Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-24 / 70. szám
Milliárdok segítségül Pozsony. Jelenleg négymilliárd euró összegű uniós támogatás áll Szlovákia rendelkezésére, erre az összegre még nem kötöttek szerződést. Erről Veronika Remisová (Za l’udí) első miniszterelnök-helyettes, beruházásokért és regionális fejlesztésekért felelős miniszter tájékoztatott. Remisová szerint felül kell vizsgálni az eddigi pályázati felhívásokat, és a koronavírus által okozott válság következményeinek mérséklésére kell átcsoportosítani a pénzt. Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszter tegnap arról beszélt, a válsághelyzet kezelésében részt vevő tárcák és intézmények között nem megfelelő a kommunikáció. Mikulec egy folyamatosan működő központot hozna létre, amely rendszeresen kiértékelné és továbbítaná az információkat az egyes minisztériumoknak és a válságstábnak. Tegnap megalakult a 2 I__________________ Veronika Remiáová (Za lüdí) (TASR-felvétel) járványhelyzettel foglalkozó állandó válságstáb, amelynek tagjá Robert Mistrík kutató, korábbi államfőjelölt, de három orvos, Peter Visolajsky, Vladimír Krcmery és Peter Skodny is. A stáb ülésén 60 javaslattervezetet terjesztettek be, amelyek a járvány megfékezését célozzák. A kormány tegnap este, lapzárta után döntött arról, ezek közül melyeket valósítja meg. Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök szerint az előző kormány által beszerzett gyorstesztek haszontalanok, és emiatt bírálta a Pellegrini-kabinetet. Matovic továbbá azt állítja, hogy a Smer és a kormány túl későn léptek, a kampányidőszakban nem törődtek a fenyegető válsággal. A miniszterelnök szerint az előző kormánynak nem volt terve arra, mit kellene tenni, ha növekszik a betegek száma, és nem vásárolt idejében védőfelszereléseket. Peter Pellegrini erre úgy reagált, hogy már januárban intézkedtek. „Már januárban utasítottuk a kórházakat, a rendőröket és a tűzoltókat, hogy vásároljanak védőfelszereléseket, ezt követően fordultunk az Állami Tartalékalaphoz” - közölte a volt kormányfő, hozzátéve: kész továbbra is kamatoztatni a kapcsolatait azért, hogy Szlovákia a lehető legnagyobb mennyiségű egészségügyi védőfelszereléshez juthasson hozzá. Pellegrini szerint a politikai viszálykodás most nem érdekli az embereket, együttműködést akarnak látni. Utalt rá, hogy a héten is érkezik egy védőfelszereléseket szállító repülőgép, melyet még az előző kormány rendelt meg. (TASR, czg) KOZELET 2020. március 24. | www.ujszo.com Túl drágán vásárolt az Állami Tartalékalap volt igazgatója Kajetán Kiöurát, az Állami Tartalékalap volt vezetőjét mára Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség is kihallgatta. A fia gyanús lakásvásárlásaira tegnap nem akart reagálni, mondván: ez az ő magánügye. (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap a kormány, az egészsógügyi védőfelszerelések beszerzése miatt, leváltotta Kajetán Kiőurét, az Állami Tartalékalap vezetőjét. A férfi ellen büntetőeljárás indult. Kicurát azzal gyanúsítják, hogy többszörös áron szerezte be a koronavírus-járvány miatt szükséges egészségügyi felszereléseket. Az ügy miatt feljelentette őt Ondrej Dostál (SaS) parlamenti képviselő. Az alap leváltott igazgatóját még tegnap kihallgatta a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA). Az Állami Tartalékalap kérdéses beszerzéseinek ügyében vizsgálatot indított a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO). A főügyész, Jaromír Ciznár azt kérte az ÚVO-tól, hogy a vizsgálat eredményét haladéktalanul közöljék a Főügyészséggel. Furcsa szerződések Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök a tegnapi kormányülésen felkérte a gazdasági minisztert, Richard Sulíkot (SaS), hogy indítványozza Kicura menesztését. Matovic szerint a tartalékalap elnöke gazdasági kárt okozott, emellett a közérdeket és a lakosság egészségét is veszélyeztette. A miniszterelnök azt szeretné, ha a rendőrség megvizsgálná a Kicura által aláírt szerződéseket. Matovic az alapnál végzett ellenőrzés után rámutatott, hogy Kicura két, összesen 35 millió eurós szerződést kötött egy olyan vállalkozással, amelynek addig mindössze 74 ezer eurós forgalma volt. Elmondta, megkérdezték, milyen alapon választották ki a társaságot, mivel a cég korábban nem vállalkozott hasonló területen. Úgy véli, a tartalékalap az ellenőrzéskor szándékosan elmulasztott bemutatni két jegyzőkönyvet. Miután megvizsgálta őket, kijelentette, hogy a bizottság nem tartotta megfelelőnek az ajánlattevőt, Kicura mégis aláírta a szerződéseket. Hangsúlyozta továbbá, hogy az alap olyan teszteket vásárolt, amelyekre az egészségügyi minisztérium nem adott