Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-27 / 73. szám

www.ujszo.com | 2020. március 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Történelmi időket élünk „Tudod, kis bogaram, amikor a nagy koronavírus-járvány idején... Kézbe vettem a kedvenc női magazinom már­ciusi számát. Lapoz­gatom. A tavaszi ci­pődivat. Milyen sminket készít­sünk? Hogyan kombináljuk a régi ruháinkat az új szerzeményünkkel? Könnyű, fogyasztó saláták. Lapozom. Nézem. Leteszem. Nem értem. Mik ezek? Mintha egy más di­menzióban lennék. Az a világ már nem ez a világ. Elmúlt, ki tudja, mikor jön vissza. Történelmi időket élünk. Ha ezt átvészeljük (imádko­zom, hogy így legyen), és unokáink is túlélik, utána pedig túlélik majd az utána következő életüket, egy­szer így fognak mesélni erről a saját unokáiknak. „És tudod, kis boga­ram, a nagy koronavírus-járvány idején az ovikát is bezárták. Otthon voltunk, anya, apa és én. Játszot­tunk, beszélgettünk, levest főztem anyával, darakását apával, megta­nultam sok új mesét..., nagyonjó volt! Titokban reménykedtem, hogy ez most már mindig így ma­rad. Hogy anya, apa és én ezután mindennap együtt leszünk.” „És féltél, nagyapa?” - kérdezi majd a jövendőbeli kisunoka. „Hát olyan­nak ismered te a nagyapádat, mint aki megijed a saját árnyékától? Nem féltem, de amikor anya egy­szer elköhögte magát, azért meg­­ijedtem. Megkérdeztem tőle, ugye, ez nem koronavírus? Jaj, dehogy, hiszen mi sehova sem járunk, fe­lelte anyukám. Aztán hallottam, amikor apával azon sutyorogtak, hogy én három és fél éves létemre honnan tudok a koronavírusról. Jaj, én édes, naiv szüleim! Hisz mindig füleltem és nagyon jól hallottam, amikor maguk között a koronaví­rusról beszéltek. De persze engem azzal áltattak, hogy azért nem me­gyünk sehova, mert odakinn bacik vannak. Még hogy bacik!” „Milyen jó volt nektek nagyapa, hogy a ko­ronavírus idején nem kellett óvo­dába meg iskolábajámi! Biztosan örültek a gyerekek!” - irigykedik majd a jövendőbeli unoka. „Hát, sokan örültek! De volt, aki nem. Hallottam, amikor az én nagyim arról beszélt telefonon az anyu­kámmal, hogy most, amikor a csa­ládok össze vannak zárva, ki fog derülni, mennyire szeretik egy­mást. És hogy sok család össze fog kovácsolódni, de lesznek, akik szét fognak menni. Én nem teljesen ér­tettem akkor, mi az az összeková­­csolódás, de a szüleim megmagya­rázták. Attól kezdve minden este lefekvés előtt arra gondoltam, hogy ez megint egy jó nap volt, mert megint egy kicsit összekovácso­­lódtunk. Es nyugodtan merültem álomba. De sokszor hallottam, hogy az alattunk lakók kiabálnak egymással, és akislányuk ilyenkor nagyon sírt. Pedig kedves kislány volt. Az udvaron mindig odafutott hozzám, és meg akart simogatni. Én meg úgy szégyelltem magam. „Jaj, nagyapa! Hát te nem tudtad, hogy a helyes lányoknak jól meg kell húzkálni a haját?!” A vírusnak meg el kell kapni a frakkját. És így lesz. Hogy egyszer legyen, aki elmesélje, hogy törté­nelmi időket éltünk, kicsi jövendő­beli ükunokám. «JTSHA Ha egyszer véget éra járvány, megismerhetjük végre az új kormánytagjait (Lubomír Kotrha karikatúrája) Nyáron sem tűnik el a vírus Nincs bizonyítók arra, hogy a koronavírus évszakhoz kötő­dik, gyorsan terjedt a trópusi országokban is, szórt nem va­lószínű, hogy nyáron eltűnik. „A korlátozó intézkedések végre­hajtása fontosabb, mint valaha, mivel az új koronavírus valószínűleg nem tűnik el nyáron sem” - közölte a jár­ványügyi központ. Becslése szerint az európai országok fele március végéig eléri a 100 ezer lakosra jutó száz fer­tőzöttet, a többi ország pedig április közepére. Ha a laboratóriumi eszkö­zök fogytával kevesebb tesztet vé­geznek majd, az igazolt esetek száma kevesebb lesz, de eznemjelenti, hogy a valóságban is kevesebb beteg lesz. A világjárvány feltartóztatása ér­dekében az országoknak célzott ví­rusellenes stratégiákkal kell kiegé­szíteni a széles körű kijárási korláto­zásokat, mert azok csupán lassítják a fertőzés teijedését - mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) fő­igazgatója. A kormányoknak növel­niük kell az egészségügyi dolgozók számát, olyan rendszert kell kialakí­taniuk, hogy kiszűrhessenek minden egyes fertőzöttet, fokozniuk kell a tesztelést, ki kell bővíteniük a keze­lésekre és elkülönítésre szánt létesít­ményeket. Időt nyerünk. És óletet? „Felszólítunk minden országot, hogy a kijárási korlátozások idejét használja fel a felkészülésre” — fo­galmazott Tedrosz. Hozzátette, a ki­járási tilalmakkal csak időt nyerünk és az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást enyhítjük, de az ilyen intéz­kedések önmagukban nem szüntetik meg ajárványt. Vírus a lázadók kezón A WHO megkezdte a koronavírus­­tesztek elvégzését a részben még lá­zadók kezén lévő északnyugat-szíriai Idlíb tartományban. Az első 300 teszt kedden érkezett meg, az eddig elvég­zettek negatív eredménnyel zárultak. A WHO védőfelszerelést is szállított a térségbe. Segélyszervezetek szerint katasztrofális következményei lesz­nek, ha a járvány felbukkan a térség menekülttáboraiban, melyekben leg­alább négymillió menekült él. (MTI) Az eltűnt vírus nyomában FELEDYBOTOND Kiderült, mégsem úszkálnak delfinek a velencei lagúnákban és a hattyúk sem szaporodtak el az olasz városban, mióta leállt a turizmus. Ezek álhírek voltak, amelyeket múlt héten a Nati­onal Geographie szedett darabokra. Ahogy az ilyen álhírek teijednek gond nélkül napokon át, úgy dolgoznak sokkal komolyabb erők a saját dezinformációs műveleteiken. Érdekes módon az Egyesült Államok sem tartotta magát e kezdemé­nyezéséhez a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Peking pedig proaktív üzemmódba váltott, míg Moszkva a szokásos módon az egyéb, létező narratívák közül válogatja ki, hogy melyik felerősítése szolgálja az érde­keit. Mostanra a sajtó egyik fele azzal van tele, hogy a kínaiak milyen sikere­sen állították meg Vuhanban a fertőzést. Alig egy-egy új esetet regisztrál­nak - állítólag. A sajtó kevésbé hangos másik fele ezt máshogy látja. A német kormány járványügyi tanácsadója, Christian Drosten professzor, aki egyben a berlini Charité Kórház vezető virológusa, arról beszélt nyil­vánosan, hogy a kínai adatok egészen biztosan mesterségesek. Józan ésszel is kizártnak tűnik, hogy az egyik legfertőzöttebb területen mintegy varázsütésre eltűnik a vírus. Az egész nyugati kutatóorvos-világ arról be­szél, hogy vajon hányszor és hogyan marad meg, tér majd vissza a koro­navírus a következő másfél évben. Tanulmányok tucatjai modellezik ezt. Ehhez képest Peking bejelenti, hogy véget ért a járvány. Miért? Alapvetően gazdasági okok hajthatták a Kínai Kommunista Pártot, hogy véget vessen a karanténnak. A kínai gazdaság és annak növekedése az or­szág társadalmi békéjének záloga. Ezt nem kockáztathatja. Ráadásul a si­kersztori úgy kellett a pekingi vezetésnek és Hszi elnöknek, mint egy falat kenyér. Eredetileg ez a történet egész máshogy indult: november végétől január közepéig a párt helyi vezetése nem akart tudomást venni a vírusról, dacára