Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-19 / 66. szám

www.ujszo.com | 2020. március 19. KULTÚRA I 9 A zene szerepe a színházban Dobri Dániel már sűrűn foglalkoztatott színpadi zeneszerző volt, amikor beiratkozott a Zeneakadémiára JUHÁSZ KATALIN Odafigyelnek önök a színházi előadások zónájára? Ha igen, akkor azért, ha nem, akkor pe­dig azért érdemes megtudni­uk, hogyan születik a színpa­di zene, és mi kell ahhoz, hogy valakiből jé zeneszerző legyen. Dobri Dániellel Pozsonyban beszélgettünk, az Egy másik Róma című darabjának bemu­tatóján, melyet Jókai Ági szín­művésszel hoztak létre. Emlékszem, mikor ügyeltem fel önre: 2013-ban a Komáromi Jó­kai Színházban, a Magyar zombi előadásán, amelynek úgy volt szerves része a zene, hogy nem to­lakodott a fülbe, mégis markán­san alakította a hangulatot. Ho­gyan került a színház közelébe? Úgy tudom, eredetileg dzsesszgi­­tárosnak készült. Jólesik ez a dicséret, mert a Ma­gyar zombi volt az első komáromi munkám és az első komolyabb szín­padi kísérőzeném is. Az előadás ren­dezőjével, Bagó Bertalannal akko­riban kezdtünk rendszeresen együtt dolgozni. Zalaegerszegi vagyok, ahol 14 éves koromban alapítottam egy dzsesszzenekart Pertu Jazz Gro­up néven. Bulikat csináltunk, volt egy klubunk, ahol igényes, de szó­rakoztató zenét játszottunk, és nem térdet bámulva hallgatott minket a közönség. A dzsessz eredetileg is bulizené­nek indult... Pont ez volt a jó ebben a zenekar­ban, hogy a műfaj eredeti funkció­jához nyúltunk vissza. A Pertu Jazz Group mellett a másik fontos kultu­rális közeg a színház volt Zalaeger­szegen, amely az én kamaszkorom­ban nagyon erős előadásokat kínált. Bagó Bertalan volt a főrendező, Bereményi Géza a művészeti veze­tő, szóval jó társaságba csöppentem már tizenévesen. Elkezdtünk a színházban zenélni, a színháziak kezdtek járni a koncertjeinkre, jó­ban lettünk, és egy idő után kezdték pedzegetni, hogy próbáljak dalokat vagy kísérőzenét írni az előadások­hoz. Amikor leérettségiztem, tör­tént egy váltás a színháznál, lecse­rélődött a vezetés és csaknem a tel­jes társulat. Budapestre kerültem a konzervatóriumba dzsessztan­­szakra, a színházból sokan szintén a fővárosban kezdtek dolgozni. Bagó Bertalan egyre több színpadi zenét kért tőlem. Bereményivel pedig ír­tunk egy közös lemezt, amikor húszéves voltam, Nagy Péter színművésznek. Ezt már a követke­ző zenekarommal játszottuk fel, amely a mai napig létezik, és Dob­­ridán névre hallgat. Közben Berta­lan Székesfehérvárra került mű­vészeti vezetőnek, én pedig men­tem vele az ottani színházhoz. Szóval belekeveredett ebbe a kö­zegbe és menet közben tanult meg színpadi zenét írni? Igen, eléggé sajátos utat jártam be, mielőtt felvettek a Zeneakadémia ze­neszerzés szakára. Már dolgozó szín­padi zeneszerzőként kezdtem el ta­nulni a zeneszerzést. Azt mondják, a színpadi zene akkor jó, ha észrevétlen. Ha annyi­ra belesimul az előadásba, hogy a néző nem kapja fel rá a fejét Tiltakozom! Inkább a filmzenének vannak olyan ágai, amelyekre ez va­lóban érvényes. A zenének nem alá kell festenie az előadást, hanem hoz­zá kell tennie valamit. Akár gondo­lati szinten, akár formailag, szóval jó esetben ugyanolyan szerves része az előadásnak a zene, mint a színészi já­ték, a díszlet vagy a mozgás. Beleszól a rendező konkrét zenei témákba? Vagy átirat ezt-azt? Ilyen is előfordult már, de nem ez a jellemző. Nem szeretem, ha egy konkrét zenei témába szól bele vala­ki, vagy túl direkt dolgokat kér. Sze­rencsére elég jó rendezőkkel dolgoz­hattam eddig, akiknek határozott el­képzelésük volt, ami nem egy zenei stílust, vagy valaminek a lemásolását Dobri Dániel jelenti, inkább egy irányt, dramatur­giai összkoncepciót. Az utóbbi években mintha mi­felénk is kezdenék komolyan venni a színpadi zenét. Egyre ritkábban rakják tele az előadásokat kon­­zervzenével. Igen, szerencsére egyre nagyobb a kereslet az eredeti zenék iránt. Én