Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-13 / 61. szám
www.ujszo.com IZVILAG 2020. MÁRCIUS 13. 15 Mit tehetünk az immunrendszer egészségéért? Sokszor esik szó a kiegyensúlyozott táplálkozásról, a jól összeállított étrend fontosságáról. E tekintetben szinte mindig a szénhidrátokfehérjék-zsírok megfelelő arányára és az ezekből származó kalóriára helyeznek nagy hangsúlyt. Ám a vitaminok, az ásványi anyagok és egyéb biológiailag aktív anyagok mindennapos beviteléről sem szabad megfeledkezni. Ezek bevitele elengedheteden a szervezet egészségéhez. Jelen időszakban érdemes fokozottan figyelni az immunrendszer egészségére, megerősítésére. A vitaminokon, az ásványi anyagokon, a nyomelemeken és az antioxidánsokon kívül számos tényező hatással lehet az immunrendszer védekezőképességére. 1A hosszú idegig elhúzódó, • tartós stressz bizonyítottan negatív hatással van az immunrendszerre. Nyilván elkerülni, száműzni az életünkből teljes mértékben nem lehet, viszont különféle stresszoldó technikákkal érdemes mérsékelni. Érdemes megtanulni relaxálni, meditálni. Valakinek a hobbija segít a kikapcsolódásban, míg másoknak egy esti forró fürdő. Napi 15-20 percet mindenkinek kell szánnia magára. Ez az a bizonyos énidő, melynek fontos a megtalálása. 2 Szánjunk elegendő időt a • pihenésre. Ha megfelelő időt és körülményeket biztosítunk az alváshoz, akkor a szervezet könnyebben és gyorsabban tud regenerálódni, illetve ellenállóbb lesz különféle kórokozókkal szemben. 3 Számoljunk le a • pluszkilókkal! A felesleges testzsír olyan hormonális változásokat indít be, amelyek aktiválják a szervezet gyulladásos válaszkészségét. Ekkor csökken az ellenanyagok termelődése és az immunrendszer válaszkészsége. Bizonyított, hogy az átlagosnál nagyobb mennyiségű zsírt tartalmazó étrend negatívan hat. Csökken a szervezet fertőzések elleni védekezőképessége. A nagy mennyiségű telített zsírokat tartalmazó étrend negatívan hat az immunműködésre, viszont az omega-3 zsírsavak erősítik az ellenállóképességét. 4 A túlsúly és az elhízás é mellett az alultápláltság is negatívan hat. Az immunrendszer hatékony működését nagymértékben befolyásolja a táplálkozás is. Ha nem kap elég tápanyagot, amiből építkezhet, akkor hamarabb megbetegszünk. Fontos figyelni arra, hogy betartsuk a napi ötszöri étkezést. Ezzel olyan vegyes táplálkozást valósítunk meg, amely egyenletesen látja el a szervezetet zöldségekkel, gyümölccsel, fehérjével, vitaminnal stb. Ideálisan napi 600-800 g gyümölcsöt, zöldséget kellene elfogyasztanunk. Felmérések alapján kiderült, hogy ennek kevesebb mint a felét esszük meg. Noha például egy egészséges ember C-vitamin-igénye napi 90-100 mg, amely 60-70 g paprika elfogyasztásával már fedezhető. Nyilván ez fizikai aktivitástól és egészségi állapottól is függ. Számos kedvelt élelmiszerben megtalálható antioxidáns hatású vegyület, pl. nagy mennyiségben a citrusfélékben, a brokkoliban, a kiviben, a csipkebogyóban. Szintén antioxidáns hatású a béta-karotin és az E-vitamin. Béta-karotin-forrás például a sárgarépa, a sütőtök, az édesburgonya, E-vitamin-tartalmuk az olajos magvaknak és a növényi olajoknak jelentős. Figyeljünk arra, hogy minél színesebb egy zöldség (pl. padlizsán, sütőtök, brokkoli) vagy gyümölcs (pl. vörös szőlő, szilva), annál több benng a színét adó fitonutriens. Ezek olyan antioxidáns anyagok, melyek hozzájárulnak a (pl. túl'zsíros táplálkozás vagy stressz miatt) túlzott mértékben képződő szabadgyökök semlegesítéséhez, ezzel egyebek mellett az immunrendszer normális működéséhez. A szelén olyan, mikroelem, amely csak minimális mennyiségben található meg a szervezetben. Olyan antioxidáns, amely az E-vitamin, C-vitamin, az A-vitamin vagy a cink hatását is felerősíti. Ezzel összefüggésben tehát erősíti az immunrendszert, szerepe lehet a rosszindulatú daganatos betegségek megelőzésében, emellett lassítja a vírusok elszaporodását a szervezetben. Szelént tartalmaz a tojás, a marhahús, a csirke, a pulyka. 1 db tojásban 22 mikrogramm szélén van, amely a napi szükséglet több mint egyharmadát fedezi. Ha nem biztos benne, hogy az elfogyasztott táplálékkal biztosítja szervezete szükségleteit, akkor forduljon szakemberhez. Kürthy Andrea dietetikus Házi májkrém Hozzávalók (2 főre): 150 g csirkemáj, 50 g vöröshagyma, 1 kisebb gerezd fokhagyma, 20 g hideg vaj. Elkészítés: A finomra vágott vöröshagymát a vajon puhára pároljuk, hozzáadjuk a szeletekre vágott fokhagymát és a megtisztított csirkemájat. Az egészet gyorsan lepirítjuk, ügyelve arra, hogy szaftos maradjon a máj. Sóval, borssal, szerecsendióval, majoránnával és pirospaprikával ízesítjük. Levesszük a tűzről, hűlni hagyjuk kicsit, majd az egészet aprítógépbe dobjuk. Kevés natúr joghurttal lágyíthatjuk a krémet. Energiatartalom 405 kcal aaag (Kenyerreij Nehézségi fok Szénhidrát: 48,8 9/jg^S Zsír: 12,4 g Fehérje: 21,5 g I Töltött padlizsán Hozzávalók (2 főre): 1 db padlizsán, 250 g darált hús, 1 nagyobb sárgarépa, 55 g bulgur, 80 g reszelt sajt, só, bors, oregánó, bazsalikom. Elkészítés: A padlizsánt megmossuk, hosszában kettévágjuk és bevagdaljuk a húsát. Előmelegített sütőben, 200 fokon megsütjük. Ha aranybamára sült, kivesszük, kikanalazzuk a belsejét és összekeverjük a többi hozzávalóval. Az elkészült tölteléket visszatöltjük a pad-Energiatartalom 578 kcal Szénhidrát: 43,7 g/^C\ Zsír: 21,6 g Fehérje: 43,8 g I lizsáncsónakokba, letakarjuk alufóliával. 180 fokon készre sütjük és leszórjuk sajttal. Salátával fogyasztjuk. Németország jön föl a konyhaművészet terén Németország őrzi az utóbbi másfél évtizedben kivívott helyét az európai élvonalban: a rekordnak számító tavalyi 309 után idén 308 éttermet minősített legalább egy csillaggal a Michelin kalauz. Igaz, Franciaországhoz vagy Olaszországhoz képest van még hova fejlődnie: Franciaországban 628, Olaszországban pedig 374 étterem kapott legkevesebb egy csillagot a Michelin konyhabírálóitól 2020-ra. Azonban német előretörést jelez, hogy egy év alatt héttel nőtt és minden korábbinál magasabbra, 43-ra emelkedett a két Michelin-csillaggal büszkélkedő éttermek száma, a három csillaggal rendelkező helyek világszerte alig 100 tagot számláló klubjába pedig ismét 10 jutott be Németországból, annak ellenére, hogy az egyik tavalyi kiválasztott (a baiersbronni Schwarzwaldstube) egy tűzvészben megsemmisült. Az új tag a berlini Rutz, a német fővárosnak így első alkalommal van három csillaggal jelzett étterme a világ egyik legrégibb és legismertebb gasztronómiai kalauzában. Ezzel tovább erősödött a főváros országon belüli dominanciája: Berlinben 24 vendéglőnek van legalább egy csillaga a Michelintől, míg a második helyen álló Münchenben 13, a holtversenyben a harmadik helyen álló Hamburgban és Kölnben pedig 11-11 Michelin-csillagos étterem közül lehet választani. A tartományok szerinti rangsort az ország leggazdagabb vidékei között számon tartott Baden-Württemberg (77 étteremnek van legalább egy Michelin-csillaga). A nyugati térség és a keleti tartományok - a volt NDK területe - között az ország újraegyesítése utáni 30. évben is éles a különbség. Az 1966 óta megjelenő németországi Michelin-válogatás új kiadását az eredeti tervek szerint egy nagyszabású gálán mutatták volna be Hamburgban. Az eseményt a koronavírus-járvány miatt lemondták, és egy online sajtótájékoztatón ismertették az eredményeket. Beszámoltak a német csúcsgasztronómiát jellemző trendekről is, kiemelve, hogy terjed a nem ünnepi, elegáns, hanem hétköznapi, alkalmi (casual) környezetet és a legmagasabb minőséget képviselő fogásokat (fine dining) kínáló étteremtípusok összeolvasztásával kialakított casual fine dining típus. Németországban egyre több hely bizonyítja, hogy egy Michelincsillagos éttermek meglátogatásának nem kell „öltönyös-nyakkendős, előkelősködő” eseménynek lennie - fogalmazott Gwendal Poullennec, a Michelin-kalauzok nemzetközi szerkesztőségének vezetője. (MTI, ú) A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Az ízvilágban használt képek forrása: shutterstock.com Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - ízvilág, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3.
