Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-05 / 54. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2020. március 5. 3 így szavaztak a magyarok a választáson CZÍMER GÁBOR A parlamenti választás során készült exit poll a Híd és az MKÖ szavazótáboráról is érdekes részleteket árul el. Az is kiderül, miért választották a szavazók az egyik vagy a másik pártot. Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség igazgatója lapunknak a szavazók mobilizációjával kapcsolatban elmondta, országosan a választók 14 százaléka a négy évvel ezelőtti voksoláson nem vett részt. A szlovák pártok közül a Sme rodina tudta legtöbbjüket megszólítani. A Boris Kollár vezette formáció szavazóinak 21 százaléka került ki ebből a csoportból. A választás győztesének, az OEaNO-nak a választótáborát 18 százalékban alkották olyanok, akik négy éve nem szavaztak. Slosiarik kiemelte, ezeknél a számoknál mindig figyelembe kell venni az elsőválasztók által okozott hatást. Ők négy éve még nem szavazhattak. A Híd mostani táborából 4,9 százaléknyian, az MKÖ választóbázisából 12,1 százaléknyian nem járultak az urnákhoz 2016-ban. Ebből a Híd esetében 1,4, az MKÖ esetében 3,6 százalékpontnyi szavazó volt elsőválasztó. A hűséges szavazók Azt, hogy mely pártokra szavaztak a magyarok, az 1. táblázat mutatja. A 2. táblázat a Híd és az MKÖ mostani szavazóbázisának összetételét mutatja. Eszerint a Hídra így szavaztak a magyarok a 2020-as parlamenti választáson MKÖ 50,0 % Híd 20,4% OLaNO 10,1 % Smer 4,6 % Sme rodina 2,6 % LSNS 2,6 % Za ludi 2,5 % PS/Spolu 2,3 % SaS 1,4 % Vlasf 1,1 % Dobra volba 0,8 % KDH 0,7 % Mámé toho dost 0,3 % • Forrás: A Focus ügynökség exit poll felmérése, amelyet a Markíza televízió megbízásából készített február 29-én. I. táblázat most 84,2 százalékban olyanok voksoltak, akik már 2016-ban is ezt a pártot választották, és 7 százaléknyi MKP-szavazót is meg tudtak szólítani. Az MKÖ választóinak 60,2 százalékát teszik ki a 2016-os MKP-szavazók és 24,5 százalékát a 2016-os Híd-szavazók. A Híd 4,9 százaléknyi, az MKÖ 12,1 százaléknyi választót mobilizált. A 3. táblázatban látható adatok azt mutatják, hogy miként változott a Híd és az MKP 2016-os választótábora, vagyis a mostani voksoláskor hűek maradtak-e pártjukhoz, vagy átszavaztak máshová. Az MKP 2020-ban az MKÖ listáján indult. Az adatok szerint a most megkérdezett Híd szavazók 27 százaléka már 2016-ban is ezt a pártot választotta, de jelentős mértékben döntöttek az MKÖ mellett, illetve a Za l’udí, az OEaNO és a PS/Spolu is nagymértékben csábította magához a Híd-választóit. Azok között, akik 2016-ban az MKP-t választották, most az MKÖ volt a legnépszerűbb (88,8%) és csak kevesen (4,5%) vándoroltak a Hídhoz, illetve még az OEaNO-hoz is átpártolt 2,9 százaléknyi MKP-s szavazó. A többi szlovák párt egy százalék alatti 2016-os MKP-szavazót tudott magához csábítani. A 2. és a 3. táblázat hasonló adatokat mutat, de ahogy azt a számértékek is mutatják, nem tükörképei egymásnak. A 2. táblázat a Híd és az Kire szavaztak 2016-ban és most? Hid 84,2 % 24,5% MKP 7 % 60,2 % Smer 1,8% 0,6% SaS - 0,3% OLaNO 0,6% 0,1% SNS LSNS 