az orvosok figyelmeztetéseknek, megágyazva ezzel a katasztrófá­nak. Ezért - az idejében meghozott intézkedések hiányában - közel 175 ezer kínai utazhatott el a tartományból még a januári karantén bevezetésé­ig, tömegrendezvényeket is tartottak, mígnem jött a 180 fokos fordulat. Ezután a kínai vezetés rágyúrt a problémára, tényleg kórházak kezdtek ki­nőni a földből, bár a kínai köztévé és a néha a cenzúrán átjutó helyi posztok egészen más képet mutatnak a vuhani egészségügyi viszonyokról. Az, hogy most hivatalosan „nincs” beteg, inkább azt jelentheti, hogy a Párt meghozta a döntést: ideje, hogy újrainduljon a gazdaság. Azok az ameri­kai újságírók, akik még januárban segítettek feltárni a koronavírus-járvány valódi méretét, nemrég lettek persona non graták, Kína kiutasította őket a területéről, még Hongkongból is. A pontos válasz tehát az, hogy nem tudjuk, mi történik éppen Vuhanban, de sejthetjük, hogy a hagyományos kommunista forgatókönyv szerint nem pontosan az, amit a párt szócsövei mondanak. Úgyhogy óvatosan a hírfo­gyasztással, ha a toll olyanok kezében van, akiket a párt fizet, nem pedig az olvasó. FIGYELŐ Sétáltatni csak kutyát lehet Európa számos országa részleges vagy teljes kijárási tilalommal küzd a koronavírus ellen, az emberek egy része pedig a kijárási tilalom­mal. Például a francia rendőrség­nek figyelmeztetnie kellett egy öt­venéves férfit egy Loire megyei településen, hogy ne sétáltassa a két birkáját. A település parkját le­zárták a járvány miatt, a férfi mégis ott bóklászott a két jószággal, és őszinte meggyőződéssel állította a rend őreinek, hogy semmiféle szabálysértést nem követ el, hi­szen sétáltatja őket. Megúszta bírság nélkül, azzal a figyelmez­tetéssel, hogy sétáltatni csak ku­tyát lehet. Az eset nem egyedi, néhány napja a katalóniai Palaf­­rugell kisvárosban figyelmezet­­tek egy gazdit, hogy ne sétáltassa - a kecskéjét. A rendőrség ezután pontosította is a honlapján, hogy csak az hagyhatja el a házát, aki munkába, bevásárolni, vagy or­voshoz megy, vagy kimondottan kutyát sétáltat. Továbbá tényleg nem lehet sétáltatni vietnámi ma­lacot, kecskét, sőt kanárit sem, és nem képeznek kivételt a plüssálla­tok. Ugyanis egy katalán férfi egy plüsskutyus sétáltatására hivat­kozva próbálta megkerülni a tiltást. Nem csoda, hogy fordult a kocka: a bér-kutyasétáltató „szak­ma” megszűnt, és Spanyolország­ban most a kutyatulajdonosok ad­ják bérbe 50 euróért az ebüket egy kis sétára azoknak, akik ki szeret­nének szabadulni a lakásukból. Egyelőre ritkaságszámba menő eset történt a spanyolországi Vígé­ban, egy férfi arra kérte a rendőr­séget, tartóztassák már le, mert nem búja odahaza az anyjával, (tasr, úsz) Amikor a bank adja a maszkot Bár Kína azt állítja, megállította a járványt Vuhan tartományban, to­vábbra is óvintézkedések vannak érvényben, egyes területeken pedig óriási hiánycikk a védőmaszk és a fertőtlenítő. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a bankok védőmasz­kokat ajándékoznak minden új ügyfélnek, mivel égető szükségük van pénzre. Számlanyitásért, 1000 euró értékű betétlekötésért és be­fektetési termékek vásárlásáért öt maszk jár, néhány bank fertőtlení­tőkendőkkel is kedveskedik. A kínai állami postabank még kre­atív eljárást választott, a napi lot­tósorsolás mellett 100 maszkot is kisorsol azok között, akik online vásároltak szelvényt. A kínai biz­tosítótársaságok is szinte kizárólag a maszkos motívumot használják már hirdetéseikben. (tasr, úsz)

Next

/
Thumbnails
Contents