léphet. Felújították drénokkal folytatott támadásaikat a török erők Szíria Idlíb tartományában. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint családok és kisgyerekek is vannak a görög határnál várakozó tömegben. Tegnap is folyamatosan érkeztek az emberek - szíriaiak, afgánok, irakiak - gyalogosan a görög határnál fekvő törökországi pazarkulei átkelőhöz. A görög védelmi miniszter helyettese elmondta: szombat éjjel a hatóságok 9600 olyan bevándorlót tartóztattak fel, akik törvénytelenül próbáltak meg belépni görög területre a 200 kilométer hosszú görög-török határ mentén, ahol az ankarai bejelentést követően megerősítették a határőrizetet. „Szilárdan védelmezzük Görögország és Európa határait” - mondta a miniszterhelyettes. A görög rendőrség szerint vasárnap reggel több mint 500 illegális bevándorló érte el a görögországi Leszbosz, Híosz és Számosz szigeteket. Nyomás a görög határon Az utóbbi napokban a görög határőrség és a rendőrség készenléti egységei könnygázt és villanógránátokat is bevetettek a Törökország és Görögország közötti pazarkulei és kasztanieszi határátkelőknél gyülekező csoportok feloszlatására. A török katonák közben időnként lövéseket adnak le a levegőbe, hogy a határátkelő felé tereljék a migránsokat. Kasztaniesz lakói keveslik a helyszínre vezényelt rendőrök és katonák számát, és követelik létszámuk növelését, és a haditechnikai eszközök bevetését is, megakadályozandó a migránsok áttörését a határon, akiknek soraiban szíriaiak, irániak, irakiak, marokkóiak és pakisztániak is vannak. Ankara kitárta kapuit Ankarában pénteken közölték, hogy az ország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülteket, és megnyitották a határokat az Európa felé igyekvő bevándorlók előtt. Szombaton Recep Tayyip Erdogan török államfő azt mondta: legkevesebb 18 ezer Szíriái menekült kelt át a török határon az európai uniós országokba azóta, hogy pénteken megnyitották előttük a határt. „Mi a továbbiakban sem fogjuk bezárni ezeket a kapukat, ez folytatódni fog. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy etessünk ilyen sok menekültet” - mondta Erdogan. Leszögezte, hogy az Európai Uniónak tartania kell magát a menekültekkel kapcsolatos, Törökországnak tett ígéretéhez. Törökországban jelenleg több mint 3,5 millió szíriai migráns él, és sokan menekültek ide Ázsia más részeiből, valamint Afrikából is. A menekültválság tetőpontján, 2015-ben a migránsok nagy része Görögországon keresztül igyekezett Európa más országai felé eljutni. Az úgynevezett balkáni migrációs útvonalat 20lóban lezárták, az ekkor megkötött EU-Törökország menekültügyi egyezménnyel. Ennek értelmében a török hatóságok igyekeznek megakadályozni a menedékkérők távozását az unió tagországai felé, cserébe Törökország 6 milliárd euró támogatást kap az EU-tól a területén tartózkodó menekültek ellátására. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök közölte, ma megvitatja Erdogannal a szíriai menekültek okozta problémát. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a hét végéig Törökország rendelkezésére bocsássuk a szükséges eszközöket ahhoz, hogy saját területén gondoskodni tudjon a menekültekről” -mondta Boriszov. Szerinte az elmúlt napban a bolgár-török határon nem voltak incidensek, a határőrök és matrózok az állomáshelyükön vannak, de egymagában a határ fokozott védelmével nem lehet megoldani a problémát. „Egyetlen normális ember sem engedi meg az erő alkalmazását nőkkel és gyerekekkel szemben. A szíriai humanitárius válság súlyos, mintegy egymillió embernek, gyerekes családoknak nincs vize, nincs élelme, hideg van, és ezért menekülnek Európába” - mondta sajtótájékoztatóján Boriszov. Bulgária pénteken jelentette be, hogy megerősíti Törökországgal közös határának védelmét. Folytatódó török támadás Felújították drónokkal folytatott támadásaikat a török erők Szíria Idlíb tartományában, és megöltek 26 szíriai katonát - adta hírül a kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelkező Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja (OSDH). A jelentés szerint a török drónok megsemmisítettek 18 szíriai járművet is. A törökök pénteken is támadták a szíriai kormány haderőit az északnyugati szír (TASR/AP) tartományban. Aznap 48 katonával végeztek. A heves török támadások előzménye, hogy csütörtökön 34 török katona halt meg egy légicsapásban, amelyet - Ankara szerint - a szír kormányerők mértek rájuk. Szíriába február eleje óta 3000 harci járművet és 8000 katonát vezényelt Ankara. Az ODSH szerint a török csapatok további erősítéseket kapnak. Ä Törökországgal