0,3% 0,6% Sme rodina 0,9% 0,4% Sief KDH 0,3% 0,5% Más pártok - 0,6 % 2016-ban nem szavazott 4,9 % 12,1 % • Forrás: A Focus ügynökség exit poll felmérése, amelyet a Markíza televízió megbízásából készített február 29-én. II. táblázat MKÖ mostani szavazóbázisának összetételét mutatja, míg a 3. táblázat a Híd és a 2016-ban önállóan induló MKP szavazóbázisának felépítéséből indul ki. A 3. táblázattal kapcsolatban Slosiarik arra figyelmeztet, ennek értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a benne szereplő adatok csak azokat a választókat tükrözik, akik most az urnákhoz járultak. így azon szavazók pártpreferenciáját, akik 2016-ban még voksoltak, de most távol maradtak a szavazóhelyiségektől, a 3. táblázat nem mutatja. Slosiarik szerint ez azért sem elhanyagolható, mert a Híd szavazóinak egy része valószínűleg csalódott, a magyar választók általában pedig azért ábrándulhattak ki, mert nem együtt indultak a magyar pártok. így egy részük távol maradhatott a szavazástól. A Focus vezetője szerint a 2. és a 3. táblázat összehasonlítása alapján az látszik, hogy a Híd megtartotta a választói bázisának a magját, de ez a mag jelentősen csökkent. A döntés oka A kutatás során azt is vizsgálták, hogy miért döntöttek a választók egyik vagy másik párt mellett. A Híd esetében a szavazóik 30,7 százaléka azt válaszolta, a párt kisebbségi programja győzte meg őket. Ugyanezt a tényezőt az MKÖ esetében 57 százalék jelölte meg döntése indoklásául. Általában az egész program a Híd szavazóbázisának 16,9 százaléka, az MKÖ táborának pedig 9,4 százaléka számára volt döntő érv. Jelentős különbség mutatkozik még a két formáció között abban,- hogy a vezető személyiségeket hányán jelölték meg annak okául, hogy az adott formációra szavaztak. Ä Híd esetében ez 9,9, az MKÖ-nél pedig 3,5 százalék. A Híd és az MKP 2016-os választói kire adták a voksukat 2020-ban? 2016-os választói így voksoltak 2020-ban* Hid 27 S 4>SH MKÖ 15,8 K 88,8 % Dobrá volba 2,2% 0,5% SaS 4,3% 0,2% Sme rodina 2,8 % Zaludí 10,5% 0,7% SNS 0,5% OLaNO 16,6% 2,9% PS/Spolu 13,7% 0,7% KDH 1,5% Vlast 0,7% Smer 2,4% 0,5% LSNS 1,4% 0,5% Más pártok 0,7% 0,5% * Az adatok nem veszik figyelembe azokat, akik még 2016-ban szavaztak, de 2020-ban már nem járultak az urnákhoz. • Forrás: A Focus ügynökség exit poll felmérése, amelyet a Markíza televízió megbízásából készített február 29-én. III. táblázat A vizsgálat eredményeinek korcsoportok szerinti bontása azt mutatja, hogy Híd szavazóinak 25,7 százaléka, az MKÖ választóinak 30,6 százaléka 18 és 39 évközöttvan. A 40 és 59 év közötti korcsoportban mindkét formáció választóbázisának azonos részét teszi ki (Híd 40,6 %, MKÖ 41 %). A 60 év feletti generáció is hasonló arányban képviselteti magát a két szavazótáborban (Híd 33,7 %, MKÖ 28,4 %). A foglalkozás szerinti lebontás azt mutatja, hogy a Hídnak valamivel több a nyugdíjas szavazója (25,9 %), mint az MKÖ-nek (20,6). A Híd és az MKÖ szavazói között arányaiban a kétkezi munkások (Híd 25,4 %, MKÖ 23,6 %) vannak a legtöbben. Nemzetiségi megosztás A két szavazótábor összehasonlításban a nemzetiség szerinti megoszlást érdemes még kiemelni. A Híd választóinak most 73,3 százaléka magyar, 26,3 százaléka szlovák nemzetiségű. 