Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-27 / 73. szám
2 I KÖZÉLET 2020. március 27. | www.ujszo.com A kórházak előtt tesztelik majd az embereket A következő hetekben a lehető legtöbb kórház előtt megnyitnak ilyen, a felvételen látható mintavételi pontokat, ahol a pácienseknek a tesztelés során ki sem kell lépniük az autóból. Újonnan arról is tájékoztatják majd az embereket, ha a tesztelés negatív eredménnyel végződött, jelenleg ugyanis csak a pozitív eredményről értesítették az embereket. (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. A válságstáb tegnapi döntése értelmében módosítják a mintavételi rendszer működését. A tervek szerint a járási központokban található kórházak előtt mintavételi pontokat állítanak fel, innen kerülnek majd a minták a laboratóriumokba. Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök az új rendszertől azt várja, hogy napi 300 teszt helyett 3 ezerrel növelheti a laboratóriumok kapacitását. A kormányfő szerint a jelenlegi rendszer azért is tarthatatlan, mert a fertőzésgyanús személyeknek gyakran 3 napig kell várniuk az otthoni karanténban, míg egyáltalán megérkeznek a mentősök a kivizsgálásra. Matovic hangsúlyozta, hogy ez nem a mentősök hibája, hiszen a hiányzó védőfelszerelés miatt nincs is esélyük előbb kiérni a helyszínre. A válságstáb éppen ezért úgy döntött, hogy a lehető legtöbb kórház előtt kialakítanak úgynevezett mintavételi helyszíneket, melyeknek a lehető legszigorúbb higiéniai előírásoknak kell megfelelnie. Vagyis azoknak az embereknek, akik már érzik magukon a tüneteket, és a háziorvosuk is javasolja a tesztelést, ezekre a helyszínekre kell ellátogatniuk. Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter azonban kiemelte, hogy a mentőszolgáltatás továbbra is igénybe vehető, de főként azoknak a személyeknek, akiknek egészségügyi állapota nem engedi meg, hogy elmenjenek a mintavételi helyszínekre. Matovic elmondása szerint jelenleg 3-4 ilyen helyszín már működik az országban, azonban az elkövetkező két hétben a lehető legtöbb kórház előtt létrehoznak további mintavételi pontokat. A kormányfő egyelőre nem tudta pontosan megmondani, hogy hány kórházról van szó. Kiket tesztelnek? A miniszterelnök viszont rögtön leszögezte: ez nem jelenti azt, hogy innentől mindenki szaladjon a kórházak elé, még azok is, akiknek nincsenek tünetei. Azokat a személyeket fogják előnybe helyezni a tesztelés során, akiknek az egészségügyi állapota megindokolja a tesztelést. Marek Krajcí hozzátette, hogy elsősorban a halaszthatatlan operációkra váró betegekről van szó, de ahogy növekszik majd a laboratóriumok kapacitása, úgy az egészségügyi dolgozók is elsőbbséget kapnak. Akcióban a magánlaborok Az új rendszer további nagy újítása, hogy a tesztelésbe már becsatlakoznak a magánlaboratóriumok is. A korábbi kormány a tesztelések során csak az államilag működtetett laboratóriumokra hagyatkozott. Peter Lednicky, a Magánlaboratóriumok Szövetségének (ASL) képviselője elmondta, hogy az általuk működtetett intézmények jelenlegi kapacitása körülbelül napi 1200 teszt, azonban ezt a közeljövőben akár 2000-re is képesek lesznek megnövelni. Az állami laboratóriumok összkapacitása további ezer teszt, így ha minden a tervek szerint halad, két héten belül már akár napi 3 ezer tesztet is elvégezhetnek. Szükség esetén viszont az állami intézmények kapacitása elérheti az 1500 mintát, míg a magánlaboroké a 2500-at is, így naponta akár 4000 mintát is vizsgálhatnának. A tesztelésen kívül a magánlaboratóriumok segítenek a mintavételi helyszínek kialakításában is, valamint a kórházak előtt vett mintákat szintén ők fogják elszállítani a laboratóriumokba. Matovic szerint az ASL ajánlata rendkívül nagyvonalú. „Az állam részéről rendkívül fair egyezséget kötöttünk. A magánlaborok a mi számításaink szerint ezen szinte nem nyernek semmit” — mondta a miniszterelnök. Saját zsebből nincs teszt A magánlaboratóriumok bevonása azonban továbbra sem jelenti azt, hogy az emberek a saját költségükre kérhetnek teszteket, Matovic szerint Szlovákia ezt nem engedheti meg magának, hiszen sokkal fontosabb, hogy a valóban beteg emberek kapjanak elsőbbséget. „Mindannyian egy csónakban evezünk. A közös érdek az, hogy minél előbb kiszűrjük a fertőzött személyeket” - közölte az OEaNO vezetője. Ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy a jövőben változtatnak ezen, de csakis akkor, ha a helyzet már javulni fog. Ebben az esetben például a nagyobb cégek már letesztelhetnék a munkásaikat, és ha senki sem fertőzött, akkor lassacskán újra megkezdhetnék a gyártást. Matovic azonban hangsúlyozta: csakis akkor, ha ezt megengedik a tesztelési kapacitások. A gyorstesztek sorsa Szlovákiába az utóbbi napokban több millió gyorsteszt érkezett, Matovic szerint ezeknek nem vesszük nagy hasznát. „Ezeket nem használja sem a Közegészségügyi Hivatal, sem a magánlaboratóriumok, mert nem pontosak. Nem tudom jelenleg megmondani, hogy mi lesz a sorsuk” - mondta a kormányfő. Ján Mikas tiszti főorvos örömmel fogadta a rendszer megváltoztatását, hangsúlyozta, hogy a tesztek számának megemelkedésén kívül az is pozitív hozadék, hogy az embereknek így már jóval kevesebbet kell várniuk az eredményekre. Ha egy 65 évnél idősebb személynél bizonyosodik be a fertőzés, akkor az otthoni karantén ideje alatt a kezelőorvosa minden nap felkeresi telefonon, hogy az egészségügyi állapota iránt érdeklődjön. Matovic szakértői válságstábot toborzott NAGYROLAND Igor Matoviő (OLaNO) miniszterelnök elégedetlen volt a korábbi kormány által összeállított válságstáb munkájával, ezárt látrahozott egy saját csapatot, mely folyamatosan ülésezik, ás a leglányegesebb intézkedéseket hozza meg. Mutatjuk a stáb legfőbb tagjait. Robert Mistrík Elismert tudós és vállalkozó. A '90-es évek elején szerzett vegyészdiplomát, majd egy biokémiai kutatásokkal foglalkozó céget alapított, melynek ma is tulajdonosa és vezetője. Számos külföldi konferencián tartott előadást, Amerikában is kutatott. Mistrík az utóbbi évtizedben a politikába is belekóstolt, Richard Sulikkal közösen alapították meg az SaS-t, melynek 2012-ig a tagja is volt. 2018-ban újra visszatért a politikai színtérre, amikor bejelentette indulását a tavalyi köztársaságielnök-választáson. A közvéleménykutatásokban hónapokon keresztül a legesélyesebb jelöltnek számított, de Zuzana Caputová megerősödése után visszalépett jelölésétől a mostani államfő javára. Az utóbbi hetekben a közösségi oldalán folyamatosan a Pellegrini vezette kormányt bírálta, mely elmondása szerint nem volt képes megfelelő módon kezelni a koronavírus miatt kialakult helyzetet. Peter Visolajsky A Nyitrai Egyetemi Kórház gyermekorvosa, 2012 óta pedig a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke. Aktívan részt vesz a közéletben, a Sme napilap rendszeres kommentátora. Nem riad vissza a megosztó szakmai témáktól, Andrea Kalavská volt egészségügyi miniszter kórházreformját például „hazárdjátéknak” nevezte. Igor Matovié saját bevallása szerint azért is tartotta fontosnak Visolajsky bevonását, mert ki más tudná hatékonyabban képviselni az orvosok érdekeit, mint az egyik terepen dolgozó kollégájuk. Vladimír Krömóiy A trópusi és a fertőző betegségek kiemelt szakembere, a pozsonyi Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola megalapítója, melynek egyben a rektora is volt. A szélesebb közvélemény számára akkor vált ismertté, amikor 2006-ban Ján Slotának, az SNS egykori elnökének fia egy afrikai kirándulás után maláriával fertőződött meg, ám Szlovákiában nem volt gyógyszer a kezelésére, így Krcméry segített beszerezni (érdekes adalék, hogy 2009-ben azért távozott az általa alapított főiskola éléről, mert összetűzésbe keveredett az SNS-t képviselő Ján Mikolaj oktatási miniszterrel). Krcméry az utóbbi hetekben az optimista hozzáállásával hívta fel magára a figyelmet: a Trend hetilapnak azt nyilatkozta, hogy az előrejelzési modellekkel szemben — melyek egészen nyár végére teszik a vírus lecsengését - úgy gondolja, hogy a vírust már június elejére is legyőzhetjük. Peter ékodny Informatikai szakember és menedzser. Egyetemi tanulmányait a Szlovák Műszaki Egyetemen végezte (STU). Később több informatikai cégnek is dolgozott, az adóhatóság számára például kifejlesztett egy speciális szoftvert, majd egy nemzetközi IT-cég menedzselésével bízták meg. 2009-ben az év informatikai személyiségének választották. Korábban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az állami informatikai megrendelések „piszkos ügyeire” mutatott rá. 2018 óta a Telekom menedzsereként dolgozik. Peter Pollák Pollákot utólag kérték fel a válságstáb erősítésére, Matovic elmondása szerint az ő feladata lesz a marginalizált roma közösségek védelme a koronavírus ellen. A miniszterelnök szerint könnyen elképzelhető, hogy ezen csoportok esetében speciális intézkedésekre lesz szükség. A roma származású képviselő 2012 és 2016 között az OEaNO parlamenti képviselője volt, valamint romaügyi kormánybiztos is. 2019-ben európai parlamenti képviselő lett, az OEaNO listájának éléről indult. Korábban tanárként is dolgozott a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskolán. A kormányfő, Igor Matoviő (középen) válságstábja balról: Peter Skodny, Robert Mistrík, Peter Visolajsky és Vladimír Krőméry. Peter Pollák eddig közös sajtótájékoztatón még nem jelent meg. (TASR-feivétei)
