Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-21 / 68. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2020. március 21. Már Mato vie kezében van az ország jövője NAGYROLAND Pozsony. Igor Matoviínak (OLaNO) minden bizonnyal élete legnehezebb feladatával kell szembenéznie. Egy olyan időszakban kell átvennie az ország vezetését, amikor a koronavírus-járvány még csak a tetőzés előtt áll. Az új kormány tagjainak eddigi kijelentései alapján összegeztük, milyen intézkedéseket várhatunk a színre lépő politikai vezetéstől. Peter Pellegrini (Smer) kormányának hivatali ideje tegnap lejárt. A kormányfő a szokásokhoz híven benyújtotta lemondását, az ország igazgatása pedig mostantól Igor Matovicra (OEaNO) és az új kormányra hárul. A választási kampányban hangoztatott programpontok és ígéretek viszont az első hetekben a legnagyobb valószínűséggel a háttérbe szorulnak majd a Szlovákiában kialakult helyzet miatt. „Én azt gondolom, hogy az új kormánynak jelenleg egyetlen terve lehet: harcolni a koronavírussal és annak gazdasági következményeivel, és csak ezután jöhetnek a »kreativ« ötletek. Őszintén szólva, ha most én lennék az új kormányfőjelölt, még azt is meggondolnám, hogy egyáltalán elfogadjam-e az ajánlatot” -jelentette ki Pellegrini az új kormánnyal kapcsolatban. Matovicék munkája azonban nagyban függ attól, hogy a leköszönő kormány milyen állapotban hagyta maga mögött az országot. Mit mondanak a számok? Igor Matovié az utóbbi napokban különböző nyilatkozatokat tett Pellegrinivel kapcsolatban. Az egy héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján bírálta a leköszönő miniszterelnököt, amiért az általa felügyelt válságstáb nem dolgozott ki semmiféle tervet arra az esetre, ha a fertőzöttek száma jelentősen megugrana. Néhány napja azonban már visszafogottabban beszélt Pellegriniről, a kormány intézkedéseit pedig „beható és megfelelő” lépéseknek nevezte. Az objektív értékelés szempontjából érdemes összevetni Szlovákia intézkedéseit és az előrejelzési modelleket más országok adataival. A szomszédos országokhoz képest Szlovákia szinte mindenkinél gyorsabban kezdte meg az iskolák bezárását, valamint a határátkelők ellenőrzését, de a nyugati-európai országokhoz képest sem maradtunk le (Nagy-Britanniában például még nem zárták be az iskolákat). Az Egészségpolitikai Intézet (IZP) optimista előrejelzési modellje szerint a szigorú intézkedéseknek köszönhetően a lakosság legfeljebb 10 százaléka fertőződik meg, ezután a vírus fokozatosan visszaszorul. Bár még így is félmillió emberről beszélünk, érdemes megemlíteni Angela Merkel német kancellár korábbi bejelentését, miszerint Németország lakosságának legalább 60 százaléka (vagyis csaknem 50 millió ember) nagy valószínűséggel megfertőződik. Főleg rajtunk múlik Az IZP szakemberei azonban hangsúlyozzák, hogy ez a modell csakis akkor lehet érvényes, ha az emberek betartják a kormány intézkedéseit. A SIM-kártyák nyomon követésével a szakértők megállapították, hogy a lakosság mozgása az intézkedések bevezetése óta csaknem 30 százalékkal csökkent, vagyis úgy tűnik, hogy átlagban komolyabban vesszük a vírushelyzetet. Ha a kormány nem hozott volna ilyen szigorú intézkedéseket, akkor az előrejelzési modell szerint április közepére a fertőzöttek száma meghaladta volna a 2,3 millió főt, ezzel pedig a szlovák egészségügy nem tudott volna mit kezdeni. A gyors intézkedésekre a külföldi sajtó is felfigyelt, például a magyarországi portfolio.hu gazdasági portál egy részletes elemző cikkében úgy ír Szlovákiáról, mint az ország, amely elsőként hozott meg olyan intézkedéseket, mélyeket más európai országokban vonakodtak bevezetni. Nem fenékig tejfel Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendben van, és Matovicéknak nem kell komoly kihívásokkal szembenézniük. Az egészségügyi dolgozók ugyanis folyamatosan arról tájékoztatnak, hogy nincs elég védőfelszerelés, a határátkelőkön pedig sokszor kaotikus helyzetek alakulnak ki, az ingázók pedig össze vannak zavarodva, hogy átkelhetnek-e a határon vagy sem. A napokban arról is beszámoltunk, hogy a gyógyszertárakban már nemcsak a maszkok hiányoznak, hanem bizonyos típusú gyógyszerek és vitaminok is. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Szlovákiában csak a következő napokban várható a laboratóriumok kapacitásainak növelése. Az egészségügyi tárca szerint a j elenlegi 300-3 50 teszt helyett naponta már 700 tesztet végeznek majd, így pedig várhatóan a fertőzöttek száma is rohamosabban fog emelkedni. Országos szükségállapot Az új kormány intézkedései közül az egyik legnagyobb kérdés az, hogy a jelenleg csak az egészségügyre vonatkozó szükségállapotot kiterjesztik-e az egész országra. Amennyiben ez megtörténik, a lakosok még az eddiginél is nagyobb mozgáskorlátozásra számíthatnak. Matovic egyelőre nem árulta el, hogy kihirdeti-e az országos szükségállapotot (ez nyilván attól is függ majd, hogy hogyan alakul a járványhelyzet), viszont így is kemény intézkedéseket ígért. „Teljesen el szeretnénk szigetelni a 80 évnél idősebb embereket, és a jótékonysági szervezetekkel, valamint az egyházakkal együttműködve oldanánk meg az ellátásukat” - nyilatkozta az újdonsült kormányfő. A mobilszolgáltatókkal továbbá egyezséget kötne, hogy kövessék nyomon az otthoni karanténba küldött betegek mozgását, és aki elhagyja az otthonát, SMS- ben kapna figyelmeztetést. Matovic ezen kívül egy saját szakértőkből álló csapatot alakít ki a válság kezelésére, valamint azt ígérte, hogy a válságstáb állandóan ülésezni fog. Krajjöí mint kulcsfigura A miniszterelnökön kívül hatalmas felelősség hárul majd az új egészségügyi miniszterre, Marek Krajcíra is, az ő hozzáállása szintén döntő lehet. Az OEaNO jelöltje az eddigi megnyilvánulásaiban nagyjából egyetértett a kormány intézkedéseivel, és elmondta, hogy az egészségügyi minisztériumban jó szakemberek dolgoznak, így továbbra is együtt szeretne működni velük. Ugyanakkor felrótta, hogy a koronavírus felkészületlenül érte az országot, erről pedig az állami tartalékalap siralmas állapota árulkodik. „Szombaton összeül a válságstáb, ahol átértékeljük a jelenlegi helyzetet, és eldöntjük, hogyan folytatjuk a munkát” - mondta Krajcí. A koronavírus okozta válsághelyzet azonban nem ér véget a fertőzés visszaszorításával. A szükségállapot miatt ugyanis hatalmas gazdasági veszteségeket szenved el az ország, melyeket csakis hosszú távon lehet megoldani. Ebből a szempontból érdemes lesz figyelni Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter és Eduard Heger (OEaNO) pénzügyminiszter intézkedéseit, valamint Veronika Remisová (Za l’udí), a régiófejlesztésért felelős miniszterelnökhelyettes döntéseit. Peter Pellegrini (balra) után Igor Matovié veszi át a kormányzást, egy országos szükségállapot elrendeléséről már ő fog dönteni (Felvételek: Somogyi Tibor, tasr) A rendelők bezárására is sor kerülhet NAGY ROLAND A koronavírus-helyzet kezelésére a kormány ogyik legfontosabb intézkedése az volt, hogy kihirdette az egészségügyi szükségállapotot. Az egészségügyi minisztérium tegnap tisztázta, pontosan mit is jelent ez a helyzet, valamint hangsúlyozta, hogy ez nem csak az orvosoknak, hanem a betegeknek is fontos. Pozsony. Radoslav Krupa, az egészségügyi minisztérium munkatársa tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a szükségállapot kihirdetésére elsősorban azért volt szükség, hogy a kórházak, a rendelők és a többi egészségügyi intézmény megfelelően tudjon működni. A szükségállapotnak két fontos jogi következménye van: az egészségügyi dolgozók így nem tagadhatják meg a munkavállalást (például nem sztrájkolhatnak), valamint a vezetőség áthelyezheti őket olyan pozíciókba, amelyek nincsenek feltétlenül a szerződésükbe foglalva. Krupa hangsúlyozta, hogy a munkaerőátrendezésre csak rendkívüli helyzetben kerülhet sor, ha például az adott kórházi osztályon már nem elegendő a személyzet. Amennyiben a munkavállaló mégis megtagadja a munkavégzést, akár 2-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. A kormány a hét elején kibővítette az egészségügyi szükséghelyzetet, vagyis az állami kórházakon kívül már a magánkórházakra, a mentőszolgáltatókra, a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZSR) és az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (UDZS) dolgozóira is érvényes. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem vonatkozik a rendelői szférára, vagyis az általános orvosok és a specialisták továbbra is dolgozhatnak saját rendelőikben. Elena Prokopová gyermekorvos azonban hangsúlyozta, a betegeknek ennek ellenére nem szabad megrohamoznia a rendelőket. Aki észleli magán a koronavírus tüneteit (láz, köhögés, végtagfájdalom, fáradtság), először telefonon keresse fel orvosát, aki a kórelőzmények felvétele után megállapítja, hogyan járjon el. „Ha az orvos úgy ítéli meg, hogy a páciensnek szüksége van az egészségügyi ellátásra,- akkor megegyeznek egy időpontban, amikor a rendelőben nem tartózkodik több beteg. Az orvos jól felkészül a beteg érkezésére, a vizsgálat után pedig fertőtleníti az egész rendelőt” - magyarázta a gyermekorvos. Éppen emiatt az elkövetkező napokra le is állították a megelőző vizsgálatokat és az oltások beadását, hogy minél kisebb legyen az esélye, hogy a betegek koronavírussal fertőződnek meg. A kórházakban szintén elhalasztják a nem életmentő műtéteket. Prokopová kiemelte, hogy csak átmeneti intézkedésről van szó, de hogy hány napig tart, azt még nem tudni. A Szlovák Kórházszövetség (ANS) lapunkat közben arról tájékoztatta, hogy egyre több általános orvos záija be a rendelőjét, mivel a betegek a felszólítás ellenére is személyesen látogatják az intézményeket. A szövetség arra figyelmeztet, hogy a rendelők bezárása akár a teljes egészségügy összeomlásához is vezethet. Az egészségügyi minisztérium mindenkit arra kér, hogy tartsa be az előírásokat: viseljen maszkot, kerülje a nagy társaságot, és csak szükséges esetekben hagyják el otthonukat. A felelőtlen páciensek miatt egyre több orvos zárja be rendelőjét (TASR-feivétei)