megrendelést, és amelyekre nem volt szükség. Az Állítsuk Meg a Korrupciót nevű civil szervezet derítette ki, hogy miközben egy norvég cég valamivel kevesebb mint 4 euróért kínált fel az országnak FFP3-as védőmaszkokat, a Kicura vezette alap 16 euró 58 centes darabárért vásárolt több százezer ilyen eszközt. A tartalékalap más védőfelszerelést is jelentősen túlárazottan vásárolt. Á civil szervezet szerint több mint ötmillió eurós túlárazásról lehet szó. Gyanús lakásvásárlás Kicura húszéves fia két lakást vásárolt Pozsony óvárosában akkor, amikor az apja a koronavírusjárvány kitörése után offshore cégeken keresztül rendelt túlárazott védőfelszerelést az állam számára. Az 1999-ben született Kristóf Kajetán Kicura nevére az egyik lakás március 17-én, a másik 18-án került - számolt be róla elsőként a Sme. Az adásvételi szerződést legkésőbb március 12-én írták alá. A tulajdonlapokon nincs feltüntetve zálogjog, így a fiú minden bizonnyal hitel nélkül vásárolta az ingatlanokat. Ugyanezen a címen, az elnöki palota közvetlen közelében egy további lakásban lakik egy bizonyos Rudolf Kicura is, aki minden valószínűség szerint a tartalékalap igazgatójának apj a vagy idősebb rokona lehet. Egyegy lakás a pozsonyi Óvárosban több százezer euróba kerül. Az Állítsuk Meg a Korrupciót arra hívta fel tegnap a figyelmet, hogy Kristóf Kajetán Kicura nevén a két lakáson kívül egy dévényi hétvégi ház is van. Az ingatlanon, melyet mindössze 18 évesen vásárolt, ugyancsak nincs jelzálog. Az Állami Tartalékalapot vezető Kajetán Kicura korábban bíróként dolgozott és sajtóinformációk szerint Robert Ficónak, a Smer elnökének közeli ismerősi körébe tartozik. A két lakással kapcsolatban azt állítja, a fia az ő spórolt pénzéből vásárolta azokat. (Denník N, Sme, TASR, czg) Segít az idősek elszigetelése SZALAY HAJNALKA Már több mint egy hete élünk a kormány szigorításait betartva, hogy minimalizáljuk a koronavírus terjedéeét. Milyen következményei lehetnek a tartóé megezorításoknak? Mrva Marianna szociológuet erről ie megkérdeztük. Pozsony. A szociológus szerint az emberek elkezdtek alkalmazkodni az új helyzethez, kevesebbet járnak ki, szájmaszkot viselnek; összességében tehát megfelelően reagáltak az emberek a kormány intézkedéseire. „Érvénybe lépett egy önvédő mechanizmus, melynek hatására a polgárok tiszteletben tartják azokat az autoritásokat, amelyeknek több információjuk van, mint az átlagembernek” - véli a szakember. Kiemeli azonban, hogy a pozitív példa minden irányból látható. „A politikusok is szájmaszkot hordanak, akárcsak a médiában nyilatkozó orvosok. A társadalmi nyomás is erős: ha az emberek maguk körül azt látják, hogy mindenki maszkot hord, az őket is arra ösztönzi, hogy viseljék, akár a saját készítésűt is. Éhhez hozzájárul, hogy több helyen csak maszkban lehet felszállni a tömegközlekedési eszközökre, vagy néhány üzletbe nem lehet belépni, ha nem takarjuk el az arcunkat. Tehát az emberek viselkedését több tényező befolyásolja” - magyarázza Mrva. A szociológus szerint a sok információ, a külföldi statisztikák és a betegek számának fokozatos növekedése is arra késztette az embereket, hogy tiszteletben tartsák az óvintézkedéseket. „A másik oldalon azonban meg kell említeni azt is, hogy pártállástól függetlenül megegyezés van abban a kérdésben, hogy a hazai egészségügy aluldimenzionált. Ezzel a legtöbb embernek már van valamilyen tapasztalata, s bizonyára senki sem akar a túlterhelt egészségügyre hagyatkozni” - részletezi a szabálykövetés lehetséges okait Mrva. És hogyan befolyásolhatja ez az idősebb emberek életét? „Áz izoláció és a magányosság érzete tovább mélyülhet, ami a lelki egészségre lehet rossz hatással. Az éremnek azonban van másik oldala is: az, hogy kevés az idősek körében a fertőzött épp annak köszönhető, hogy nagy számban élnek egyedül és a társadalmi élettől viszonylag elkülönítve. Olaszországban és Spanyolországban, ahol az idősebbek társadalmilag aktív életet élnek, nagyobb a kockázata a fertőzésnek. Tehát ebből a szempontból a sokszor negatív következményekkel járó izoláció pozitívnak mondható” - mondja a szociológus, aki szerint a járványnak még sokáig érezhető lesz a hatása. „Bekövetkezhet, hogy ezek után az emberek nagyobb mértékben fognak gondolni a saját jövőjükre. És most nemcsak az élelmiszerek felhalmozására gondolok, hanem arra, hogy jobban fel lesznek készülve az esetleges bevételkiesésre. Szerintem egy jó ideig így fognak gondolkodni az emberek” - zárta a szociológus. Szlovákiában az idősek nem élnek olyan aktív társadalmi életet, mint például Olaszországban, ahol nagyobb veszélynek van kitéve ez a korosztály (Németi Róbert felvétele)
