Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-04 / 53. szám

www.ujszo.com | 2020. március 4. KOZELET 3 Milliókat kapnak a pártok az államtól MOLNÁR IVÁN Pozsony. Ha a most megválasztott parlament nógy évig kitart, a hétvégi választáson több mint 3 százalékot elért pártok az elkövetkező négy évben az előzetes becslések szerint csaknem 74 millió eurés állami hozzájáruláshoz juthatnak. A Híd ezúttal hoppon maradt. A parlamenti választásokon min­den egyes szavazatnak megvan a konkrét összegben kifejezhető érté­ke, amely alapján kiszámítható, mekkora állami hozzájárulásra szá­míthatnak a legtöbb szavazatot ka­pott pártok. A lényeg, hogy minél jobban megy a lakosságnak, annál jobb helyzetben vannak- a pártok is, a hozzájárulást ugyanis az előző év átlagbére alapján számítják ki. Egé­szen pontos összeg egyelőre azért nem mondható, mivel még nem is­merjük a tavalyi utolsó negyedév át­lagbérét. , Az elmúlt év országos át­lagbérét március 6-án, vagyis most pénteken tesszük közzé” - nyilat­kozta Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az előzetes becs­lések szerint azonban a tavalyi brut­tó átlagbér 1093 euró körül mozgott, egy-egy szavazat értéke így nem egész 11 euró. A támogatásra azon­ban csak azok a pártok jogosultak, amelyek legalább 3 százalékot értek el a választáson. Akik pedig a beju­táshoz szükséges küszöböt is átlép­ték, azok a bejuttatott képviselők száma, vagyis a mandátumok után is kapnak pénzt. Megéri kitartani Hogy a pártok mekkora összeg­hez juthatnak, arról a dennikn.sk portál készített egy előzetes felmé­rést. Eszerint, a győztes OEaNO csaknem 21 millió euróhoz juthat hozzá, a sorban pedig a Smer (15,3 millió), a Sme rodina (7,2 millió), az ESNS (7 millió), az SaS (5,5 mil­lió), a Za l’udí (5 millió), a PS/Spolu (4,3 millió), a KDH (2,9 millió), az MKÖ (2,4 millió), az SNS (1,9 mil­lió) és a Dobrá vofba (1,9 millió) következik. Az állami hozzájáru­láshoz a pártok azonban időarányo­san jutnak hozzá, vagyis az említett összegeket csak akkor kapják meg, ha a most megválasztott parlament négy évig kitart. Előrehozott vá­lasztás esetén a hozzájárulás így alacsonyabb lenne. „A hozzájáru­lást a pénzügyminisztérium fizeti ki az államkincstárban nyitott párt­számlára, az érintett pártoknak ezért az elkövetkező napokban számlát kell nyitniuk erre a célra” - nyilat­kozta Silvia Keratová, a belügymi­nisztérium szóvivője. Nem pénzszérás A pártok állami támogatását az el­múlt időszakban rengeteg bírálat ér­te, sokan ugyanis pénzszórásnak tartják a több millió euró kifizetését. Gabriel Sípos, a Transparency In­ternational Slovensko igazgatója szerint azonban a támogatás meg­alapozott. „Senki sem várhatja el a pártoktól, hogy ingyen dolgozza­nak. A jól megfizetett párt ráadásul nagyobb garanciát biztosít arra, hogy a pénzért nem fog az oligarcháknál kalapozni, vagy egyéb illegális mó­don pénzhez jutni” — tette hozzá Sípos. MKÖ kontra Híd A magyar pártok közül csak a Magyar Közösségi Összefogás tagpártjai jogosultak a támogatásra, mivel a Hídnak nem sikerült meg­ugomia a 3 százalékos küszöböt, ezúttal hoppon maradt. „A Magyar Közösségi Összefogás az állami hozzájárulásból az első körben visszafizeti a kampányra kapott nagyjából 900 ezer eurós kölcsönt, a fennmaradó összeget pedig az előzetes egyezség szerint a pártok a preferenciaszavazatok alapján osztják el egymás között, amiről azonban még tárgyalni fogunk” - nyilatkozta lapunknak Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke. Simon szavait megerősítette lapunknak Kocur László, az MKP pártigazga­tója is, aki szerint azonban ehhez hozzá kell tenni, hogy az állami hozzájárulás felhasználásánál ter­mészetesen szigorúan a hatályos jogszabályok alapján járnak el, hi­szen a támogatást nem lehet bármi­re felhasználni. Lapunk a Hidat is megszólította azzal kapcsolatban, hogy