Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-14 / 62. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2020. MÁRCIUS 14. INTERJÚ 15 ő pedig soha nem hajtotta be az adósságokat, a halála után a testvéremmel meg is találtuk a füzetet, ami rogyadozott a „felírt” tételektől. Ami engem illet, nem volt választásom, az élet úgy alakult, hogy szükség mutatkozott arra, hogy tizennyolc évesen munkába álljak, ezért kezdtem vendéglátózni, miközben az iskoláimat estin végeztem el. Egyébként más Széchenyiek is kötődnek a „magyar tengerhez”, például gróf Széchényi Imre, Széchenyi István testvérének, Lajosnak az unokája 1896- ban az egykori Földvárpusztából hozta létre Balatonföldvárt, erre emlékezve tavaly - az elmúlt száz év során nem először — felavatták a mellszobrát a Széchényi Imre és a Motel utca sarkán. Ő egyébként sokat tett: Somogy megye első földművesiskoláját a javaslatára alapították meg, a Balatoni Halász Szövetkezetét maga hozta létre, a déli parton pedig szőlőültetvényeket alakított ki, de volt a Balatoni Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is. Mikor tudatosította, hogy csatlakoznia kell a közélethez? Amikor az apukám meghalt, a gyermekeim még kicsik voltak, én pedig részben miattuk elkezdtem feltérképezni, mit is jelent a Széchenyiek szellemi öröksége. Elhatároztam, utánajárok a családom történetének, az örökséget pedig megpróbálom a lehető legjobb kézbe helyezni. Nagyjából tíz éve indult a közéleti pályám. Ott kezdődött az egész, hogy van a családnak egy temetője Nagycenken, ami roppant vacak állapotban volt. Apu is ott van eltemetve, akárcsak a legnagyobb ősünk A temető hátsó falánál áll az Alajos-kripta, ahol gróf Széchenyi Alajos, a nagyapám testvére nyugszik, aki huszonkét évesen, magtalanul az első világháborúban elhunyt hősünk. Azt láttam, hiába söprögetünk, gyújtunk gyertyát, műemléki jellegében nem fogjuk tudni megőrizni a mauzóleumot az utókornak. Ezért hívta életre a Gróf Széchenyi Család Alapítványt 2013- ban? Részben igen. Másfelől az édesapám a szomorúságot, a családtörténetet elvitte magával a sírba, pedig a múltunknak nem szabadna felejtődnie. Aztán eszembe jutott, hogy olyan szervezetet kellene létrehoznia a családnak, amelyet gróf Széchenyi Viktor, a nagy vadász és utazó hírében álló Zsigmond édesapja már a hagyatéklevelében megfogalmazott. Legyen alapítványa a Széchenyieknek, amely kezeli azokat az értékeket, fizikaiszellemi örökségeket, amelyekkel rendelkeznek a családtagok, amelyekkel építeni tudják a nemzetet, amelynek ők is a részesei. Ezért most az alapítvány gondozza a temetőt, elindultak a programjaink, szépen haladunk. Fontosnak találom, hogy az emberek ismerjenek meg bennünket, már csak azért is, mert hat-hét évvel ezelőtt még mindenki azt hitte, a Széchenyiek éltek, tettek a hazáért, de kihaltak. A miniszterelnökségen több magas rangú politikustól megkaptam a kérdést 2013-ban: „Maguk még élnek?” A Magyar Tudományos Akadémia, amelyet gróf Széchenyi István birtokaiból származó egyéves jövedelméből hozott létre, a mai napig nem vesz rólunk tudomást. A nagy hazafi kisebbik bátyjának, Pálnak vagyok az ükunokája. István az üknagybátyám, de az alapítványunk egyik tagja gróf Széchenyi Géza, akinek István a dédapja. Belátható rokoni kapcsolódásokról van szó. A tudományos akadémiával folytatott sikertelen kapcsolatfelvételéről már sok platformon beszámolt... Még szép, hogy! A történelmi családneveknek védettséget kellene kapniuk, legalábbis addig, amíg a család tulajdonosai élnek Ezért a nevet mi hivatalosan is védetté nyilváníttattuk. Mit jelent ez a gyakorlatban? A nevet most is jogtalanul használják: az összes Széchenyi-kártyán jogtalanul szerepel, az összes szelektívgyűjtő szemeteskukán jogtalanul áll. Magát a családot egyszer sem kérdezték meg arról, hogy használhatják-e a nevet, ez a tény már önmagában jogtalan és etikádan. A válaszuk egyszerű: gróf Széchenyi nemzeti örökség, hozzá lehet nyúlni a nevéhez. Csak azt felejtik el, hogy nem a Széchenyi István nevet, hanem a Széchenyi vezetéknevet használják Ha akarnék, tudnék személyeskedni is, de egyszer majd írok egy könyvet, amelybe pontosan belefoglalom, hogy kik és mit mondtak a családomnak a névhasználatról, kik bátorkodtak elvenni a családunk nevét, miközben mi mindenkit szeretettel és azért szólítottunk meg, hogy együtt dolgozhassunk. Közösen, másokkal dolgozni - ebben hiszek Az akadémiát több levélben megszólítottuk, jeleztük, hogy szeretnénk bemutatkozni, de semmilyen érdemi reakciót nem kaptunk, csupán egy választ, amelyet az akadémia jogi képviselője írt. Feketén-fehéren leírta, milyen rendelkezések és lehetőségek társulnak a történelmi családnevekhez, ha él még a leszármazott. Márpedig amennyiben él, minden szervezetnek kötelessége a család vagy a famíliát képviselő jogi személy, alapítványvezetés engedélyét kérni. Tett konkrét jogi lépéseket a Széchenyi név önök által jogtalannak ítélt használata megszüntetéséért? Önmagában elég elkeserítő az is, hogy sokan tudomásul sem akarták venni, hogy a Széchenyiek még élnek. A parlamentben is megkérdezték tőlem, honnan kellene tudniuk, hogy valóban a Széchenyiek leszármazottai vagyunk. Nem bonyolult: ott van egy nemesi almanach, Gudénusz János genealógus összeírása, a személyi azonosságunk dokumentumai. Bátran mondhatom, az arisztokrácia nem elfogadása a kommunista rendszer hagyatéka. Az alapítványnak számtalan rendezvénye és feladata van, az Óbudai Egyetemtől, ahol előadás-sorozatot tartunk, a Magyar Nemzeti Múzeumtól, ahol díjátadót rendezünk, a Thököly úti Iparkamarától, ahova díjátadót szervezünk,. határozott biztatást kaptunk a munkánkra. Más szervezetektől, intézményektől nem mindig, talán gazdasági okok miatt. Gondoljunk csak a Széchenyi Kártya Programra vagy a Széchenyi 2020 Programra. A fura helyzetet remekül példázza, hogy Kinga lányom, amikor még alig tudott olvasni, felfedezte a városban, az egyik kukásautón a Széchenyi feliratot. ,Anya, miért van a kukán a mi nevünk?” - fordult felém. Az, hogy a nagycenki kastély rossz állapotban van, ugyancsak méltatlan. A kastélyprogramon több mint hárommilliárdot ítéltek meg a felújítására, a miniszterelnökséggel van is együttműködésünk, eszerint az örökséget közösen védelmezzük. Orbán miniszterelnök úrral volt találkozónk, abszolút szimpátiával tekintett a terveinkre, de rajta kívül álló okokból negyedik éve nem kezdődött meg a felújítás. 2015-ben írtam levelet a miniszterelnökségnek, az egyházi kézben elhanyagoltan vegetáló temetőnk ügyében, soksok fotóval ellátva a kérelmet. A mauzóleum kápolnáját még abban az évben felújították. Most már a nagycenki polgármesteri hivatal tulajdonában áll a temető, méltón gondozhatjuk. Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka tavaly decemberben vezényelte le az Alajos-mauzóleum újraavatási ünnepségét. Hogyan sikerült elérnie és megnyernie a kormányfőt ehhez a fontos ügyhöz? Eperjes Károly színművész segített, vele jó barátság alakult ki. Megkértem, hogy segítsen nekünk ebben a tervünkben. A Jóisten minden napomat segíti annak érdekében, hogy előrébb és előrébb jussunk a Széchenyiekért, a magyarokért vívott missziónkban. Sokat imádkozom a családhoz is, hiszem, hogy segítenek. Az egész családja bekapcsolódott az alapítvány működésébe? Széchenyi Géza mellett a testvérem, Gábor, a másik testvérem, Krisztián, valamint a négy gyermekem. Azok a fiatalok, akik még nem töltötték be a tizennyolcat, hasonlóképpen mellénk álltak, a legújabb generáció aktivitására Géza tizenhat éves leánya, Lili a legjobb példa. Önerőből teremtették elő az alapításhoz és működéshez nélkülözhetetlen anyagi feltételeket? A szellemi tőkét érzem igazán a miénknek Rengeteg önkéntessel kezdtünk dolgozni, folyamatosan pályáztunk, aztán kaptunk pénzt arra, hogy valamit tudjunk tenni. A Gróf Széchenyi Család Alapítvány és a Stádium Társadalmi és Kulturális Hírlap 2018-ban alapította meg a Stádium-díjat, amely Széchenyi István szellemi, erkölcsi és keresztény értékrendjét szimbolizálva a társadalom legkiválóbbjait ismeri el tudomány, közélet és művészet kategóriában. Jár pénzjutalom az elismeréshez? Nem, de minden esetben felkérünk fővédnököt, jelenleg Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere tölti be ezt a tisztséget. Az Év Széchenyi Vállalkozása Díj fővédnöke pedig Varga Mihály pénzügyminiszter. Ezek a védnökségek nem azt jelentik, hogy függünk a kormánytól, de szép gesztusok. Ami az utóbbi díjat illeti, nagyon fontos elismerés, hogy a pénzügyminisztérium beállt mögénk, kiemelkedően hasznosnak tartják az elképzelésemet. Azt gondolom, amit a legnagyobb Széchenyi is gondolt, hogy a gazdaság és a kultúra nincsen meg egymás nélkül. Ezért is hiszem, hogy a magyar gazdaság fejlődéséhez hozzá kell járulnunk valamilyen mértékben. Az első vállalkozói díj átadásakor a Nemzeti Múzeumban, az alapító nevét viselő Széchényi-teremben, Széchényi Ferenc freskója alatt adtuk át a díjat. Mára kinőttük ezt a helyiséget, át kellett menni egy másikba. Ott is egyenes gerinccel kell állni, megfogni a másik kezét, megfogalmazni, hogy a jó vállalkozóknak nem csak a saját érdeküket kell nézniük. A felelősségvállalásnak minden vállalkozó számára evidenciának kellene lennie. Hankiss Elemér szociológus már az 1979-ben megjelent Társadalmi csapdák című munkájában megfogalmazta, hogy a sikeres társadalom kizárólag jól működő kisközösségekre épülhet. Az önök által életre hívott Széchenyi Szabadakadémia is szociális hálót próbál építeni a havi egyszeri tudományos-ismeretterjesztő előadásaival? Ötödik éves a vállalkozói díj, a kitüntetett vállalkozók jó kapcsolatban maradtak velünk, idén üzleti klubot is elindítok, ahol egymással kommunikálhatnak. A közösségek nélkülözhetetlenek a társadalomban, ezt vallom én is. A Stádiumdíj ezért az ifjúságot szólította meg a Kárpát-medence összes iskolása jelölhetett általuk érdemesnek ítélt személyt, de nem csak ők szavaztak. Példaként említhetném a szóban forgó szabadakadémiai előadás-sorozatot, de 2020-ban - Szinte Lóránd online marketingszakemberként dolgozó barátunk segítségével - elindítottuk a Széchenyi Meetup rendezvénysorozatunkat a Nemzeti Múzeumban, ahol" közéleti figurákkal járunk körül olyan témákat, mint amilyen a kisebbség vagy a stressz, netán a teljesítmény. Felnőttként saját kutatásaimból és családi visszaemlékezésekből tudtam meg, hogy valójában kik is a Széchenyiek, és azt, hogy milyen csúnyán elfelejtették őket. Miért táboroztat az alapítvány a szabadakadémiai oktatás mellett? 2015 óta van táborunk, amikor először jöttek el a gyerekek, ötödikesek voltak, négy év alatt minden nyáron velünk voltak egy hetet, most, a gimnázium kezdete előtt engedtük el a kezüket. Jártunk együtt Budapesten, Csurgón, Fűzfőn, Nagycenken. Nagycsaládból származó, jól tanuló gyerekeknek szerveztük, akik szerették volna megismerni a Széchenyi családot és annak örökségét. Pályázat útján lehetett jelentkezni, ha valaki hátrányos helyzetű volt, segítettünk rajta, de arra ügyeltünk, hogy ezt ne verjük nagydobra. 2020 nyarán is indul tábor, a jelentkezőknek kézzel írt levelet kell írniuk arról, miért akarnak megismerkedni a Széchenyiekkel, emellett négy egész feletti tanulmányi átlaggal kell rendelkezniük. Amúgy év közben is tartjuk a kapcsolatot egymással, a helyszíneken pedig Géza nagybátyám mellett a gyermekeim is jelen vannak. Ön felelős a kapcsolattartáséit? Én vagy a gyerekeim, szoktam válaszolni a kicsiknek. Facebookon és Instagramon is elérhetőek vagyunk (előbbin ezernégyszázan követnek minket, ami egészen jó kiindulási alap), bár van kommunikációs kapcsolattartónk. Milyen a táboroztatott gyermekek társadalmi eloszlása? Az ország minden pontjáról és a határon tűiről is jöttek hozzánk középosztályból származó gyermekek. Tavaly már nemcsak barátságok, hanem szerelmek is szövődtek a táborban. De a gyerekekben annyira hiszek, hogy a Stádium Társadalmi és Kulturális Hírlapot a magyar diákság számára ajánljuk fel, ennek január végén volt a sajtóbejelentése. Nehéz értékorientált közönséget szervezni napjainkban? A szabadegyetemi előadásaikon reszt vevő hallgatóság egy felsőoktatási auditórium felét sem töltené meg. Esetenként harmincán vagyunk minden hónap utolsó szerdáján az Óbudai Egyetem épületében, ahol szuper előadókat hallgathatunk. Idén megpróbálom mozgósítani a fiatalabb polgárokat is, ezért online és marketing témakörben is lesznek előadások Tudatosan polgárokat említ az interjúban, önmagát is így adresszálta, mégis használja a grófi előtagot Érzi ennek a kettősségét? Az előtag hozzátartozik a nevünkhöz, az 1947. évi IV. törvénnyel nem szabadott volna tiltani a használatát. Van egy Orbán Viktorhoz eljuttatni kívánt petíciónk, amelynek segítségével talán szóba kerülhetne a törvény módosítása - nem azért, hogy előjogokat kapjon a hazai arisztokrácia, hanem az erkölcsi jóvátétel miatt. Eddig nagyjából háromszázan írták alá, s még jó ideig bárki megteheti a szabadakadémián és az alapítvány honlapján. Idén tölti be ötvenedik életévét, gyermekei közül Márk elismert fotográfus, Viktória lányát pedig tavaly eljegyezték. Magánéletében és a munkában mire helyezi a hangsúlyt a 2020-as évben? Folytami fogjuk a Történelmi Magyar Családok Emléknapját, ahol tisztelegni tudtam a nemes családok előtt, akik Mátyás király óta a hazát építették. Két évvel ezelőtt jött az ötlet, rengetegen voltunk, gyertyát gyújtottunk a Nemzeti Múzeumban, kerekasztal-beszélgetésen vettünk részt. 2019-ben már háromszáz család jelent meg a múzeumban, valamint a szomszédos Kálvin téri református templomban, ahol ökumenikus istentiszteleten vettünk részt. És szeretnék tenni valamit a Kishamis érdekében is, a dédapám vitorlását a nagyapámtól az államosítás korában vették el. A második világháború előtt a bevonuló idegen hadak elől azok süllyesztették el, akik nem akarták, hogy egyesek jogtalanul bitorolják. Most nincs a család tulajdonában, mert a jelenlegi birtoklói úgy tartják, gróf Széchenyi István hagyatékát képezte, amely azért sem igaz, mert 1896-ban készült el, másrészről hajópapírok bizonyítják, hogy a dédapám volt a tulajdonosa. Szóval, nálam a kötelezettség és a magánélet nem válik ketté. Mészáros Márton
