Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-16 / 63. szám

www.ujszo.com I 2020. március 16. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Nyolc éve nem nőttek olyan gyorsan az árak, mint most Az egészséges élelmiszerek, fgy például a tejtermékek áfájának a csökkentését a vásárlók szinte egyáltalán nem érezték meg (TASR/AP-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovákiai üzletekben kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az eurózóna egé­szében - derül ki a Sta­tisztikai Hivatal legfris­sebb felméréséből, amely szerint az élelmi­szerek éfacsökkentése szinte egyáltalán nem jelent meg a fogyasztói árakban. Februárban 3 százalékkal nőtt az árszint Szlovákiában az egy évvel korábbihoz ké­pest. „A Statisztikai Hivatal most közzétett felmérése is alátámasztja, hogy az infláció üteme a romló gazdasági mu­tatók ellenére sem csökken. Szlovákiában már négy hó­napja zsinórban 3 százalékos inflációt mérnek. Ilyen gyors drágulásra 2012 óta nem volt példa” - nyilatkozta Éva Sa­­dovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó tár­saság elemzője. A szlovák infláció ráadásul jóval na­gyobb az eurózónás átlagnál, ez utóbbi februárban csupán 1,2 százalék volt. „Az egy évvel korábbihoz képest Szlovákiában egyetlen árucsoportban sem csökken­tek az árak. A legnagyobb, 5 százalékos drágulást az okta­tásüggyel kapcsolatos kiadá­sok esetében mérték, a rezsi­­költségek csaknem 3 száza­lékkal nőttek, 4,6 százalékkal drágultak azonban az élelmi­szerek is” - mondta Sadovs­­ká. Az idei év elejétől kibő­vítették azon élelmiszerek körét, amelyekre alacsonyabb áfakulcs érvényes. A Szlovák Nemzeti Párt javaslatára el­fogadott jogszabály szerint elsősorban az egészséges élelmiszerek, a tejtermékek, a Szlovákiában termesztett gyümölcsök és zöldségek áfakulcsa a tavalyi 20-ról 10 százalékra csökkent. Az elő­zetes számítások szerint az adócsökkentés nagyjából 65 millió eurós kiesést jelent az államnak. „A legfrissebb inf­lációs adatok szerint az élel­miszerek áfájának a csökken­tése nem gyakorolt nagyobb hatást a fogyasztói árakra, az elmúlt időszakban ugyanis jelentősen nőttek a gyártók költségei, amit részben az áfacsökkentéssel próbálnak meg kiegyenlíteni. Az adó­­csökkentés így csak lassította az árak növekedési ütemét” - nyilatkozta Sadovská. A ko­ronavírus megjelenése miatt az elmúlt időszakban ráadá­sul megugrott a kereslet a tar­tós élelmiszerek iránt, Sa­dovská szerint az élelmisze­rek ára az elkövetkező idő­szakban így tovább nőhet. A jó hír, hogy a kőolaj vi­lágpiaci árának a drasztikus csökkenése miatt egyre ol­csóbban tankolhatunk. „A benzin ára csak az elmúlt egy hónapban 1,5, a gázolajé pe­dig 3,4 százalékkal csökkent, és az elkövetkező időszakban további áresés várható” - mondta Sadovská. Már a kriptodevizákban sem bízhatunk Az elemzők óva intik a lakossági befektető­ket, hogy a várható gazdasági visszaesés ós a részvényárfolyamok esése miatt kriptodevi­­zákba menekítsék a megtakarításaikat. Pozsony. Az elmúlt né­hány évben a legismertebb kriptodevizáról, a bitcoinról az a vélekedés kezdett elter­jedni a piaci elemzők között, hogy egyfajta „digitális arany”, tehát képes menedék­eszközként funkcionálni az olyan bizonytalan piaci kör­nyezetben, mint amiben most is élünk. Ez az elmélet azon­ban kezd megdőlni, hiszen mostanra az összes idei emelkedés a múlté, sőt a bit­­coin már 23,5 százalékos mí­nuszban van az év elejéhez képest, és más kriptodevizák is erre a sorsra jutottak. A tőzsdék múlt heti ka­tasztrofális mélyrepülése sem kímélte a bitcoint. Ez utóbbinak az árfolyama csak múlt péntekre virradóra kö­zel 50 százalékot zuhant, de a többi népszerű kriptodeviza is jelentős mértékben esett. A bitcoin 2017 végén érte el az eddigi csúcsát, amikor csak­nem 20 ezer dollárt adtak ér­te, de még két hete is 8500 és 9000 dollár között jegyezték. Múlt pénteken ugyanakkor egy rövid időre már 4 ezer dollár alá is benézett az árfo­lyama. A bitcoin napok óta tapasztalható gyengülését a szakértők a koronavírus okozta bizonytalanságra ve­zetik vissza, aminek követ­keztében a befektetők szaba­dulnak az összes kriptodevi­­zától. (TASR, MTI, mi) A bitcoin árfolyama két év alatt 20 ezerről 4 ezer dollárra esett Vissza (TASR/AP-felvétel) aktuális középárfolyamok VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8907 CT Lengyel zloty 4,3570 n Cseh korona 26,042 H Magyar forint 338,88 n Horvát kuna 7,5630 Román lej 4,8213 a Japán jen 119,11 H Svájci frank 1,0608 m Kanadai dollár 1,5389 ni USA-dollár 1,1104 a VETEL - ELADÁS ■ vTT^^^MTT-TTTjTT- Ml <•'.I^TTTT— Privatbanka 1,15—1,09 26,80—25,49 — OTP Bank 1,17-1,07 27,38-25,07 353,60-323,80 Poatabank 1,15-1,08 27,02-25,44 353,23-326,06 Sd. Takarékpénztár 1,16-1,08 26,86-25,37 354,33-323,82 Tat« banka 1,15-1,08 26,99-25,32 353,25-325,09 CSOB 1,14-1,09 26,85-25,51 AltaUnoa HMbank 1,15-1,08 26,90-25,23 353,72-323,25 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Kevés a beruházás Pozsony. Szlovákia jelen­tős mértékben veszített vonz­erejéből a befektetők köré­ben, így a most formálódó kormány sem teheti meg, hogy lefaragja a számukra nyújtott állami támogatásokat — állítja Tibor Gregor, a leg­nagyobb szlovákiai vállala­tokat tömörítő Klub 500 ügy­vezető igazgatója. A szakmai szervezet felmérése szerint az egy alkalmazottra jutó befek­tetések összege Szlovákiában 2018-ban már a 9,2 ezer eurót sem érte el, míg Csehország­ban 12,3, Ausztriában pedig 24,5 ezer euró körül mozgott. „Az új kormánynak nem csu­pán az új beruházások támo­gatására kellene összpontosí­tania, oda kell figyelnie az or­szágban már régebben még­telepedett cégek beruházási kedvének a növelésére is” - vallja Gregor. Szerinte Szlo­vákia az elkövetkező idő­szakban csak így tarthatja fenn a versenyképességét, és ke­rülheti el, hogy újra meg­­ugoijon az állástalanok szá­ma. (ml, TASR) Ikgbalenie 1/ypestované na Slovensku *—,00?-* Mrkva Ponuka tovaru platí od 16 3. do 22.3 2020 alebo do vypredania zásob Chyby v ilati vyhradené Ceny sú bez dekoráció. Firma LIDL si vyhradzuje právo zmien v baleníach a variantoch ponúkaného tovaru. Odber moíny len v obvyklom mnozstve DP200168 platí do 16. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents