Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-17 / 64. szám
161 RÉGIÓSPORT 2020. március 17.1 www.ujszo.com A pénz vitte a csúcsra a százéves szenei focit J. MÉSZÁROS KÁROLY Amikor volt, jött a felemelkedés, a Szlovák Kupa, az élvonal. De legtöbbször nem akadt elég pénz a focira Szencen. Száz év csúcsairól, mélységeiről, hőseiről szólt 2019 őszén a visszapillantás a Pozsonyhoz közeli mezővárosban, áprilisig kiállítás is árulkodik a f utballmúltról a helyi városi múzeumban. Érdekes módon 1919-ben előbb asztaliteniszezni kezdtek Szencen, csak hónapokkal később jött a labdarúgás. Asztalitenisszel kezdtek „1919 augusztusában lépett színre. Csizmazia Béla volt az első fútballszekció vezetője - kalandozik vissza a gyökerekhez Széher Mátyás, a szenei focimúlt legbeavatottabb ismerője, aki ötvenoldalas szlovák nyelvű könyvecskét is írt, s ebből merítettek anyagot a kiállításhoz. - Akkoriban létezett egy lap, a Szencen is megjelent Sportszemle, abban vannak nyomai a kezdeteknek. Egy cikkben arról írtak, hogy megalakult a futball. Nyilvánvaló, hogy az első játékosokból és sportvezetőkből márnem él senki.” A Szenei Atlétikai Club (SZAC) a két világháború közötti időszakban szinte állandóan pénzhiánnyal küszködött, miközben különféle rendezvények bevételéből próbálta fenntartani magát. 1922-től SZTK-nak, azaz Szenei Testgyakorlók Körének hívták a csapatot. „Ebben az időszakban nagy volt a sportág iránti érdeklődés, az emberek közötti focivágy. Tizenöt éven belül megalakult a szenei Sportklub Meteor is, később következett a Testvériség, utána a Vörös Csillag, ez volt a kommunista gyerekek csapata. Utóbbit 1932-ben alapították, de nem volt hosszú életű, csak néhány évig létezett. A harmincas évek végén egyesítették az SZTK-t és a Meteort” - vázolta az időszak főbb vonásait Széher Mátyás. A szenciek közös bajnokságban játszottak az erős pozsonyi csapatokkal, köztük a PTÉ-vel és Vassal. Csánó István volt az első szenei profi, aki három évig a csehországi Teplice csapatában futballozott, 1934/35-ben Közép-európai Kupát játszott, ami akkor az egyetlen európai klubvetélkedés volt. Népszerűségi magaslatok Két évvel a II. világháború után alakult újjá a szenei klub, később sokszor változott a neve, attól függően, ki támogatta a városban nagyon népszerű futballt. Összefogással felépült egy ötszáz férőhelyes lelátó. „Az ötvenes években minden hazai mérkőzésen kétezer-kétezer-ötszáz ember volt a lelátón, az azért nem ke-A Szlovák Kupa győztesei (2002) vés. Akkoriban Szencnek öt és fél ezer lakosa volt, ami azt jelentené, hogy lakosok fele kint volt a meccsen. Ez nem teljesen igaz, mert jöttek a vidékiek is. Óriási látogatottság mellett minden mérkőzésre megtelt a lelátó és környéke. Helyszíni közvetítések is voltak a szenciek idegenbeli bajnokijairól. Két úr ment a csapattal a mérkőzésre, kilencven percre lefoglaltak nekik egy rádióvonalat, és közvetítették a focit. Négyszáz-ötszáz ember kinn volt mindig a pályán, és hallgatta az élő beszámolót. Ötszörhatszor különvonatot kellett rendelni, hogy elvigye a szencieket a meccsekre, minimum ezer ember kísérte el a csapatot. Trencsénbe, Losoncra... - vázolja az akkori fociállapotokat a nyugdíjas sportújságíró, aki a helyi focimúlt nagy alakjaival is találkozott. — Az ötvenes évek elején Lieszkovszky László személyében Magyarországról érkezett edző Szencre. A szakember magával hozta az akkori modem edzésmódszereket, nálunk is bevezette ezeket, s ő alapította az első gyerekcsapatot Szencen. Én is abban játszottam. Ez 1955-ben történt. És Lieszkovszky László az A csapat mellett a gyerekeket is edzette. Olyan jó kölyökcsapatunk volt, hogy az évek során minden játékosa feltűnt az A csapatban. Ehhez azt is kell tudni, hogy Szencre mindig jöttek nem szenciek is. Töb(Képarchívum) bek között rengeteg diák, akik Pozsonyban tanultak, szívesen lejöttek hozzánk játszani. De az együttes alapja mindig helybeliekből állt.” Élvonal és kupasiker Az ötvenes évek közepén bejutott a szenei csapat a divízióba, ami akkoriban a harmadik legerősebb bajnokság volt Csehszlovákiában. De utána elment Lieszkovszky László edző, és kiestek. Jóval később, már Szlovákia megalakulása után ért a magaslatokra a szenei labdarúgás. Két csúcsot ismer a közvélemény: az egyik a Szlovák Kupa elhódítása, a másik az élvonalbeli szereplés. Három bajnoki idényre - 1999/2000, majd 2006/2007 és 2007/2008 - ékelődött be a csapat a legjobbak közé. „Edzőjük Jozef Valovic volt akkoriban. Élőször a Koba kispadján kezdett, ez a csapat nyerte meg a Szlovák Kupát 2002-ben. Nálunk tűnt fel a későbbi válogatott Novota János is - magyarázza a helyi futballmúlt ismerője. - Eléggé komoly szponzorai voltak a csapatnak, és hosszú idő után pénz került a szenei fútballba. Mert a legrégibb időktől kezdve mindig pénzhiány mutatkozott. Hiába volt nagyon jó együttesünk a harmincas évek végén, semmit nem kaptak a játékosok. De így volt ez később is, s mindig elhangzott, ha nálunk akar valaki fútballoz-Széher Mátyás (A szerző felvétele) ni, annak nagyon örülünk, de pénz nem jár érte. A kilencvenes években olyan vállalkozók jöttek, akiknek volt pénzük. Például Bartko úr, akit nem szerettek Szencen, és elég kevés néző járt ki a mérkőzésekre. Mert az akkori csapatnak az égvilágon semmi köze nem volt a szenei fiúkhoz. Ott már csak idegenek futballoztak, de már jó játékosok is voltak köztük.” Utaztatás a Csallóközbe A kívülálló is észrevette az utóbbi két évtizedben, hogy a szenei focit kétszer is eladták a Csallóközbe, előbb a DAC-nak, majd a hősieknek. Nagy vérveszteség volt mindkettő. 2008-banjött a fúzió a Koba és a DAC között. „Egy pár játékost a DAC elvitt, akiket rögtön el is adtak. Többek között Angliába, Boltonba. Harsányi volt az egyik, Michalik a másik. Éz tény - eleveníti fel a szomorú időszakot Széher Mátyás. - A szenei focinak akkor német tulaj donosa volt Jammer úr személyében, és Jozef Valovic volt a jobbkeze. Eladták a játékjogot. A szerdahelyieknek akkor kellett az I. liga. Megnyerték a III. ligát, és a szenei játékjoggal felmentek az élvonalba. Ezt az időszakot feleleveníteni Szencen nem népszerű mindmáig, az itteni focinak ebből nem volt semmi haszna. Máig nem nyelték ezt le az emberek. A szenei csapat történelmének első találkozója előtt a legmagasabb szlovák bajnokságban, 1989. augusztus 13-án. A Szene a Jolsvát 2:0 arányban verte meg. (Forrás: Szenei Városi Múzeum) Ha előkerül a téma, akkor egyet káromkodnak.” Később jött a hősieknek eladott játékjog. „Akkor már annyira nem volt pénzük a szencieknek, hogy mindenáron fenn akarták tartani a csapatot, és hajlandók voltak lejjebb menni a bajnokságokban, de még ahhoz is pénz kellett. És akkor a Bőstől kaptak egy kis pénzt. Ez az összeg már a szencieknek ment. A nagyobb pénz, ami Szerdahelyről jött, az nem a szendéké lett. A könyvecskémben is csak kicsit írtam erről, nagyon piszkos játék volt” - szól a másik eladás története. Jelen és jubileum Teljesen amatőrök alkotják a jelenlegi szenei csapatot, amely tavaly tavasszal megnyerte a pozsonyi IV. ligát, és a III. ligában szerepel. „Mikor elment a játékjog, kiestek a legalacsonyabb osztályba, az V. ligába, s akkortól kétszer feljebb léptek. Nevetséges összeget kap az edző, a játékosok meg semmi pénzt nem látnak. A nemzeti edzőközpont fostadionjában játsszák hazai bajnokijaikat. Elég jó a pálya, mindig van hol edzeni, s ez bizonyos segítség. Mivel nem kapnak pénzt, az úgy is néz ki. Annak idején Puskás megmondta: Nagy pénz, nagy futball, kis pénz, kis futball. És ez másképp nem lehet. Nincs is ambíciójuk felkerülni, mert nem tudják pénzelni” - vezet a jelenbe Széher Mátyás. 2019 augusztusában volt százéves a klub, ősszel megünnepelték az évfordulót. Volt egy nagy vacsora, ahova meghívtak kétszázötven vendéget, köztük több mint kétszáz volt futballistát, akik elég nagy számban meg is jelentek. „Emléklapot kaptak. Nekem volt egy hosszabb beszámolóm a múltról, de csak arról. Napokkal később egy futballmérkőzést is játszottak, a pozsonyi Slovan öregfiúi és a szenciek csaptak össze. És a városi múzeumban még mindig megtekinthető A szenei klubfoci 100 éve című kiállítás. Érdemes megnézni, nagyon nívós visszatekintés” - lopakodott némi büszkeség Széher Mátyás zárógondolataiba. Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! Melléklet Mit főzzünk nagyböjtben? Salátabár - nem csak fogyókúrázóknak! Húsmentes ételek a nagyvilágból Gabonafélék a boszorkánykonyhából Régi magyar édességek Modern torták Nagy Zsófia kora tavaszi receptjei