szövetséges Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) felkelőcsoport lelőtte a damaszkuszi kormányerők egyik orosz gyártmányú repülőgépét az északnyugati Idlíb tartományban, amelynek visszaszerzésére a szíriai kormánycsapatok átfogó műveleteket folytatnak. Oroszország és Törökország megállapodott a feszültség csökkentéséről az észak-szíriai Idlíb tartományban, ahol az elmúlt napokban súlyosbodott a válság, miután több tucat török katona esett el a katonai műveletekben. Az orosz külügyminisztérium szerint az egyeztetéseken arról is megállapodtak, hogy folytatják a harcot Idlíbben az ENSZ Biztonsági Tanácsa által terrorista szervezetekké nyilvánított fegyveres csoportok ellen. T-1 1 TT •• ff •• A a Eloszor gyozott Biden exalelnök Amerikai-tálib békemegállapodás Az USA és az afganisztáni tálib lázadók vezetői aláírták Dohában a történelmi jelentőségű békemegállapodást, amely remények szerint fontos lépés lesz a 18 éve dúló afganisztáni háború lezárásában. Doha. Az afgán kormány és a tálibok későbbi békeegyezményének aláírására lehetőséget teremtő megállapodást Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja írta alá Abdul Gáni Baradar tálib mollával. A dokumentum értelmében az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszáma 3-4 hónapon belül 13 ezerről 8,6 ezerre csökken, a kontingens többi katonáját a szövetséges haderő katonáival együtt pedig 14 hónapon belül kivonják Afganisztánból, feltéve ha a tálibok eleget tesznek a terrorcselekmények megakadályozására tett ígéretüknek, illetve annak, hogy nem fogják használni Afganisztán területét az Egyesült Államok és a vele szövetséges országok elleni támadásokra, és nem fognak együttműködni a biztonságukat fenyegető szervezetekkel és személyekkel sem. •>1 iínAlg n u> öagaJI lement for Bringini JUüjlÁcí vJLÓ p. J gJüLuoglj unt Iáéi VJ y Íj "WWW úLimilÁól cu Ir Odú to 2! February 202« Afghanistan 11 tjj Liu I )Uld\ l Agreement for Bringing Piaca to AfghanMan I úú-uuUii! p'lioM JlUj áftuj I úfljJ yUgw a «J úuaÖJUpI I ríLűuilÁbl tu xlo .laioT ŐLoUöAIno Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az aláírás helyszínén (tasr/ap) A biztonsági garanciákon túl az amerikaiak ígéretet kaptak a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére. A megállapodásban szerepel az is, hogy az afgánközi párbeszéd március 10-én veszi kezdetét, és az amerikai hatóságok és a tálibok is vállalták, hogy addig több ezer foglyot engednek szabadon: 5000 tálib szabadulása fejében a lázadók ezer fogvatartottat engednek el. Egy orosz külügyi illetékes szerint a tálibok Moszkvában akaiják folytatni a béketárgyalásokat a kabuli kormánnyal, de több ország, így Németország, Norvégia, Üzbegisztán és Indonézia is kínált ehhez helyszínt. Az Egyesült Államok vállalta a megállapodásban, hogy augusztusra feloldja a tálib mozgalom tagjai elleni szankciókat, és szorgalmazni fogja, hogy a szóban forgó személyek májusig lekerüljenek az ENSZ feketelistájáról is. Az Egyesült Államok azt is vállalta, hogy kérni fogja az egyezmény jóváhagyását az ENSZ Biztonsági Tanácsától. Szakértők szerint a katari fővárosban nyélbe ütött megállapodás megnyitja az utat az előtt, hogy az USA lezárja történelmének leghosszabb háborúját, Donald Trump pedig teljesítse ezzel az egyik legfontosabb kampányígéretét. Az egyezmény azonban legitimálja a terroristaként elkönyvelt tálibokat, miközben az afgánközi párbeszéd, a lázadók és a kormány közötti tárgyalások sokkal bonyolultabbnak ígérkeznek a 1,5 évig tartó amerikai-tálib tárgyalásoknál, amelyek elvezettek a dohai megállapodáshoz. (MTI) Washington. A demokraták dél-karolinai előválasztásán Joe Biden, az Obama-kormányzat egykori alelnöke győzött, Tom Steyer kaliforniai milliárdos pedig bejelentette, hogy kiszáll az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből. Biden a voksok közel 50%-át szerezte meg, a 2. helyen, valamivel több mint 19%-kal Bemie Sanders végzett. Pete Buttigieg volt polgármester, Elizabeth Warren massachusettsi és Amy Klobuchar minnesotai szenátor egyaránt 10%-nál kevesebb szavazatot szerzett. A demokraták elnökjelöltségéért versenyző Mike Bloomberg milliárdos a délkarolinai szavazáson nem vett részt. Az első felmérések szerint Biden elsősorban a 45 éven felüliek és az affoamerikaiak bizalmát nyerte el. Nagyarányú győzelmét elemzők különösen fontosnak tartják, hiszen a volt alelnök az előválasztási folyamat első három szavazásán - Iowában, New Hampshire államban és Nevadában - nem szerepelt jól. Holnap egyszerre 14 államban tartanak előválasztást. (MTI)