2016-ban még a párt szavazóinak 43,7 százaléka magyar nemzetiségű, 53,8 százaléka pedig szlovák volt. Az MKÖ választóinak most 94,2 százaléka magyar, 5,6 százaléka szlovák nemzetiségű. Összehasonlításként, az MKÖ listáján induló MKP választótáborának 2016-ban 96 százalékát adták a magyarok. A voksolás napján a Focus közvélemény-kutató ügynökség a szavazóhelyiségekből távozó választók körében végzett rendkívül nagy mintás felmérést. A kutatás során 1736 magyar nemzetiségű választót is megkérdeztek. Már a válaszadók száma is mutatja, hogy a szokásos, országos felmérésekhez képest jóval részletesebb vizsgálatról van szó. A szokásos reprezentatív felmérésekben nagyjából csak 100 magyart szoktak megkérdezni. Az exit poll pontosságát tovább növeli, hogy az összes válaszadó valóban szavazott is, hiszen a kérdezőbiztosok a szavazóhelyiségek kijáratánál kérdezik a válaszadókat. A megszokott, időközi felmérésekben megkérdezett valamivel több mint 1000 emberből ellenben sokan, általában több mint 200- an, válaszolják, hogy nem mennek szavazni, vagy nem tudják, kire adnák a voksukat. Csak a maradékból számolják ki a pártpreferenciákat. Ehhez képest az exit pofiban értelemszerűen nem szerepelnek olyan válaszadók, akik nem szavaztak volna. Egyik magyar párt sem kapott elég szavazatot ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe (Somogyi Tibor felvétele) Hídszavazók 2020-ban MKÖ-szavazók 2020-ban Több ágazat nem tud magas fizetést adni ÖSSZEFOGLALÓ A számítógépes cégek is nagyítóval keresik a jé szakembereket. Pozsony. „A fő gond, hogy az idősebb generációkhoz tartozók köréből eleve kisebb a kínálat, a fiatal pályakezdőkből pedig nincs olyan sok, hogy teljes mértékben kielégítse a keresletet, a cégek között így hatalmas harc folyik az alkalmazottakért” - mondta Ivana Molnárová, a Profesia szóvivője a pozsonyi Profesia Days állásbörze szerdai megnyitóján. Míg a számítógépes cégek jobban meg tudják fizetni az alkalmazottaikat, az idegenforgalmi szolgáltatások, szállodák, éttermek, cukrászdák esetében erre az elkövetkező időszakban sem számíthatunk. Épp ellenkezőleg, a most leköszönő Az ország egyik legnagyobb állásbörzéje tegnap kezdődött a fővárosban (Németi Róbert felvétele) kormány által hozott szociális intézkedések miatt alaposan megugrottak a bérköltségek, az elkövetkező időszakban így még több vállalkozó szánhatja majd el magát arra, hogy az alkalmazottait inkább feketén fizesse. Hogy pontosan milyen mértékben nőttek a cégek bérköltségei, azt az INESS gazdaságkutató intézet által működtetett cenazamestnanca.sk honlapon lehet felmérni. Példaként egy olyan, 30 éves alkalmazottat vehetünk, akinek a bruttó havi alapbére 900 euró, havonta 20 túlórája van, éjszakai műszakban havi 48, szombaton és vasárnap pedig 8-8 órát dolgozik, „Ha a kormány által bevezetett összes intézkedést figyelembe vesszük, egy ilyen alkalmazott bérköltsége csak az idei év elejétől havi 52 euróval nőtt, megközelítve az 1880 eurót” - mondta Martin Vlachynsky, az INESS elemzője. (mi, tasfs)