mekkora érvágást jelent a pártnak az, hogy ez­úttal egy centet sem kapnak, és arra is kíváncsiak voltunk, hogyan sze­retnék pótolni a váratlan kiesést. Magdeme Klára, a párt szóvivője szerint a Hídnak az elkövetkező na­pokban - Bugár Béla pártelnök le­mondását követően - elsősorban a személyi változásokat kell megol­dania. , Az új stratégia és jövőkép, illetve az ön által felvetett kérdések megoldása is a tisztújító kong­resszus után felálló vezetőség fel­adata lesz. A Híd sosem tartozott azon pártok közé, amelyek egy-egy kampány során túlköltekeznek. A Híd most is rendelkezik anyagi tar­talékkal, nincs helye sem a pánik­nak, sem a pánikkeltésnek” - áll a párt nyilatkozatában, (mi, tasr, dennikn.sk) Elnököt és pártvezetést is választ a Magyar Közösség Pártja CZÍMER GÁBOR Az MKP Országos Elnöksége, vállalva a politikai felelős­séget a parlamenti választá­son elárt eredményért, hétfő éjjel lemondott és jóváhagyta az ügyvivő elnökség tagjait. Pozsony. A párt vezetését most Bárdos Gyula, Menyhárt József, Berényi József, Őry Péter, Cziprusz Zoltán, Csáky Pál, Farkas Iván, Fu­­rik Csaba és Viola Miklós alkotja. Az MKP-nak egyébként eddig 16 tagú volt az elnöksége. A mostani, 9 tagú ügyvivő testületből csak Viola és Csáky nem volt benne a választás előtti pártvezetésben. Csáky azon­ban 2007 márciusa és 2010 júniusa között az MKP elnöke, később pe­dig a párt EP-képviselője volt. Az áprilisra tervezett Országos Kongresszusig az Országos Tanács jelenlegi elnöke, Őry Péter tölti be az országos fórumokat előkészítő ko­ordinátori szerepet és ő gyakorolja a pártelnöki jogköröket. Az Országos Elnökség hétfőn este határozott ar­ról is, hogy a Híddal való tárgyalásra csupán a mindkét párt országos szerveiben lezajlott tisztújítási fo­lyamat befejezése után kerülhet sor. Králik Róbert, az MKP sajtótitkára elmondta, leghamarabb az április végi kongresszus után felálló elnök­ség ülhet le tárgyalni a Híddal. Arra a kérdésre, hogy a kong­resszuson jelölteti-e magát az elnöki A távozó pártelnök Menyhárt József nyelvész, egyetemi tanár alig 26 évesen kezdett aktívan politizálni a nyékvárkonyi önkormányzatban. 2010 és 2014 közötta község alpolgármestere volt. 2013-tól Nagyszombat me­gye képviselője. 2015 februárjában az MKP dunaszerdahelyi járási elnökének, 2016 júniusában országos elnöknek választották meg. 2018 szeptemberében az MKP kongresszusa úgy dönt, őt indítja a 2019. évi szlovákiai köztársaságielnök-választáson. Még a válasz­tás első köre előtt, február 19-én Menyhárt Robert Mistrík javára visszalépett a jelöltségtől. Menyhárt József nem egész négy év után távozik az MKP éléről (Somogyi Tibor felvétele) posztra, Óry lapunknak elmondta, ez most irreleváns kérdés. „Nem az a kérdés, hogy kik fogják csinálni, ha­nem hogy mit akarunk csinálni” - fogalmazott az MKP megbízott ve­zetője. Menyhárt József, a leköszönő pártelnök szintén nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy újra versenybe száll-e a pártvezetői tisztségért. Hozzátette, az MKP-n belül pártszerkezeti átalakulásra van szükség. „Egy kisebb és mozgéko­nyabb elnökség és kongresszus kell” — mondta Menyhárt. A leköszönő elnök a párt élén eddig eltöltött idő­szakot úgy értékelte, a legnagyobb eredmény az, hogy regionálisan erős politikai formációként szerepelnek. „Partnereink vannak a jelenlegi kor­mányalakító erők között, hiszen Igor Matovic pártjával Nagyszombat megyében szoros együttműkö­désünk van” - tette hozzá Menyhárt. Úgy látja, a legnagyobb sikertelen­ségük, hogy most nem jutottak a tör­vényhozásba. Őry és Menyhárt is úgy látja, hogy az MKP a szlovákiai magyarság leg­erősebb politikai formációja. \z MKÖ a pártpreferenciák szerint osztja szét az állami támogatást A Hidat egyelőre nem foglalkoztatja pénzhiány (TASR-felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents