Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-03 / 52. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 3.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Orosz-török ellentót Szíriában Áldozatokkal járó menekülés Athén egy időre felfüggesztette a menedékkérelmek elbírálását, feszültség Leszboszon Moszkva/Ankara. Oroszor­szág nem tudja többé szavatolni a török harci repülőgépek biz­tonságát Szíriában, miután a damaszkuszi vezetés bejelen­tette, hogy lezárja a légteret az északnyugati Idlíb tartomány felett - közölte az orosz védelmi minisztérium. A minisztérium azt követően tette közzé figyel­meztetését, hogy a török légierő lelőtt két szíriai harci repülőgé­pet a térségben, és lebombázta az észak-szíriai Aleppó város közelében levő, a szíriai kor­mányerők által ellenőrzött en- Nájreb nevű katonai repülőteret. Törökország is bejelentette, hogy lezárta a légteret Idlíb tar­tomány felett. Idlíb és környéke évek óta a felkelők utolsó bás­tyájának számít Szíriában. (MTI) Észak-Korea újra rakótákat lőtt ki Phenjan. Tegnap ballisztikus rakétákat lőtt ki Észak-Korea a japán védelmi minisztérium szerint. A rakéták a Japán­tengerbe csapódtak. A katonai parancsnokság szerint Vonszan városának térségéből indíthatták őket. Kim Dzsong Un észak­koreai vezető pénteken tüzérségi hadgyakorlatot kísért figyelem­mel a két Korea közötti frontvo­nal és a keleti térség egységei harckészültségének felmérésé­re. Ez volt az idén az első na­gyobb észak-koreai fegyver­teszt. A kommunista állam ta­valy 13 alkalommal végzett próbaindítást rakétákkal. (MTI) Újabb halottak az indiai tüntetéseken Újdelhi. 46-ra nőtt az indiai ál­lampolgársági törvény módosí­tása miatt Újdelhiben február végén kirobbant tüntetések ha­lottjainak a száma. A kormány­párt és az ellenzék egymást vá­dolja a feszültség szításával. Az indiai legfelsőbb bíróság tegnap úgy döntött, helyt ad a zavargá­sok áldozatai által benyújtott pa­naszoknak. Az emberek gyűlö­letbeszéddel vádolják a kor­mányzó Indiai Néppárt (Bhára­­tíja Dzsanata Párt, BJP) több ve­zetőjét, köztük Kapil Misrát, a BJP egyik helyi vezetőjét. Misra korábban azt követelte a rendőr­ségtől, hogy azonnal vessen vé­get a muszlimok vezette de­monstrációknak, ellenkező eset­ben „ők maguk teszik meg”. (MTI) Uniós tárgyalások Nagy-Britanniával London. Tegnap elkezdődött a tárgyalássorozat Nagy-Britannia és az unió között a jövőbeni két­oldalú kapcsolatrendszerről. London célja egy átfogó szabad­kereskedelmi megállapodás alá­írása az EU-val, a két fél között máris vita van arról, ez elérhető-e a rendelkezésre álló 11 hónap alatt. A francia EU-ügyi minisz­ter figyelmeztette a brit kor­mányt, az unió „nem fog bármit aláírni” csak azért, hogy tartható legyen egy művi határidő. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Ankara. A görög kormány egy hónapra felfüggesztette a menedékkérelmek elbírálását, az illegálisan országba lépő­ket regisztrálás nélkül vissza­viszik a határra és átteszik török területre - közölte Szte­­liosz Pecasz kormányszóvivő. Az újabb menekülthullámnak már áldozatai is vannak. A görögök az EU külügyminiszteri tanácsának rendkívüli összehívását kérték, hogy a vészhelyzetre való hi­vatkozással felmentést kaphassanak a vonatkozó EU-s jog alól. Az ország a Frontex, az EU határvédelmi szervé­nek azonnali beavatkozását kérte a határain, amik egyben az unió külső határai. A Frontex kiszivárgott bizal­mas jelentése szerint a következő na­pokban kemény migrációs támadá­sok várhatók a török-görög határon. Az emberáradatot akkor is nehéz len­ne megállítani, ha a török oldalon azonnal helyreállna a határellenőrzés - írják. Ehhez képest egyes hírek sze­rint a törökök börtönökből viszik az­zal a rabokat a határra, hogy ha átjut­nak, szabadok. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról biztosí­totta a görögöket, hogy támogatja a határvédelmi kéréseiket és bejelen­tette, hogy ma személyesen is elláto­gat a görög-török határra Micotakisz miniszterelnök társaságában. Az unió közben jelezte, helyt adnak a görög kérésnek és a héten összehívják a kül­ügyminiszteri tanácsot. A Nyugat is ki fogja venni a részét a migráció jelen­tette teherből - szögezte le tegnap Recep Tayyip Erdogan török elnök. Erdogan úgy fogalmazott: „Hóna­pokkal ezelőtt megmondtam, hogy ha a Nyugat nem veszi ki a részét e te­herből, megnyitjuk a kapukat”. Törökország azt állítja, hogy va­sárnapig Edime tartományon keresz­tül legalább 100 ezer migráns hagyta el az országot és lépett be az Európai Unióba, de ezt Athén és Szófia is cá­folja. A határon átengedett migrán­­sokról Süleyman Soylu török bel­ügyminiszter beszélt. Edime Görög­országgal és Bulgáriával határos. Kraszimir Karakacsanov bolgár vé­delmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy az országba egyetlen menekült sem érkezett, és a határon nyugodt a helyzet. Bulgária pénteken kivezé­nyelte a határra a csendörséget, hogy megerősítsék a 259 km hosszú bolgár-török határ védelmét. Az ENSZ szerint Törökországban kb. 3,6 millió menekült él, akik Szíriából, Afganisztánból és Iránból érkeztek. Súlyossá vált a helyzet a Görög­országhoz tartozó Leszboszon, mi­után Törökország megnyitotta hatá-A görög határon a menekültek próbálnak átjutni a drótkerítésen (Tasr/ap) rait a migránsok előtt. Az égei-tengeri sziget felindult lakói nem engedtek kikötni Thérmiben egy gumicsóna­kot, amellyel 50 menedékkérő érke­zett. A tömegből azt kiabálták, hogy „Menjetek vissza Törökországba!”, és szidalmazták az ENSZ Menekült­­ügyi Főbiztosságának (UNHCR) munkatársait, egyesek pedig újság­írókra és fotóriporterekre is rátámad­tak. Meghalt egy szíriai menekült tegnap a török-görög határon, mi­után a görög biztonsági erők könny­gáz, gumilövedékek és vízágyúk be­vetésével megakadályozták, hogy az illegális bevándorlók bejussanak az országba. Felborult egy illegális be­vándorlókat szállító csónak Lesz­­bosz partjainál, 47 embert sikerült kimenteni a vízből, de egy gyerek meghalt. A hatóságok elmondása szerint a csónakot egy török járőr­hajó kísérte török felségterületen. A görög vizekre érve szándékosan bo­rították fel a járművet, hogy kipro­vokálják a mentőakciót. A határ tö­rök oldalán több mint tízezer mig­ráns gyűlt össze. (MTI, 444.hu) Szomorúak a magyar politikusok a kudarc miatt KÓSAANDRÁS Párthovatartozástól függet­lenül minden magyar politikus nagyon szomorúnak tartja, hogy nem lesz pártképviselete a pozsonyi parlamentben a magyar kisebbségnek. Budapest. Túlzás lenne azt állíta­ni, hogy lázba hozta volna a magyar­­országi politikát a szombati szlová­kiai parlamenti választás, melyen el­dőlt, sem a Híd, sem a Magyar Kö­zösségi Összefogás nem érte el az 5%­­os bejutási küszöböt. Az Ország­­gyűlés hétfői plenáris ülésén egy fel­szólaló sem foglalkozott a választási eredményekkel. Az Új Szó a témá­ban megkereste a külügyminisztéri­umot, azt a választ adták, a külügy­miniszter Facebook-bej egy zése a mérvadó. Szijjártó Péter külügymi­niszter még vasárnap saját közösségi oldalán üzent, de ő sem tért ki a ma­gyar pártok kudarcára, csak annyit írt, készen állnak a V4-es együttműkö­dés további erősítésére az új, OEaNO vezette kormánnyal. Egy Fidesz­­vezető név nélkül annyit mondott az Új Szónak, természetesen nagyon sajnálják, hogy nem lesz magyar képviselet a pozsonyi parlamentben, de „ez már hosszú évek óta így van, mert a Híd-Most nem magyar párt, csak magyar képviselőkből álló párt”. Ugyanakkor abban bíznak, „az iga­zán fontos európai kérdésekben, mint például a migráció, az új szlovák kor­mány ugyanolyan józan politikát visz majd, mint elődje, ezzel kapcsolat­ban nagyon optimisták vagyunk”. Vadai Ágnes a Demokratikus Ko­alíció képviselője azt mondta la­punknak, hogy „az Orbán-kormány gyűlöletpolitikája vezetett ehhez a szomorú helyzethez, hogy eltűnt a magyar képviselet Pozsonyból”. „Az Orbán-kormány a magyarok meg­osztására játszik, ez az anyaország­ban mély társadalmi ellentétekhez vezetett, de a határon túli magyarok számára még sokkal súlyosabb kö-Washington. Hiába volt az első két forduló után az élen, nem küzd tovább az elnökjelöltségért Pete Buttigieg a Demokrata Párt elővá­lasztásán a dél-karolinai forduló után. Elemzők szerint Joe Biden volt alelnök helyzetét erősítheti, hogy Buttigieg az úgynevezett szu­­perkedd, azaz a ma egyszerre 14 tagállamban tartandó előválasztás előtt jelentette be visszalépését. A 38 éves politikus szinte az ismeret­lenség homályából bukkant fel ta­valy az országos politika színpa­dán. Az amerikai történelemben ő volt az első elnökjelölt-aspiráns, aki nyíltan vállalta homoszexualitását, és jogilag is érvényes melegházas­ságban él. Az iowai jelölőgyűlésen, majd a New Hampshire-ben tartott előválasztáson Buttigieg sikeres volt. Mindkét megméretésen első helyen végzett, bár Iowában a jelölőgyűléseken kialakult káosz miatt csak a szavazatok újraszám-Benjámin Netanjahu kormányfő, a jobboldali Likud párt vezetője feleségével együtt szavaz. Izraelben tegnap alig 11 hónapon belül már harmadszor dön­töttek a 29 párt valamelyikének kneszetbe (parlament) juttatásáról, mert a képviselőház tagjainak a tavaly április 9-én megrendezett első, majd a szep­tember 17-én megtartott 2. választás után sem sikerült kormányt alakítaniuk. Az idei szavazás sajátossága a 16 különleges, sátrakban létrehozott olyan vá­lasztóhelyiség, ahol a koronavírus miatt kéthetes házi karanténban élő 5630 választó helyezhette el szavazatát rendkívüli óvintézkedések mellett, (tasr/ap) vetkezményekkel jár, ezt világosan mutatják a szlovákiai választás ered­ményei is”. Ungár Péter az LMP társelnöke még a hétvégén azt írta közösségi oldalán, hogy „egy dolgot szeretnék csupán megjegyezni: azok, akik szerint ez így most jó, most megtisztulhat a magyar érdekképvi­selet, most jön a várva várt tisztítótűz, azok a hangok dermesztőén felelőt­lenek. Hatalmas rizikó, hogy egy ki­sebbség egy cikluson keresztül, akármilyen hosszú is lesz az, képvi­selet nélkül marad, és ez a rizikó na­gyobb, mint az ő lelki igényük, hogy nekik legyen a világon egyedül iga­zuk. Ez most így tragikus. Minden­kinek. Nincs ok örömre”. Visszalépő elnökjelölt lálását követően, február 18-án hir­dették ki győzelmét, amelyet Ber­nié Sanders vermonti szenátor meg is támadott, újraszámlálásra kérve fel az iowai Demokrata Pártot. Ki­fejezetten rosszul szerepelt azon­ban Buttigieg a nevadai jelölőgyű­léseken, a szombaton Dél-Karo­linában tartott előválasztáson pedig még kisebb volt a támogatottsága. A fiatal korosztályokat és a színes bőrűeket nem tudta meghódítani. Kampányát már a kezdetektől kísértette az afroamerikaiak köré­ben várható kudarca. Az általa ve­zetett South Bendben ugyanis többször is faji zavargások voltak, amelyeket polgármesterként kép­telen volt kezelni. A Harvardon és Oxfordban is diplomát szerzett, több nyelven beszélő Buttigieg ko­rábban az amerikai haditengerészet hírszerzésénél dolgozott, és Afga­nisztánban teljesített katonai szol­gálatot. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents