Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-25 / 71. szám
2 KÖZÉLET 2020. március 25. | www.ujszo.com A kormány mindenkit lehallgatna? Pozsony. A Smer ellenzéki párt képviselői a koronavírusjárvány miatti intézkedésekről szóló törvény kapcsán arról beszéltek, a kormány arra kért felhatalmazást, hogy bárkinek lehallgassák a telefonhívásait, megnézzék az SMS-eit és elolvassák az elektronikus leveleit. Az intézkedés legalább 2020 december 31-ig érvényben marad. „Mi köze van a koronavírusnak ahhoz, hogy én kivel telefonálok?” - tette fel a kérdést a törvényjavaslatot elutasító ellenzéki Smer elnöke, Robert Fico. Hozzátette, attól tart, hogy a lehetőséggel élve a kormány a politikai ellenfeleit fogja lehallgatni. Denisa Saková, a Smer parlamenti képviselője, az előző kormány belügyminisztere arról beszélt, az ő hivatali ideje alatt egy alkalmazást készítettek, amely csak a felhasználók helyadatait gyűjti össze, a telefontulajdonosok kommunikációját nem figyeli. A jelenlegi kormány azonban úgy döntött, nem használja ezt az alkalmazást. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, ha az emberek nem tarják maguknál a telefonjukat, a mostani intézkedéssel sem a mozgásukat akaiják követni. „Akkor meg miért követik, hogy kivel telefonálnak?” - tette fel a kérdést Saková. A kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint azért kémek a mobilszolgáltatóktól adatokat, hogy megtudják, az egyes telefonokkal tulajdonosaik merre jártak és így megakadályozzák járvány terjedését. Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök azt állítja, nem fognak feleslegesen megfigyelni senkit. (czg) Másodszorra sem választották meg Blahát és Kotlebát Tegnaptól teljes a parlament vezetése. Középen látható a házelnök, Boris Kollár (Sme rodina), mellette az alelnökök, balról Grendel Gábor (OLaNO), Juraj Seliga (Za fudí), Milan Laurenöík (SaS) és Peter Pellegrini (Smer). (TASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A szélsőjobboldali Marian Kotlebát (LSNS) és a kommunista rezsimet éltető Luboá Blahát (Smer) újfent nem választották meg a parlament bizottságainak élére. Kotlebát pártja a katonai titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság élére jelölte, Eubos Blahát, a Smer listáján a parlamentbe jutott szélsőséges nézeteket hirdető politikust pedig az ember- és kisebbségjogi bizottság elnöki tisztségére jelölték. Mindkettőjük számára ez már a második kudarc volt, hiszen a törvényhozás alakuló ülésén, múlt héten pénteken, ugyanezen testületek élére jelölték őket, de akkor sem kaptak bizalmat. A kormánykoalíciós képviselők már korábban arról beszéltek, hogy a szélsőséges nézeteket valló jelölteket nem fogják támogatni. A parlament tegnapi döntése értelmében az összeférhetetlenségi bizottságot Richard Rasi (Smer) vezeti, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) döntéseit ellenőrző bizottság elnöke pedig Peter Ziga (Smer) lesz. A parlamenti bizottságok elnökeit a képviselők titkos szavazás útján választják. A törvényhozásnak összesen 19 bizottsága van, ebből 12 élére kormánykoalíciós képviselő került. A maradék 7 bizottság vezetőjének tisztségén a két ellenzéki pártnak, a Smemek és az ESNS-nek kell osztoznia. Az ellenzéki vezetésű 7 bizottság között van az összes ún. ellenőrző jogkörrel rendelkező testület is. így például a katonai vagy a polgári titkosszolgálatokat ellenőrző bizottság is. A polgári titkosszolgálatokat ellenőrző bizottság élére még múlt héten pénteken Erik Tomást (Smer) választották meg. Pellegrini alelnök lett A parlament tegnap alelnökévé választotta Peter Pellegrini (Smer) korábbi miniszterelnököt és Milan Laurencíket (SaS). így a múlt héten megválasztott Grendel Gáborral (OEaNO) és Juraj Seligával (Za l’udí) együtt a törvényhozásnak ebben a választási ciklusban négy alelnöke lesz. Ahogy a leköszönt és képviselői mandátumukat átvevő smeres miniszterek, úgy Pellegrini is tegnap tette le a képviselői esküt, ez után választották őt alelnökké. Az egyik alelnöki tisztségre váratlanul bejelentkezett Stefan Kuffa, a szélsőjobboldali ESNS képviselője is, de a titkos szavazás során a közel 150 képviselőből csak 31 adta rá a voksát. Egy magyar is van A törvényhozásban tegnap letették esküjüket azok a képviselők, akik a miniszteri, vagy