Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-13 / 61. szám

101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. március 13. | www.ujszo.com Mit ettek Ausztrália első őslakói? CSIBRÁNYI ZOLTÁN Régóta közszájon forgó nézet, hogy az ausztráliai őslakosok - a környezetre, az életterükre vonatkozó évezredes tudásanyagukat újra és újra továbbadva a következő nemzedékeiknek - különösen jól ismerik és mondhatni szimbiózisban élnek a természettel. Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem új, régészeti leleteken alapuló eredményei is. A Queenslandi Egyetem vezeté­sével végzett kutatásról szóló tanul­mányból megtudhatjuk, milyen nö­vényi táplálékokkal tartotta fenn magát a Homo sapiens úgy 65 000 évvel ezelőtt az Ausztrál kontinen­sen, legalábbis annak északi részén, az ún. Amhem-föld régióban. Ezek a kontinensnyi Ausztrália legősibb növényi ételeinek nyomai. Az ered­ményeket 2020. február 17-én pub­likálta a Nature Communications. Közelebbről a - hagyományosan az őslakos (aboriginal) Mirarr em­berek földjének számító - Djuwam­­ba hegytömb lábánál található ho­mokköves területen, a Madjedbebe régészeti lelőhelyen fellelhető ősi tűzhelyek maradványain bukkantak rá az elszenesedett makrofosszíli­­ákra, magyarán szabad szemmel is látható növényi maradványokra, amelyek képet adnak a régmúlt nö­vényi táplálék-alapanyagairól. Ez azért is figyelemreméltó, mert míg állati csontmaradványok nem ma­radtak fenn a lelőhely legalsó réte­geiből, az elszenesedés megőrzött parányi növényi részeket. A leletek a 65 000-53 000 évvel ezelőtti idő­szakból valók. Az új eredmények 23 000 évvel korábbra teszik azt az időszakot, amikor az ún. Szahul-föld (ősi kontinens, amely az anno ösz­­szefüggő szárazföldet alkotó Auszt­rália, Tasmania és Új-Guinea terü­leteiből állt, Nagy-Ausztráliának is nevezik) térségben már magas ka­lóriatartalmú és feldolgozott növé­nyi élelmet is fogyasztottak. A Madjedbebe lelőhelyről érde­mes tudni a következőket. Ez Auszt­rália legjobban dokumentált lelőhe­lye. Alsó rétegeiből kerültek elő a vi­lág legősibb csiszolt élű kőszerszá­mai; az Afrikán kívüli legrégebbi őr­lőkövei; előkerültek megmunkált kő dárdahegyek; több kilogrammnyi okker földfesték. És innen ismert a történelemben az első használata a fényvisszaverő pigmenteknek. A Mirarr-emberek számára ez a hely fontos kulturális érték, ezért is pró­bálják megvédeni örökségüket min­denféle külső fenyegetéstől, beleért­ve a bányászatot. Az új eredmények a modem tu­dományos lehetőségek és az őslako­sok tudásának elegyítésével szület­tek, ugyanis a régészeti botanikus Anna Florin vezette csoportnak ré­gészek és az érintett térség őslakói is tagjai voltak. A Gundjeihmi Abori­ginal Corporation vezérigazgatója, Justin O’Brien, aki a Mirarr-em­­bereket képviseli, úgy látja, a régé­szeknek a térség hagyományos tulaj­donosaival való szoros együttműkö­désben végzett közös munkája nagyszerű módja annak, hogy az ot­tani ősi kultúrát megismertessék a szélesebb közönséggel. Az elszenesedett maradványokat mikroszkóp alatt megvizsgálták, majd összevetették modem növény­mintákkal. Nagyjából 10 növényi maradványt azonosítottak (azért nagyjából, mert nem minden lelet volt egyértelműen beazonosítható). Ezek között voltak gyümölcsök, di­ófélék, gyökerek és gumók héjai és rostos részei és a pálmafélék család­jából származó két faj szármaradvá­nyai. Néhány a felleltekből: a szap­­panfavirágúak