Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-17 / 64. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 17. | www.ujszo.com RÖVIDEN Zuhanó tőzsdék, mélyponton a forint Frankfurt/Budapest. Több mint hétéves mélypontra, 9-10%os mínuszokba kerültek tegnap a főbb európai értéktőzsdék irányadó indexei, jelezve, a világ vezető jegybankjainak nem sikerült megnyugtatni ajárvány gazdasági hatásai miatt rettegő befektetőket az összehangolt monetáris lazítással. 2012 novembere óta nem mért mélypontjára esett a 600 legnagyobb európai vállalat árfolyamának változását követő Stoxx Europe 600-as mutató. Az irányadó európai indexek a február közepén elért csúcsok óta értékük több mint 33%-át veszítették el, amit tovább súlyosbított az olajárak összeomlása.Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, délután egészen 347,73-ig esett az árfolyam, majd 345-ig fokozatosan felkúszott. A korábbi negatív csúcsot, a 340,60-as szintet február végén produkálta a magyar fizetőeszköz. (MTI, hvg, ú) Béni Ganz alakíthat kormányt Izraelben Jeruzsálem. Béni Ganz, a centrista ellenzéki Kék-fehér párt elnöke kap megbízást az új izraeli kormány megalakítására - közölte az izraeli államelnök. Reuven Rivlin bejelentette, Béni Ganzot bízza meg az új kabinet megalakításával, miután a kneszet 120 izraeli törvényhozójából 61 őt, 58 pedig ajobboldali Likudot vezető riválisát, Benjámin Netanjahut javasolta kormányfőnek. Az államfő a szeptemberi választás után egységkormányt javasolt, de a tárgyalások nem jártak sikerrel, és ezért március 2- án harmadszor is az urnákhoz járultak az izraeliek. A tavaly április óta már 3. parlamenti választás ismét a korábbiakhoz hasonló helyzetet eredményezett a kneszetben, amelyben a Ganz vezette baloldali-centrista-arab csoport áll szemben Netanjahu jobboldali-vallásos tömbjével, és Avigdor Liberman jobboldalinacionalista-liberális Izrael a hazánk nevű pártja a mérleg nyelve. Izraelt 2018 novembere, a kneszet feloszlatása és az új választás kiírása óta korlátozott jogkörű átmeneti kormány vezeti. (MTI) Megfeneklett egy menekültszóllító Athén. Egy tankhajó 190 illegális bevándorlóval a fedélzetén partra futott a Kükládok görög szigetcsoporthoz tartozó Kéosz (ez fekszik legközelebb Athénhoz) partján. A hajó egy hullámtörőnek futott az orkánszerű széllökések közepette a viharos tengeren. Az utasoknak sikerült elhagyni a fedélzetet, ideiglenesen mária elszállásolták őket. A török partokról induló menedékkérők ezrei érkeztek eddig az égei-tengeri szigetekre vagy Ciprusra. Legtöbbször gumicsónakokkal, bárkákkal kelnek át a Földközi-tengeren, s bár már volt rá példa, az embercsempészek csak ritkán használnak fehérhajókat, hogy görög területre juttassák a migránsokat. (MTI) Sorra leállnak a világ légitársaságai Veszteglő gépek a világ egyik legforgalmasabb repterén, Frankfurtban (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A kormányok által a koronavírus miatt bevezetett kényszerintézkedések miatt egyre több légitársaság függeszti fel üzemelését, a még járatokat teljesítő cégek pedig jelentős kapacitáscsökkentést hajtottak végre. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség csődhullám lehetőségére figyelmeztet. Az Eurocontrol európai forgalomszervező adatai szerint múlt pénteken átlagosan 17%-kal közlekedett kevesebb repülőgép az európai légtérben, de országonként nagyok az eltérések. A legsúlyosabban Olaszország és Németország érintett, előbbi légterében 77, utóbbiéban mintegy 30%-kal volt kisebb a forgalom, mint egy évvel korábban. A légitársaságok közül az Alitalia csökkentette a legnagyobb mértékben kapacitását, a járatok 70%-át mondták le, a Lufthansa-csoport az előre meghirdetett járatok 40 százalékát nem indította el. Egyre több ország tiltja meg a belépést valamilyen formában a külföldiek számára, Olaszország után Spanyolország, Lengyelország, Lettország, Csehország, Dánia, Norvégia, valamint Katar és az USA is korlátozást vezetett be. Emiatt egyre több légitársaság állítja