államtitkári tisztségbe kerülő, de korábban parlamenti mandátumot szerző kormánykoalíciós képviselők helyére ülhetnek be. Köztük van az ÓEaNO listájának 54. helyéről induló albári illetőségű Cseh Péter is, aki az új parlament néhány magyar képviselője közül az egyik lett. Tegnap összesen 19 új képviselő tette le az esküjét. Azonnal új iilást kezdtek A parlament még tegnap délután egy újabb ülést kezdett, ahol a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedésekről döntöttek. Az ülés ma folytatódik, a képviselők újabb kísérletet tesznek a két üresen maradt bizottsági elnöki hely betöltésére. A kormánykoalíció arra számít, hogy az ellenzéki Smer és az ESNS nem Blahát és Kotlebát jelöli újra a bizottságok élére. A smeres Ladislav Kamenicky azonban úgy nyilatkozott, nem látnak senkit, aki Blaha helyett az ember- és kisebbségjogi bizottságot vezethetné. Veszélyezteti a fagy a gyümölcstermést MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos megszorítások mellett a dél-szlovákiai gyümölcstermesztőknek jelenleg külön tragédiát jelentenek a nem várt hajnali fagyok. A gazdák egyelőre derűlátók, és bíznak abban, hogy sikerül megvédeniük a termést, elkerülve a nagyobb károkat. Pozsony. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMU) már keddre virradóra -2 és -10 fok közötti hőmérsékletet mért az ország nagy részén, Ogyallán és Losoncon például -4 fok volt. Szerdára virradóra pedig ennél is nagyobb fagyokat jelzett. A fagyzugosabb északi országrészekben helyenként -15 és -18 fok is lehet. Dunaszerdahely környékére -2, Nyitrára -4, Rozsnyóra -6, Kassa környékére pedig -3 fokot jeleztek a kora reggeli órákra. Mindent bevetnek „A gyümölcstermesztők a nem várt csípős fagyok miatt az elmúlt napokat a termésük megmentésével töltötték” - nyilatkozta lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. A virágzásban levő gyümölcsfák megmentése a legtöbb munkát szerinte az Érsekújvári és Komáromi járásban adta a gazdáknak. Holéciová elmondta: a gazdák szinte mindent bevernek, ami ilyenkor szóba jöhet. A legismertebb fagyvédelmi módszer a füstölés, vagyis, nem égő, csak parázsló anyag (pl. szalmabála) begyújtása. A módszer célja a kisugárzás csökkentése: füst előállításával akadályozzák meg a talaj- és növényfelszín erőteljes lehűlését. Nagyobb terület megvédésére alkalmas a paraffingyertyás védekezés, amelynél a tüzelőanyagként szolgáló paraffin fedeles, fémkannában kerül kiszerelésre. A fagyvédelmi módszerek közül ez a legkörülményesebb. A légkeveréses módszerek során azt használják ki, hogy kisugárzási fagy esetén csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte magasabb hőmérsékletű levegő található. A felsőbb, melegebb légréteget az alsóba juttatja, így emeli az ültetvény hőmérsékletét. Ugyanezen az elven működik a lényegesen drágább helikopteres levegőkeverés is, ahol a gyümölcsfák koronája fölött a légrétegek keverésére a rotor által keltett turbulenciát használják fel. Fagyvédelmi öntözés „Az éjszaka folyamán mi a paraffingyertyákat is kihelyeztük, Paraffingyertyás védekezés Kisbaromlakon az Érsekújvári járásban(TASR-feivétei> ezeket azonban nem kellett igénybe vennünk, ugyanis a fagyvédelmi öntözés mellett döntöttünk” - mondta el lapunk kérdésére Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. A fagyvédelmi öntözésnél a fagy beállta előtt kell megkezdeni az öntözést. A kijuttatott víz a fagy hatására a környezetébe hőt ad le, ami megvédi az ültetvényt, a későbbiekben pedig már a jég szigetel, és megvédi a fagytól. A fagyvédelmi öntözéssel nagyjából -7 fokig lehet védekezni. Még bizakodnak Holéciová szerint a virágzásban levő fáknak már a -2 fok is veszélyes hőmérsékletnek számít. „Elsőként a kajszi-, a nagyobb fagyoknál pedig az őszibarack virágai is elfagynak. A kajszibarack-ültetvényeket most teljes virágzásban kapta el lehűlés, az őszinél annyira még nem nyíltak ki a rügyek, így ott kisebb lehet a fagykár. A gazdáknak már a hétfőre és keddre virradó éjszaka is kritikus volt, szerda hajnalban pedig akár súlyos károk is keletkezhettek, ha elmulasztották a védekezést” - mondta Holéciová. Szerinte azonban a gazdák egyelőre derűlátók, és bíznak abban, hogy sikerül megvédeniük a termést, a fagykár okozta terméskiesés mértékét igy még korai lenne megbecsülni.
