Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-19 / 66. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2020. március 19. | www.ujszo.com A külföldi bevétellel hol kell elszámolni? ÖSSZEFOGLALÓ Egyre többen dolgoznak Szlovákián kívül. Felmerül a kérdés: a külföldről származó jövedelem után hogyan kell adózni? Melyik országban kell adóbevallást készíteni: ahonnan a jövedelem származik, vagy az állampolgárság szerint, azaz Szlovákiában? Amióta Szlovákia tagja az Európai Uniónak, egyre többen dolgoznak külföldön. A határ menti régiókban élők sokszor ingáznak, a szomszédos országokban, a határhoz közel vállalnak munkát. Sokan dolgoznak Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, de a távolabbi Németországban, Norvégiában, Olaszországban, Angliában, esetleg a még távolabbi Egyesült Államokban, Kanadában vagy Ausztráliában. Természetesen az ott szerzett bevételekből is kell adózni. A nemzetközi adózás kérdésében a nemzetközi szerződések alapján kell eljárni, miközben alapszabály: minden országnak jogában áll a saját területén megszabni az adózás feltételeit. A kettős adózás elkerülése érdekében az államok kétoldalú megállapodásokat kötnek, amelyek magasabb rangúak, mint az állam belső törvényei. Az első lépés meghatározni, melyik állam adórezidense az adott személy. Ettől függ ugyanis, hogy az illető jövedelmére melyik állam jogosult kivetni az adót. Szlovák rezidens A szlovák adórezidens, más szóval korlátlan adókötelességű adóalany a szlovák jövedelemadó-törvény értelmében adózik nemcsak a hazai bevételeiből, hanem a más országaiban szerzett jövedelméből is. Olyan személy számít szlovák adórezidensnek, aki Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkezik, és általában itt is tartózkodik, vagy ha itt nincs is állandó lakhelye, legalább 183 napot Szlovákiában tölt. Ezzel szemben A külföldi munkavállaló esetében előbb tisztázni kell, melyik ország adórezidense (Shutterstock-felvétel) a korlátolt adókötelességű adóalany (azaz más államban rezidens adózó) általában olyan személy, aki Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, általában nem is tartózkodik itt, és csupán a Szlovák Köztársaság területén elért jövedelméből köteles Szlovákia felé adózni. Kettős rezidens? Előfordulhat, hogy egyszerre két állam is a saját rezidensének tartja ugyanazt a személyt - szlovák rezidensnek számít, mert itt van az állandó lakhelye, és legalább 183 napot itt tartózkodott, de például Ausztria is saját rezidenseként viszonyulhat hozzá, mert ott van a fö bevételi forrása, és az év egy részében ott tartózkodik, esetleg átmeneti lakóhellyel is rendelkezik. Ilyen esetben e kettősséget fel kell oldani, és a nemzetközi normákkal összhangban a legfontosabb szempont, hogy az illetőnek hol van az állandó lakhelye. Ha mindkét államban van állandó jellegű tartózkodási helye, akkor megnézik, hogy melyik országhoz fűzi szükebb személyi, családi, kulturális és gazdasági kapcsolat: hol tartózkodik 183 napnál kevesebbet, naponta ingázike, hol él a családja, hol törleszt jelzáloghiteit, hol milyen vagyonnal rendelkezik stb. Minden eset egyedi, a külföldi bevételekkel rendelkezők egyéni elbírálás alá esnek. Miután tisztázódott, hogy az illető szlovák rezidens, Szlovákiában adóbevallást kell készítenie, melyben feltünteti az esetleges szlovákiai és az összes külföldi jövedelmét is. Ha úgy ítélik meg, hogy az illető nem szlovák rezidens, akkor külföldön kell adóbevallást benyújtania. Ilyen esetben tanácsos a külföldi adóhatóságtól kérni egy igazolást arról, hogy az ő adórezidensük - erre szükség lesz a szlovák adóhatósággal szemben. A szlovák rezidensnek pedig a biztonság kedvéért érdemes ugyanilyen igazolást igényelnie a szlovák adóhivataltól, és eljuttatnia az illetékes külföldi adóhatósághoz. Igazolás a munkaadótól Az adóbevallás kitöltéséhez szükség van a munkaadó(k) igazolására arról, hogy tavaly mennyi volt a fizetésünk, és a bruttó bérből mennyi adóbevallása adót és járulékot vontak le. Ezt az igazolást mellékelni kell az adóbevalláshoz. Előfordulhat, hogy külföldön az adózási időszak nem akkor ér véget, mint nálunk, illetve ott más határidők lehetnek érvényben, és ebből kifolyólag vagy valamilyen más okból a külföldi munkaadótól nem tudjuk megszerezni a szükséges igazolást. Ilyen esetben az adóbevallásban a külföldről származó bevételek feltételezett összegét kell megadni, és abból kell az adót is kiszámolni. A másik lehetőség, hogy halasztást kérünk. Vagyis írásban, az e célból létrehozott formanyomtatvány kitöltésével tájékoztatjuk az adóhivatalt, hogy 3 hónappal később adjuk le az adóbevallást. Külföldi bevétel esetén 6 hónap haladékot is lehet kérni. Nyugdíj külföldről A külföldről folyósított öregségi nyugdíj a társadalombiztosításból fizetett anyagi támogatásnak minősül, ami a szlovák adótörvény értelmében mentesül az adó alól. Ebből kifolyólag az adóbevallásban sem kell feltüntetni. Ugyanez vonatkozik a határon túlról folyósított mindenféle segélyre, szociális támogatásra, tehát nem kell elszámolni a külföldről kapott családi pótlékkal, anyasági támogatással, gyessel, munkanélkülisegéllyel stb. sem. A kettős adózás elkerüléséről szóló kétoldalú szerződések többsége értelmében a külföldről származó nyereményekből általában ott és azon ország adótörvényei alapján kell adózni, amelyik adórezidensének minősülünk. A szlovák adórezidens az esetleges külföldi és hazai nyereményből is rendszerint idehaza adózik. Csak akkor nem kell adót fizetni, ha a verseny szervezője forrásadót fizet, illetve ha szerencsejátékból származó nyereményről van szó. Ezenkívül érvényesíthető egy 350 eurónyi adómentes rész. Vagyis, ha a nyeremény például 500 euró értékű, az adóbevallásban csak 150 eurót (500- 350) kell feltüntetni. A Csehországgal kötött kétoldalú szerződés azonban kivétel ez alól, ugyanis eszerint Csehországnak is joga van megadóztatni a nyereményeket. Nem biztos, hogy a cseh állam él ezzel a joggal, ám ha igen, akkor Szlovákiában alkalmazni kell a kettős adózás elkerülését szolgáló valamelyik módszert, hogy itthon ne adózzunk még egyszer. (sza) Két példa a határon túli munkavállaló adóbevallására Az alábbiakban bemutatunk két példát, hogyan lehet elszámolni a külföldi bevételekkel. 1. Pár hónap külföldön Janka (szlovák adórezidens) 2019. január és július között itthon dolgozott egy szlovák munkaadónál. Összesen 10 400 eurót keresett, ebből 980 euró szociális és 416 euró egészségbiztosítást, valamint 1050 adóelőleget fizetett ki. Augusztustól decemberig egy csehországi székhelyű cégnél helyezkedett el, a munkahelye Prágában volt. Külföldön összesen 128 350 cseh korona (5000 euró) fizetést kapott, ebből 23 103 korona (900 euró) járulékot és 15 787,05 korona (615 euró) adót vontak le. Janka a bevételeit cseh koronáról átszámolta euróra - az Európai Központi Bank 2019-es átlagárfolyamát (25,670 cseh korona/euró) vette alapul. Jankának csak alkalmazotti fizetése volt. A bevételek között feltünteti a szlovákiai és a cseh munkaadótól származó együttes jövedelmet, 15 400 eurót (10 400+5000 euró). Á járulékok között megadja az itthon és a külföldön kifizetett biztosítási díjakat- ha a külföldi j árulékok esetében nem tudja megkülönböztetni a szociális és egészségbiztosítást, akkor kumulált összeget, 2296 eurót (980 + 416 + 900) ír be, és külön feltünteti a Szlovákiában elvezetett szociális és egészségbiztosítási díjat. Az adóalapja 13 104 euró, melyet csökkenthet 3937,35 euró adómentes résszel, így az adót 9166,65 euróból számolja ki, és az eredmény: 1741,66 euró. A kettős adózás elkerülése végett alkalmazza a bevételek kiemelésének a módszerét. (Mivel a béréből Csehországban már fizetett adót, ez j módszer Janka számára előnyösebb, mint az adó beszámításának a módszere.) A cseh fizetéséből levonja az ott befizetett adót (5000 - 900), és az így kapott összeggel csökkenti az adómentes minimummal már csökkentett adóalapot (9166,65 -4100). A külföldi bevételek kiemelése után kapott eredmény 5066,65 euró. Ebből az adóalapból kell kiszámolni az adót, ami 962,66 euró. A szlovák munkaadója a béréből 1050 euró adóelőleget vont le, vagyis 87,34 euró adótúlfizetése van, amit most visszaigényelhet. Janka nem él a 2%-os adófelajánlás lehetőségével. Az adóbevallás LX. részében, ahol az adózó saját, eseti megjegyzéseket tehet, megadja a külföldi ország kódját, ahol dolgozott. A Statisztikai Hivatal 112/2012- es számú rendelete szerint Csehország kódja 203. Ebben a részben még egyszer feltünteti a Csehországból származó jövedelem nagyságát, és a belőle elvezetett járulékokat, valamint azt is, hogy az összeget milyen árfolyam szerint számolta át euróra. 2. Egész évben külföldön Zsuzsa (szlovák rezidens) tavaly egész évben Ausztriában dolgozott gondozónőként és ápolónőként, osztrák vállalkozói engedélye alapján. Összesen 15 640 euró bevétele volt, és 1960 járulékot fizetett be. Zsuzsának Ausztriában és Szlovákiában is adóbevallást kell készítenie. Itthon B típusú nyomtatványt választ, és 3 éves gyermeke után érvényesíti az adóbónuszt, valamint él a bevételek 60%-ának megfelelő átalánykiadások lehetőségével. Mivel itthon nem regisztrálják vállalkozóként, nincs adóazonosító száma (DIÖ), így a születési számát kell feltüntetnie minden íven. Meg kell adnia az SK NACE kódot a statisztikai hivatal 306/2007-es számú rendelete szerint. Az SK NACE-kódok megtalálhatóak a www.statistics.sk internetes oldalon. A fo tevékenység megnevezésű ablakba pedig azt a tevékenységet kell írni, mely révén a vállalkozó a legnagyobb bevétette tett szert. Zsuzsa esetében a kód: 88990 (esetleg 88100,86909). Az űrlap IV. részében, az 1. táblázatban megadja a bevételeit, összesen 15 640 eurót, de itt kiadásokat nem tüntet fel. A táblázat alatt megjelöli azt a lehetőséget, hogy érvényesíti az átalánykiadások 60%-át. Továbbá feltünteti a járulékok összegét, 1920 eurót. A 10. sorban a bevételek nevű oszlopban ismét megadja a 15 640 eurót, a kiadások nevű oszlopba pedig 11 304 eurót ír (a 15 640 euró 60%-a). Később a 41. és a 42. sorban megismétli ezeket az értékeket. A 43.,47., 55. és 57. sorokba 4336 euró kerül, ennyi az adóalapja. Az adómentes minimum 3937,35 euró, ezzel csökkenti az adóalapot, az eredmény 398,65 euró. Ebből kell kiszámolni az adót, ami 75,74 euró. A kettős adózás elkerülése végett alkalmazza a bevételek kiemelésének a módszerét. A 82. sorba a kiemelt adóalap, 4336 euró kerül, a 83. sorba pedig a kiemelt adóalappal csökkentett adóalapot, azaz nullát kell írni. Ebből kifolyólag az adó is nulla. A 106., 109. és 110. sorban feltünteti az éves adóbónusz összegét, 266,04 eurót. Nem él a 2%-os adófelajánlás lehetőségével. Az űrlap XIII. részében, ahol az adózó saját, eseti megjegyzéseket tehet, megadja a külföldi ország kódját, ahol dolgozott. A Statisztikai Hivatal 112/2012-es számú rendelete szerint Ausztria kódja 040. Továbbá ebben a részben még egyszer feltünteti a Csehországból származó jövedelem és a kiadások nagyságát, valamint a belőle befizetett járulékokat. A mellékletek között feltünteti gyermeke születési anyakönyvi kivonatát. A XV. részben pedig kéri az adóbónusz kifizetését, és megjelöli a kifizetés módját is. (Forrás: www.financnasprava.sk ) JÖVŐ HETI TÉMA: AZ INTERNET VESZÉLYEI ■ GYEREKEK A VILÁGHÁLÓN, ONLINE ZAKLATÁS, AZ INTERNET ELŐNYEI ÉS KOCKÁZATAI