rendjébe tartozó Ca­­narium australianum és a próteafé­­lék rendjébe sorolt Persoonia falca­­ta, a Pandanus spiralis csavarpál­­maféle (amelynek a kizárólag fá­rasztó munkával hozzáférhető, ehe­tő magjai 44-50% zsírt és 20-34% fehérjét tartalmaznak), a Buchana­­nia nemzetség és a Terminali nem­zetség fajai. A szerzők a valószínűsíthető fel­­dolgozási módokra is rámutatnak. Egyes alapanyagok, például a gyü­mölcsök, minimális feldolgozást igényeltek. Mások előkészítési fo­lyamatai munka- és időigényesek voltak, napokig is tarthattak, a gu­mókat meg kellett hámozni, főzni, volt, amit alaposan át kellett mosni. Anna Florin azt mondja, „ezek a nö­vényi élelmiszerforrások hosszú előkészítést igényeltek, hogy ehe­tőkké váljanak, és ezt megerősíti az is, hogy az e területen élt korai em­berek őrlőköveket is használtak”. Az első ausztrálok gazdag bota­nikai ismerettel rendelkeztek, és ez volt az egyik olyan tényező, amely lehetővé tette számukra az új kör­nyezetükhöz való alkalmazkodást. Rugalmasságuknak, tapaáztalati úton szerzett tudásuknak és techno­lógiai újításaiknak hála képesek voltak az ausztrál növényi élel­miszer-alapanyagok összegyűjtésére és feldolgozására (aminek révén hozzájuttatták szer­vezetüket szénhidrátokhoz, zsírok­hoz és fehérjékhez), és így sikerrel bevették a földrészt, Ausztráliát. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy az első ausztrálok generációról gene­rációra átadták tudásukat a növé­nyekről, elkészítési módjairól, és alkalmazták is azokat az új lakóhe­lyükön, amelyből így ki tudták hoz­ni a lehetséges legtöbbet. Az ásatás igazgatója Chris Clark­son volt, aki a Queenslandi Egyetem Társadalomtudományi Iskolájának professzora. Meglepte és ugyanak­kor örült a helyszínről visszanyert régészeti botanikai bizonyítékok mennyiségének. Mint kifejtette, „a Madjedbebe továbbra is megdöb­bentő betekintést nyújt a legkorábbi ausztrál őslakosok összetett és haté­kony életmódjába”. Korábban az a nézet volt elfoga­dott, hogy a Délkelet-Azsián át délre vándorló emberek a lehető legkeve­sebb erőfeszítést igénylő módon táp­lálkoztak, miközben a tengerpart vo­nalát követve haladtak, főleg kagy­lókat és egyéb könnyen hozzáférhető élelmet szedtek össze maguknak. Az alaposabb feldolgozást igénylő nö­vények fogyasztásának felismerésé­re jutott új eredmények ezt legalább­is megkérdőjelezik. Korábban az a nézet volt elfogadott, hogy a Délkelet-Ázsián át délre vándorló emberek a lehető legkevesebb erőfeszítést igénylő módon táplálkoztak, miköz­ben a tengerpartvonalát követve haladtak, főleg kagylókat és egyéb könnyen hozzáférhető élelmet szedtek össze maguknak (Shutterstock) Főbb feladatok: ✓ marketinganyagok, kiadványok, kreatívok tervezése, készítése / az Új Szó és a Vasárnap mellékleteinek tördelése ✓ kéthetente vasárnapi ügyelet Elvárások: / legalább 1-2 éves tapasztalat Adobe Photoshop, Illustrator és Indesign programok használatában / kreatív látásmód / precíz, megbízható, önálló munkavégzés Jelentkezni lehet e-mailben: ✓ együttműködésre való képesség . _ . peter.toronyi@ujszo.com A jelentkezéshez kérjük csatolni az életrajzot, és ha van, a portfoliót is. Amit kínálunk: /alapbér bruttó 1000 euró Beküldési határidő: / pluszjutalom 2020. március 13. a teljesítmény függvényében !.............. / étkezési támogatás / teljes munkaidő / a munkavégzés helye Pozsony új szó ÁLLÁSHIRDETÉS Grafikus munkatársat keresünk

Next

/
Thumbnails
Contents