le üzemelését hosszabb-rövidebb időszakra. Eddig a LOT Polish Airlines, az SAS Scandinavian Airlines, az Air Baltic és a CS A Czech Airlines állította le szinte minden kereskedelmi járatát, csupán néhány összeköttetés maradt meg, amelyekkel az adott ország állampolgárai hazatérhetnek. Holnaptól határozatlan ideig felfüggeszti üzemelését az Austrian Airlines, a szintén osztrák bejegyzésű Lauda is törölte minden járatát, a Ryanair pedig járatai 80%-át nem indítja el. Az Egyesült Államok csütörtökre virradóra először a schengeni övezet, vasárnapra már az Egyesült Királyság és Írország területéről is megtiltotta a külföldiek beutazását egy hónapra, emiatt a legtöbb európai és amerikai légitársaság is jelentős kapacitáscsökkentést hajtott végre, a nyugati parti városokba alig lesz európai, közvetlen járat, de teljesen nem szűnt meg a transzatlanti forgalom. A Lufthansa szerint márciusban és áprilisban a járatok felét, mintegy 40 ezer járatot törölt előzetesen, de további intézkedésekre lehet számítani. A német légitársaság állami segítséget kért azon országoktól (Németország, Ausztria, Svájc, Belgium), ahol bázist üzemeltet. Az Air France dolgozói 80%-át részmunkaidőben foglalkoztatja tovább, a KLM 2000 munkavállalót küldött el. Alex Cruz, a British Airways vezérigazgatója azt mondta, a cég megmentése érdekében soha nem látott mértékű repülőgép-kivonást és elbocsátást kell végrehajtani. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) előzetesen azzal számolt, a légi közlekedést kb. 113 milliárd dollár kár érheti. Alexandre de Juniac elnök-vezérigazgató azonban már azt mondta, ennél nagyobb mértékű lehet a kár, és a kormányok segítségét kérte, ellenkező esetben csődhullám söpör végig a légi közlekedési iparágban. A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) azt közölte, az elmaradó utasok, illetve törölt járatok miatt egyetlen negyedév alatt 4,5 milliárd euróval csökkenhet a repülőterek bevétele a tervezetthez képest. Szürreális hangulatú választás Franciaországban Ajárvány terjedése közepette a franciák többsége nem vett részt az önkormányzati választás vasárnapi 1. fordulóján. Az urnazárást követően több ellenzéki politikus is a vasárnap esedékes 2. forduló elhalasztását kérte. Párizs. A közvélemény-kutatók becslése szerint 44-46%-os részvétellel - ami 20%-kal alacsonyabb, mint hat éve - megtartott helyhatósági választást szürreális hangulatban rendezte meg Franciaország, ahol éjfélkor a korona vírus-járvány terjedése miatt életbe lépett a legsúlyosabb fokozatú járványhelyzet, amelynek értelmében újabb utasításig nem nyithatnak ki a nem létfontosságú nyilvános helyek. Az országos hírcsatornák eredményváró műsoraiban a politikusok elsősorban arról vitáztak, hogy érdemes és szabad-e ilyen körülmények között megtartani a 2. fordulót vasárnap. Edouard Philippe miniszterelnök és Olivier Véran egészségügyi miniszter is jelezte: a hét elején a szakemberek ajánlásai alapján dönt a kormányzat arról, hogy megrendezik-e a 2. fordulót. Didier Maus alkotmányjogász azt mondta: ha a vasárnapi forduló elmarad, az 1. forduló eredménye semmisnek tekintendő, s mind a két fordulót újra meg kell tartani. A kormányfő óriási politikai nyomás alá került, miután szombat este - amikor bejelentette, az egész ország gyakorlatilag leáll, s csak a létfontosságú nyilvános helyek, az élelmiszerboltok, a dohányboltok, a gyógyszertárak, a bankok és a benzinkutak lehetnek ezentúl nyitva, és mindenkinek a legszükségesebbre kell korlátoznia a mozgását, amiért a Covid-19 vírus okozta fertőzés egyre erősebben terjed az országban - nem halasztotta el a választás 1. fordulóját, noha kormányának két tagja, valamint tíz képviselő, köztük az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak frakcióvezetője, Christian Jacob is megbetegedett. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik elmentek szavazni, a jelenlegi városvezetőket erősítették meg a pozícióikban. Édouard Philippe miniszterelnök a normandiai Le Havre-ban jelöltette magát, s az 1. fordulóban 43%-kal az élen végzett. Párizsban a jelenlegi polgármester, a szocialista Anne Hidalgo lett az első a szavazatok 30%-ával, a 22%-ot elért jobbközép Rachida Dati korábbi igazságügyi miniszter előtt. Az északi Lille-ben is a jelenlegi polgármester, a szocialista Martin Áubry végzett az élen 30%-os támogatottsággal a Zöldek és a kormánypárti jelölt előtt, míg Gérald Darmanin költségvetési miniszter megszerezte a szavazatok többségét az északi Tourcoing-ban. A 2. fordulóba azok a jelöltek jutnak tovább, akik az elsőben legalább 10%-os támogatottságot értek el. A francia egészségügyi tárca bejelentette: a fertőzöttek száma 5423- ra nőtt, ami bő 900-zal haladja meg a szombati adatokat, a halottak száma pedig 36-tal 127-re emelkedett. (MTI) Elegük van már Putyinból Biden alelnöknőt választ Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztása ellen tüntettek az ellenzékiek Moszkvában. A tüntetést az egykori állambiztonsági szolgálat, a KGB utódszervezetének, a szövetségi biztonsági szolgálatnak a székháza elé szervezték. Mindig csak egy tüntető tiltakozott, de a rendőrök nem várták ki, hogy mindenki sorra kerüljön. Összesen 49 embert vittek el a Lubjanka térről, amely a politikai elnyomás szimbóluma Óroszországban. Egy közelmúltbeli alkotmánymódosítás teszi lehetővé, hogy a 20 éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin a helyén maradjon. A tiltakozók egyike azt mondta, az alkotmányos rendet is képesek felborítani, hogy meghosszabbítsák az elnök mandátumát. Egy másik tüntető azt magyarázta, azért van ott, mert nem akarja, hogy Vlagyimir Putyin elnök maradjon 2036-ig. Szerinte ez túlmegy minden határon. Vlagyimir Putyin a hétvégén aláírta és továbbította az alkotmánybíróságnak az alkotmánymódosításról szóló törvénycsomagot, amelyet 49-en tüntettek Putyin ellen fíASR/AR) előzőleg elfogadott az orosz parlament mindkét háza. A törvénycsomag sarkalatos kérdése, hogy a változtatások révén hatalmon maradhat-e a 67 éves Putyin. Az érvényes alkotmány szerint 2024-ben, 4. elnöki ciklusának végén távoznia kellene a hatalomból. (Euronews, MTI) Washington. Joe Biden a jelenleg legesélyesebb pályázó az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségének elnyerésére, a vasárnapi tévévitában bejelentette, ha ő lesz a jelölt, női alelnökjelöltet választ maga mellé. Biden, Barack Obama egykori alelnöke Bemie Sanders vermonti szenátorral ütköztette álláspontját. Az eseményt eredetileg az arizonai Phoenixben tartották volna, de a koronavírus miatt végül Washingtonban tartották meg, közönség nélkül. A két politikus betartotta az országos járványügyi központ előírásait, azaz nem fogott kezet egymással, és kellő távolságban maradt. A vita központi - sőt, szinte csaknem egyetlen - kérdése az egészségügy, és ezen belül is a vírusfertőzés elleni küzdelem volt. Biden és Sanders egyaránt a jelenleginél agresszívebb kormányzati fellépést sürgetett. „Olyan, mint hogyha külföldről megtámadtak volna bennünket” - fogalmazott a járványról Biden, aki korábban rasszizmussal, idegengyűlölettel vádolta meg Donald Trump elnököt, amikor „kínai vírusnak” nevezte a Kínából elterjedt új típusú koronavírust. Joe Biden bejelentette: ha ő lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje, alelnökjelöltjéül női politikust választ majd. Bemie Sanders szintén hajlott arra, hogy politikusnőt válasszon maga mellé. Napok óta latolgatják, hogy ki lehet Joe Biden alelnökjelöltje; a legtöbb lap szerint Kamala Harris kaliforniai szenátor, vagy Stacey Abrams, a georgiai képviselőház korábbi tagja. Mindkét politikusnő színes bőrű. Az USA-ban eddig kétszer volt női alelnökjelölt: 1984-ben a demokrata párti Geraldine Ferraro képviselő Walter Mondale elnökjelölttel, 2008-ban pedig a republikánus Sarah Palin alaszkai kormányzó John McCain arizonai szenátorral együtt indult a választáson. Végül egyikük sem lett alelnök. Ma 4 államban tartanak előválasztást: Floridában, Arizonában, Ohióban és Illinois-ban. (MTI)