ki­zárólag olyan előadásokban veszek részt, ahol ez a helyén van kezelve. Általában ragaszkodni szoktam az élő zenéhez az előadásban. Hiszen sem dramaturgiailag, sem akusztika­ilag nem mindegy, hogy egy doboz­(Képarchívum) ból hallja-e a zenét a közönség, vagy a zenész része a színpadképnek, a já­téka külön hangsúlyt kap. Egyre több időt tölt Olaszor­szágban, Rómában. Ez is véletlen sodródás eredménye, vagy tudatos törekvés? Nagyon is tudatos volt, de nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan be­indul. Mindig is vágytam rá, hogy Rómában éljek, vagy hosszabb időt eltölthessek ott. Két évvel ezelőtt kaptam egy ösztöndíj-lehetőséget a Zeneakadémiától, a Római Magyar Akadémián, illetve a Santa Cecilia Egyetemen tölthettem el két hóna­pot. Ebben az időszakban darabot is írtam, amit bemutattunk Rómában, és koncerteztünk is Jókai Ágival a Róma környéki városokban. Aztán egyre több és több felkérést kap­tam. Tavaly novemberben Horváth Csaba koreográfussal és a Forte Társulattal dolgoztam a Roma Eu­ropa Fesztiválon, ahol egy zenés színpadi művet hoztunk létre Teát­rum Mortis címmel. Decemberben Dél-Olaszországban, Nápolyban, Materában és Potenzában mutat­tunk be egy vonós darabomat egy olasz zenekar és egy csodálatos ná­polyi énekesnő jóvoltából. Tavaly Matera volt Európa kulturális fővá­rosa, ennek kapcsán négy országból hívtak meg egy-egy fiatal zeneszer­zőt, szlovák, cseh, portugál és olasz kollégámmal együtt kutattuk az ot­tani népzenét. Jártuk a falvakat, ta­lálkoztunk helyi zenészekkel, idős bácsikkal, nénikkel, akik énekeltek nekünk, megmutatták a tradicioná­lis hangszereket. Ebből inspirálód­­va komponáltunk egy-egy darabot, amelyeknek a bemutatója Materá­ban volt. Mik a legközelebbi tervei? Tavasszal diplomázom a Zeneaka­démián. Négyen végzünk idén a ze­neszerzés szakon, valamennyien írunk egy-egy nagyzenekari darabot. Megkaptuk az Óbudai Danubia Ze­nekart és a Zeneakadémia nagyter­mét május 9-re, ami csodálatos lehe­tőség, úgyhogy szeretnék egy igazán jó művet írni. A kamaradiplomám pedig a már említett Teátrum Mortis magyarországi bemutatója lesz a Forte Társulattal egy nappal koráb­ban a Zeneakadémia Solti-termében. Ez a két darab most közel áll a szí­vemhez, úgyhogy szeretném, ha mi­nél többen meghallgatnák. Ezenkívül számos színházi munka vár rám, és több saját darabtervem is van. Janu­árban néhány zeneszerző társammal elindítottunk egy kortárs zenei klubot a budapesti Szimpla Kertben, ami eddig elég pozitív visszhangot és nagy érdeklődést kapott. Érdemes megrendelni az ÚJ SZÓ-t! Most ajándékutalványt nyerhet! Mit kell tennie? Fizesse elő az Új Szót, az első 20 új előfizető megkapja az ajándékot. Megrendelhető: 2020. március 14-31. A nyerteslista pedig az előfizetési díj megtérítésének sorrendje alapján alakul ki. Ne habozzon tehát, rendeljen gyorsan! Hogyan kell megrendelni? • A kitöltött és aláírt megrendelőszelvényt küldje el a következő címre: DUEL-PRESS, s.r.o., P. 0. BOX 222,830 00 Bratislava 3 • a 02/321 S3 221-es telefonszámon • e-mailben: predplatne@jnewsandmedia.sk K......................---------------------------------------------------------------------------------------------------------­Megrendelem az Uj Szót (válasszon a lehetőségek közül) □ egy évre irányár: 189,70 € + ajándékutalvány 30 € értékben □ fél évre irányár: 94,85 € + ajándékutalvány 20 € értékben □ negyed évre irányár: 47,45 € + ajándékutalvány 10 C értékben r-i Az előfizető beleegyezik, hogy a DUEL-PRESS KFT. a személyes ^ adatokat postai/elektronikus kommunikációs célokra használja fel A DUEL-PRESS KFT az érvényben levő jogszabályoknak megfelelően dolgozza fel a személyes adatokat. Bővebb információért látogasson el a https://itjszo.com/gdpr weboldalra. Keresztnév: Település: Utca, házszám: I Telefonszám: Dátum: Panta Rhei I Vezetéknév: I Postai irányítószám: E-mail: Aláírás:

Next

/
Thumbnails
Contents