Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-31 / 76. szám
141 KITEKINTŐ 2020. március 31.1 www.ujszo.com A koronavírusok valószínű eredete Egyre több Kínán kívüli, sőt, Kínával közvetlenül összefüggésbe nem hozható beteg bukkan fel a világban. A járvány lassítása továbbra is kiemelt jelentőségű feladata lesz a világ országainak, de emellett a betegségre való felkészülés, illetve a gyógymód mielőbbi kidolgozása kerülhet előtérbe. (MTI) lassul, ősszel a vírus terjedése Március közepén jelent meg a Nature Medicine tudományos folyéiratban az a cikk, amely a Covid-1 Síjárvány lehetséges eredetét vizsgálja. A járvánnyal kapcsolatban korábban felmerült elméletek közül az a legvalószínűbb, hogy az új vírus denevérekből származik, és eddig ismeretlen körülmények között került át a humán populációba. Nem példa nélkül való ez a koronavírusok történetében. Az elsőként ismert ilyen járvány 2002-2003 telén zajlott Kínában. A betegség, a rendkívül súlyos légzőszervi tünetei miatt, a súlyos heveny légzőszervi tünetegyüttes, angol nevén Severe Acute Respiratory Syndrome (SARS) nevet kapta. Az akkori járványból kimutatott SARS-CoV további vizsgálatai igazolták, hogy azok leginkább a denevérekben cirkuláló koronavírusokkal mutatnak rokonságot, de egy köztigazda, a maláj cibetmacska közvetítésével „ugorhatott” át az emberre. Bár a SARS több súlyos fellángolás után 2004-ben eltűnt, a tudományos világ érdeklődése a koronavírusok és természetes rezervoáijaik, a denevérek felé fordult. A télen előforduló, enyhe vagy közepesen súlyos légzőszervi tünetekkel járó megfázások hátterében sokszor szintén koronavírusok állnak. Az ember saját koronavírusaként ismert négy „megfázásvírus” genetikai vizsgálata is azt igazolta, hogy ezeket is az állatvilágból kaptuk, háziállatok közvetítésével. A vírusok természetes gazdái részben denevérek, részben rágcsálók lehettek, míg a közvetítők között patásokat, a szarvasmarhát és teveféléket találunk. Ezek ismeretében nem volt váratlan a 2012-ben jelentkező MERS-járvány (Middle East Respiratory Syndrome, közelkeleti légzőszervi tünetegyüttes), melyben a tevék játszották a közvetítő gazda szerepét. Mind a SARS-, mind a MERS- járvány elemzése azt az elméletet erősítette, hogy a koronavírusok kisemlősfajokban (denevérekben, rágcsálókban) mint természetes rezervoárban cirkulálnak, és az emberrel kapcsolatba kerülő háziállatok közvetítésével válnak alkalmassá az emberben való megtelepedésre. Az emberi koronavírusokon végzett kutatások közül talán a legérdekesebb annak a megfázásvírusnak (HCoV-OC43) a vizsgálata, amelyről azt feltételezik, hogy a szarvasmarháról „ugrott át” az emberre. A molekuláris genetikai vizsgálatok alapján ezt az ugrást a 19. század végére becsülik a kutatók. Az ezt ismertető tudományos cikk felveti annak lehetőségét, hogy az 1889-1890 telén zajló „orosz influenza” pandémiát nem influenzavírus, hanem az emberhez frissen alkalmazkodott szarvasmarha-koronavírus okozhatta. Ezt néhány járványtani adat alátámasztani látszik. Az „orosz influenza” járvány ugyanis nem télen, hanem még októberben indult Konstantinápolyból, és fertőzött utazókkal jutott el Szentpétervárra, ahol novemberben kiteljesedett. Az orosz város Franciaországgal fenntartott szoros gazdasági és kulturális kapcsolatai révén jutott el Párizsba, majd vonult végig egész Európán. December második felére megbénította a kontinens gazdaságát. Iskolákat, gyárakat zártak be, a kórházak tele voltak a súlyos légzőszervi tüneteket mutató betegekkel, akik egy részében idegrendszeri tünetek mutatkoztak, melyek a HCoV-OC43 koronavírusra is jellemző. Az „orosz influenza” járványtanát elemző cikkekben felvetett hipotézisek egyike sem bizonyítható közvetlenül. Nincsenek a járványból származó minták, melyeket a mai modem módszerekkel megvizsgálva választ adnának arra, influenza vagy koronavírus okozta-e a világjárványt. Az akkori járványt a tavaszi időjárás meghátrálásra kényszeritette, 1890 márciusában nem terjedt tovább. A következő két télen újra fellobbant, de nem teljesedett ki világjárvánnyá. A kutatók felhívják a figyelmet, a denevérek a vírusok hihetetlenül gazdag tárházát képezik, köztük a koronavírusokét is. A SARS-vírus feltételezhető őse most is ott található az ázsiai denevérközösségben, tehát az újabb járvány lehetősége fennáll. De mielőtt a denevérek hibáztatásába kezdenénk, érdemes tudomásul vennünk, hogy legközelebbi rokonainknak, az emberszabású majmoknak nincsenek saját koronavírusaik. Feltételezhető, hogy az emberré válás, az emberi civilizációk kialakulása és az ezzel járó magatartás-változásunk tette lehetővé, hogy ezek a vírusok az életünk részévé váljanak. (Kaposvári Egyetem) Nyáron gyorsul Kutatók számos tanulmányt adtak már közzá az elkövetkező hónapok lehetséges forgatókönyveiről, de ezek gyakran ellentmondanak egymásnak. Mivel az eddig megszokott életünket gyökeresen megváltoztató, világjárványt okozó koronavírus (Covid-19) jelenlegi változata még nincs 1 éves, biztosan nem tudhatjuk, miként reagál az időjárás változására. Mára sajnos egyértelműen világszerte okoz megbetegedéseket és szedi áldozatait a Covid-19-vírus. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szakemberei által készített Covid-19-térképen nyomon követhető az Egészségügyi Világszervezet és egyéb egészségügyi szervezetek által közzétett adatok alapján az igazolt betegek száma. Egy, a Marylandi Egyetem és a Teheráni Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja által, még március elején közzétett tanulmányban az időjárási és a megbetegedési adatok modellezésével meghatározták azokat a régiókat, amelyekben nagyobb a valószínűsége a vírusfertőzés jelentős elterjedésének. A tanulmány azt állítja, hogy a koronavírus - a tanulmány készítésekor elérhető adatok alapján - a leghatékonyabban azokban a régiókban terjedt, ahol az átlaghőmérséklet +5 és +11 C-fok között volt, az átlagos páratartalom pedig 50 és 80% között mozgott. Ezen hőmérsékletek és páratartalom alapján a szerzők arra következtettek, hogy márciusban a Covid-19-vírus által legveszélyeztetettebb területek a járvány kiindulási pontjától északra fekvő területek, mely térségbe beletartozhat: Mandzsúria, Közép- Ázsia, Kelet-Európa, Közép- Európa, a Brit-szigetek, az Egyesült Államok északkeleti és középnyugati része, valamint Brit Kolumbia. A szerzők hozzáfűzik, hogy a vírus alacsonyabb szinten, de elterjedhet a trópusi régiókban is. Illetve, hogy a nyári időszakban valószínűleg lelassul, de késő ősszel ismét felgyorsulhat a terjedése. A kezdetben megjelenő optimistább szakértői meglátás alapján bízni lehetett abban, hogy az új vírus, az influenzavírusokhoz hasonlóan elgyengül a meleg időjárás beköszöntővel. A korábbi koronavírusok okozta járványokban megfigyelhető szezonalitás tapasztalatai is ezt sugallták. Azonban a friss tapasztalatok már pesszimistább képet festenek. Egyre több adat jelenik meg, mely szerint a hőmérséklet emelkedése nem befolyásolja olyan mértékben a vírus terjedési képességét, mint várták. Azonban mind a karantén/szociális távolságtartás, mind a nyári fél évben erősödő immunrendszer, illetve annak ténye, hogy időközben egyre többen esnek át/gyógyulnak fel a vírus okozta betegségből az irányba hat, hogy a járvány fokozatosan elgyengülhet a nyári időszakra. Az még nagyon kérdéses, számos, egyelőre nem ismert részlettől függ, hogy a tanulmányban említett 2. hullám miként fog viselkedni. (eumet) HONNAN? HOVÁ? MIKOR? ÜGYINTÉZÉS JÁRVÁNY IDEJÉN ► Vírusinfó: Miképp látja és értékeli a szociológus és digitálisgeneráció-szakértő a koronavírus körül kialakult helyzetet? Már kapható a Vasárnap legújabb száma \ asai’nai) Bár aki teheti, ki sem mozdul hazulról, az élet most sem állt le teljesen, vannak halaszthatatlan intéznivalók. Ezekből gyűjtöttünk össze most néhányat. Az első és legfontosabb Információ viszont, hogy kövessük az illetékes szervek és hivatalok tájékoztatásait, ugyanis ami egy hete érvényes volt, nem biztos, hogy most is az, legyen szó akár csak az áruházak nyitva tartásáról. Hogy működnek a hivatalok, hol szerezhetők be az okmányok, mi van az adóbevallással; Hogyan szerezzük be a szükséges gyógyszereket és az élelmiszert; Mit tegyen, aki táppénzre vonul, vagy családtagot ápol; Hogy működhetnek, mit szolgáltathatnak ebben az időszakban az egyházak;
