Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-16 / 63. szám
www.ujszo.com | 2020. március 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 r Újratervezés Ha túljut a világ a járványon, életet kell lehelni a gazdaságokba Jól ki lett találva annak idején a közösségi útvonaltervező mobilalkalmazás. Az éppen úton lévők telefonja folyamatosan adatokat küld a központi programba, ami észleli, hol lassul a forgalom, hol alakul ki nagy dugó, és ha lehetséges, ez alapján új, alternatív útvonalat ajánl a felhasználónak. Talán kicsit hosszabbat a jól megszokott réginél, mégis jóval praktikusabb így, mint órákat a dugóban ülni. Ez az alkalmazás bátran kimozdít a komfortzónánkból és javasol addig járatlan utat ajárt helyett. Közben figyelmeztet még arra is, ha túllépjük az előírt sebességet, és mi magunk is megoszthatunk infokat mindenkivel, ha például veszélyt, akadályt, rendőrt látunk az úton. Vannak helyzetek, amikor az emberiség nem hajlandó kimozdulni a komfortzónájából. Ilyen a klímaváltozás. Hiába mondják a tudósok az útvonaltervező mobilalkalmazáshoz hasonlóan, hogy ha továbbra is a megszokott úton, változatlan sebességgel haladunk, az katasztrófába viszi az emberiséget. Egy idő után képtelenek leszünk alkalmazkodni fogyasztáson alapuló társadalmi berendezkedésünkkel a folyamatosan emelkedő átlaghőmérséklethez, és a civilizáció a jelenleg ismert formájában összeomlik. Egyszerűen azért, mert a politikusok a rövid távú érdekeiket az emberiség hosszú távú érdekei elé helyezik. Ugyanakkor látjuk, hogy már létezik (sajnos) olyan helyzet is, amikor a kormányoknak gyorsan ki kellett mozdulniuk a komfortzónájukból. Ilyen a koronavírus keltette világjárvány. A szakértők lemodellezték, mi történik akkor, ha az egyes országok nem hoznak drasztikus megelőző intézkedéseket. Előrevetítették, hogy az egészségügyi ellátó rendszerek képtelenek lesznek kezelni a sok súlyos beteget. Vagyis nem mehet minden tovább úgy, mint eddig. A drákói szigorú újratervezés pedig nem célozhatott mást, mint a járvány görbéjének ellapítását és időnyerést. Sokat tanulhatunk a bevezetőben említett egyszerű közösségi útvonaltervező alkalmazástól. Ami a begyűjtött és a rendelkezésére álló adatok, modellezések alapján, ha kell, azonnal reagál, és alternatív utat is ajánl. (Amennyiben van ilyen, persze.) Ránk bízza, hogy élünk-e vele. Számtalan helyzet adódik saját életünkben is, amikor újratervezhetnénk. A döntés mindig a miénk. A közlekedésben ez az egyszerű alkalmazás ügyesen integrálja minden résztvevő adatait, építi be valós időben a felhasználóktól érkező infokat a tervezésbe. Megpróbálkozhatunk ezzel a hétköznapok más szegleteiben is. Ugyanígy az emberiségnek is valószínűleg szüksége lesz hamarosan egy újratervezésre. Mert ha túljut a járványon, valahogyan életet kell lehelnie a megroggyant gazdaságba. Aztán vakarhatja a fejét a klímaváltozás következtében egyre gyakoribb viharok, özönvizek, vagy éppen a szárazság és a fél világot érintő ivóvízhiány miatt. Ideje hozzászoknunk a rendszeres újratervezéshez. A koronavfrus egyik mellékhatása a vásárlási láz (Kotrha) Kormányalakítás a koronavírus árnyékában HEGEDŰS NORBERT Sokaknak talán fel sem tűnt a koronavírusról szóló hírek árnyékában, de az Igor Matovic vezette OEaNO tető alá hozta az új kormányt a választás utáni második hétvégére. A fénykép, amelyen Zuzana Caputová államfő, Igor Matovic, Boris Kollár (Sme rodina), Richard Sulik (SaS) és Veronika Remisová (Za l’udí) védőmaszkban pózol a fotósoknak, bizonyára bekerül a történelemkönyvekbe. Normál körülmények között az elmúlt hét hírei másról sem szóltak volna, mint a kormányalakítás körüli hajcihőről, mert bizony nem volt egyszerű menet tető alá hozni a megegyezést. Ennek ellenére a leendő koalíciós pártok vitái csak mintegy háttérzajt szolgáltattak a koronavírus terjedéséről szóló hírözön mellett. így a legtöbb ember szombaton talán meglepődve - de mindenképp rezignáltan - vette észre a védőmaszkos fotón szereplő politikusokat. A megegyezés tehát megszületett, és ez máris szolgál néhány tanulsággal az eljövendő kormányra nézve. Az első talán evidenciának tűnik, de sokan még ebben is kételkedtek: Matovic megcsinálta. A konfliktusairól ismert politikus képes volt összehozni az alkotmányozó többséget jelentő koalíciót, aminek köszönhetően máris biztonságosabb pozícióból kezdheti a kormányzást. Másodjára: az is kiderült két héttel a választás után, hogy a koalícióban Matovic és Kollár lesz az erős embere. Sokan úgy gondolták, hogy az OEaNO-vezér Sulikhoz áll legközelebb, ám mára egyértelművé vált, hogy Kollárral sokkal jobban megértik egymást, és a két kisebb párt követeléseit többé-kevésbé lesöpörték az asztalról. Sulik nem kapta meg a pénzügyminisztériumot, Kiskának pedig be kellett érnie a beígért két minisztériummal. Apropó, Kiska: a volt köztársasági elnök egészségügyi okokra hivatkozva gyakorlatilag teljesen kivonta magát a koalíciós tárgyalásokból, sokak szerint rövidesen a politikából is távozik. A harmadik tanulság: már tényleg nagyon itt volt az ideje, hogy valaki leváltsa a Smert. A koronavírus okozta válsághelyzet a teljes meztelenségében mutatta meg tizenkét év „szociális kormányzásának” eredményét. Káosz és felkészületlenség az államapparátus minden szintjén. És miközben Pellegrini leköszönő miniszterelnökként megpróbál úgy tenni, mintha lenne bármilyen terv a betegség megfékezésére, odasúgja Denisa Saková belügyminiszternek, hogy ez bizony drága lesz. Saková válasza pedig: „És akkor mi van? Ok (Matovicék - a szerk. megj.) keresgélik máj d rá a pénzt”. Valójában így néz ki a Fico által hazudott szociális állam. Mindeközben pedig a rendőrség végre elkezdett dolgozni, és egymás után veszi őrizetbe a korrupt bírákat, akik Kocner mobiljában szerepeltek. Új idők új szelei lennének ezek? Vagy csak kármentés zajlik, és megpróbálják lerendezni az ügyeket, amíg az ő embereik vannak pozíciókban? Mindenki döntse el maga. Az új kormány előtt hatalmas kihívások állnak, Matovic egy krízisben lévő országot vesz át. Meg kell küzdenie az egyre terjedő koronavírus-fertőzéssel, de egy másik vírussal, a korrupció vírusával is, amely az államapparátusba rágta be magát. Egyik sem lesz egyszerű küzdelem, és a közvélemény mindkét területen azonnali és látványos eredményeket vár. Szakértők bevonásával, gyors és látványos intézkedésekkel erősen indíthat, de ha nem jól reagál, nagyot bukhat. Egy előnye biztosan van: Ficót és Pellegrinit nagyon nehéz lesz alulmúlni. A világpolitikát is átalakíthatja a járvány Még csak a világjárvány elején vagyunk, de már ezrek haltak meg, az amerikai reagálás feldühítette az európaiakat, ás Kína még kevésbé átláthatáan viselkedik, mint eddig: az új koronavírus megkezdte a világpolitika átrajzolását. „Tudjuk, hogy a világjárvány után egyes kormányok meginganak, az emberek a szemükre vetik, hogy nem tudtak megfelelően reagálni a válságra. Egyes gazdaságokban zavar áll be, mások összeomlanak” - jósolja Jón Alterman, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) elemzője. Trumpra ne számítsunk Donald Trump amerikai elnök, aki eleinte alábecsülte a Covid-19 kockázatait, majd múlt szerdán vadul improvizált, amikor „a külföldi vírus” elleni harc jegyében betiltotta az Európából érkezők beutazását. Ez felháborodást váltott ki az európai vezetőkből, akik felpanaszolták, hogy nem konzultáltak velük, amit az amerikai elnök is elismert. Kelly Magsamén, az Amerikai Haladásért Központ alelnöke szerint emiatt megkérdőjelezhető a második világháború óta Washingtonnak tulajdonított „szabad világ vezetője” szerep. „Úgy gondolom, sok partnere és szövetségese teszi fel a kérdést, vajon számíthat-e az Egyesült Államokra a világválságra adott válasz irányításában” —magyarázta a kutató. A járvány Vuhan kínai nagyváros piacán jelent meg, ahol egzotikus állatok húsát is árulták. Peking először megpróbálta eltussolni a járványt. A múlt héten azonban a kínai kormány már igyekezett megnyugtatónak mutatkozni, különösen amikor Hszi Csin-ping elnök Vuhanba látogatva kifejtette, hogy országának sikerült megfékeznie a járvány teijedését. Kína orvosi felszereléseket is küldött Olaszországba és Spanyolországba, hogy megpróbálja tanújelét adni a hatékonyságának. Peking igyekezett egyben kihasználni a válságot arra, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra, amely világszerte a kínai befolyás ellen próbál harcolni. A kínai média fel is vetette a kínai szájmaszkok szállításának leállítását, hogy így próbálja meg rábírni Washingtont a Huawei kínai cégóriás elleni szankciók enyhítésére. Moszkvához hasonlóan Peking is összeesküvés-elméletekkel hozakodott elő Washington lejáratására, azt sugallva, hogy az Egyesült Államok juttatta a vírust Vuhanba. „Kínai" a vírus Az amerikaiak viszont Kínát akarják azonosítani a vírussal. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a SARS-CoV-2-t elkeresztelte vuhani vírusnak, Tom Cottom republikánus szenátor pedig kijelentette, országa „felelősnek fogja tartani azokat, akik rászabadították a vírust a világra”. Michael Green, George W. Bush amerikai elnök egyik volt ázsiai főtanácsadója kétségbe vonta, hogy Kínának „a demokrácia gyengeségeire” vonatkozó érveivel sikerülne sok embert meggyőznie arról, miért terjed gyorsan a járvány a nyugati világban. „Ez azonban nem jelenti, hogy az Egyesült Államok győzne az információs háborúban” - tette hozzá, emlékeztetve az amerikai vezetéssel szembeni bizalmatlanságra a járvány miatt. Buknak a populisták Elemzése szerint megvan a veszélye annak, hogy megváltoznak a megszokott politikai realitások. A korábban Kínában érinthetetlennek tekintett Hszi Csin-ping bírálatok céltáblája, miközben a kínai internetezők istenítik az orvosokat, mint ahogyan a különböző pártállású amerikaiak egyaránt dicsérik Antony Faucinak, a Fertőző Megbetegedések Nemzeti Intézete igazgatójának munkáját. Donald Trump meglepetésszerű győzelmét 2016-ban, a brexitet és más populista vezetők választási győzelmét akkor a „technokratát bukása” bizonyítékának tekintették - emlékeztetett Green. „Úgy vélem, lehetséges, hogy most a populisták buknak bele a járványba, és a technokraták lesznek a hősök” - mondta. (MTI)
